Jó estét, egy fizikust keresnék, aki ellenszolgáltatás ellenében készítene egy megoldási táblázatot egy labda összes lehetséges gyakorlatban megvalósítható röppályájára két adott pont között.
Az eddigi kutakodások alapján úgy tűnik, ezzel fizikus phd-sek foglalkoztak diplomamunkájukkal, ennek megfelelő lenne a díjazás is.
"Csak 5 kilós súlyt emelgettem egy talált rúdon átvetett kötéllel."
A leghülyébb falusi kőműves segédmunkás is tudja, hogy a kötélcsiga átmérője jelentősen befolyásolja a munkavégzést. Aki ilyenkor húrelméleti, kozmológiai előadásba kezd, azt röhögve elküldik a q. anyjába :)
nos, ez nem a legjobb helyen, nem a legjobb irányból, nem a legjobb irányban hangzott el.
Nem mi jelentkeztünk, hogy emelőszerkezetet tervezzünk nektek, hanem te jöttél nyüsszögve, hogy a köteletek nem ismeri a fizikát, amiről aztán rövid úton kiderült, hogy nálad még mindig jobban ismeri.
Emelőgépet és -szerkezetet akárki (legálisan ...) nem tervezhet.
Nem hogy a többszöri, de egyszeri leszakadásért is pontosan dokumentált felelős személy kell hogy tartsa a hátát. A megoldás nem az, hogy lelkes és érdeklődő amatőrök Gauss-szal és Atwooddal dobálóznak, hanem a tervező (ha a cucc feketén lett tervez(tet)ve, akkor a fekete munka felelőse) feleljen a munkájáért (utóbbi a törvénysértésért is); ezután pedig tervezze meg valaki hozzáértő és legálisan.
Mutatta a főnök, hogy maradandó nyoma keletkezett a kötélen amit műveltek vele. Ez nem jó jel.
Az lehet a probléma, hogy a súrlódás miatt nem a szögfelezőben van az eredő erő.
Van probléma egy másik túlterhelésgátlóval is. A kiszerelt alkatrészen kapási nyomokat és karcolásokat találtak meglepő helyen. Azzal például súlyt is mérnének. (Ez volt az az eset, amikor a Duna magas vízállására hivatkoztak hivatalosan.)
Azért kérdezem, mert ha egy sodronyt (7x19 eres drótkötelet) az átmérője 15-szörösénél kisebb átmérőjű csigán használsz, akkor fáradásos törés miatt idő előtt tönkremegy. De ha akár csak egyszer is meghajlítod, ennél is jelentősen kisebb átmérőre, az ott olyan maradandó alakváltozást szenved, ami után kritikus helyen már nem szabad használni, mert lecsökkent a szilárdsága.
De ahogy írtam, a ti háromcsigás eszközötöknél még csak nem is ez a 15-szörös átmérő az alsó határ, hanem egy ettől nagyobb átmérő, attól függően, hogy a tapadási súrlódásból származó hibát mennyire akarjátok lecsökkenteni. Azt pedig nagyon könnyen meghatározhatjátok: megmérve, hogy a ferde ágon mekkorára kell csökkenteni az erőt ahhoz, hogy a függőleges ágra függesztett súly éppen meginduljon lefelé, másrészt mekkorára kell növelni, hogy éppen meginduljon felfelé.
Csak 5 kilós súlyt emelgettem egy talált rúdon átvetett kötéllel. A prototípus el van zárva előlem.
Még azt akartam megemlíteni, tegnap szóba került a görgők távolsága. Azon problémáztak, hogy mennyire hajlik meg a kötél. Másképp közelíteném meg a kérdést. Mekkora lehet a legkisebb hullámhossz? Tegyük fel, hogy kifeszítjük a kötelet és az egyik végét makroszkopikusan mozgatjuk. (Nem az akusztikus tartományban. Ahogy egy hullámot kötéllel szemléltetni szoktak.)
Az a véleményem, hogy van egy alsó határhullmhossz, és azon túl egy másik fizika kezdődik. Képzeld el egy rúd kihajlását. Aztán a rúd helyett vegyünk tolókötelet, amit harmonikaszerűen felgyűrünk. Erre a hullámhosszra gondolok. Persze lehet hajtogatni jobban is, de akkor már "nem függvény" az alakja, mert visszakanyarodások is lesznek benne. Tehát nem lehet egyértékű y=f(x) alakban felírni a kötél kitérését.
Mindenkitől elnézést kérek, ha unortodox módon közelítem meg a problémát.
Én csak szalmabáb vagyok ebben a történetben. Viszont nekem nem gond okosabb emberektől kérdezni.
Elvégre nem érthetek mindenhez is.
A probléma ott van, hogy valaki meglátott egy olcsóbb megoldást.
Kénytelen vagyok elmondani egy régi viccet, amit a munkavédelem előadótól hallottam még az egyetemen.
X megbetegszik és megállapítják, hogy meg kell operálni. Kérdezi, hogy mibe kerül. 1000 korona. Visszakérdez, hogy olcsóbb műtét nincs? Van, 500 korona. És mi a különbség? 1000 koronáért régi orvosok új műszerekkel, 500 koronáért új orvosok régi műszerekkel. Lehet választani.
Korrektebb megoldás is létezik elvileg. De ahhoz az emelőművet át kellene tervezni.
Na ez az. Ezt az egy utóbbi mondatot kellene megértetni valakivel, aki kompetens, nem impotens.
(Beleértve, hogy ahhoz szakembert vegyenek igénybe, ne indexfórumot - bár éppenséggel ami azt illeti, ilyesmit eleve csak szekember tervezhet és minősíthet, szóval valahol valaki csak tehet valamiről.)
Az alakváltozást úgy méretezik, hogy a méréshatárnál 0.1% legyen a relatív megnyúlás (valamelyik alkatrész meghatározott pontján).
A túlterhelésgátló feladata, hogy ne szakadjon le a daru. Itt az a probléma, hogy egyrészt a védelem nem kapcsolt le a próbaterhelésnél, és még el is tört. Korrektebb megoldás is létezik elvileg. De ahhoz az emelőművet át kellene tervezni. (Nem minden országban kötelező túlterhelésgátlóval ellátni. Nálunk is csak egy bizonyos emelőképesség felett.)
Azt én sem tudom, hogy engem miért kevertek bele az ügybe.
Mindenesetre van itt egy érdekes kérdés:
A kötelet függőlegesen húzza a súly, megpróbáljuk merőleges erővel megtartani.
Ezt tényleg kipróbáltam. De az emeléshez és a süllyestéshez nagyon különböző erő kellett, vagyis a súrlódást nem lehet elhanyagolni. (Görgő nem volt, nem találtam.) Tegyük fel, hogy nincs súrlódás. A két "elsődleges" erőn kívül kell legyen egy harmadik. Mivek a kötél el tud mozdulni, végtelenhez tartó erők nem lépnek fel. Remélem, hogy a szakemberek tudnak vele kezdeni valamit, mert nekem most kezd elegem lenni belőle. Ja és persze figyelembe kell venni azt is, hogy a kötél és a görgő porosodik majd használat közben. Lesz még ezzel gond...
A miénkről még nincs kép, de annak a görgője sokkal kisebb. A vicc meg az, hogy az üzemeltetőnél sem gépészmérnök számolgat. Mondjuk azt már a görgőtlennél javasoltam, hogy nagyobb legyen a rádiusz a felfekvő felületeken, hogy a kötél ne törjön meg.
"Persze a görgő átmérőjét a kötél átmérőjéhez kellene igazítani."
Persze, miden kötélátmérőhöz tartozik egy minimális görgőátmérő (kötélcsiga átmérő) , de ez csak a fáradásos törés elkerülését célozza. Nektek a mérés pontossága céljából (vagyis hogy a csiga csapágyán elkerülhetetlen tapadási súrlódás minél kisebb kötélerő eltérést okozzon a csiga alatti és feletti szakasz között), a legnagyobb csigaátmérőt kellene alkalmaznotok, ami csak elfér. Hogy minél nagyobb legyen az arány a csiga sugara és a csapágy sugara között.
Lassan rátérhetnénk arra, hogy igazából mi a fene pontosan a feladat, mert Atwoodtól Gaussig már többen forognak a sírjukban, anélkül, hogy tudnák, mit akarsz tőlük.
Kötélerőt kell mérni, emelt tárgy deformációját kell mérni a levegőben (minek is...?), gerendadeformációt kell mérni, emelőszerkezet típushibáját kell felfedni, a statika alaptörvényeit kell megcáfolni, ... mi a fene a probléma, mi a feladat és mi az elképzelt megoldás?
A hidraulika szabályozószelep szokott leragadni. Erre mondta egy szakértő, hogy jobb gépeknél a szelepet nagyfrekvenciával rezgetik a munkapont körül, azzal szüntetik meg a tapadási súrlódást. Itt is lehetne a görgőket rezegtetni tengelyirányban. De például a nyomásmérő padon a dugattyút forgatják, mert a mozgásra merőlegesen nincs súrlódás, mint a gépkocsiknál a tapadási kör. Kanyarodás közben fékezni csak korlátozott mértékben lehet.
Görgőt nem sikerült ma szereznem a kísérlethez. Megpróbáltam megmérni a függőleges és az egyéb irányú erők viszonyát. De a súrlódás túlságosan nagy volt.
Tulajdonképpen amit délután rajzoltam Móricka ábrákat, elnevezném Atwood-paradoxonnak.
Legyen a súly a függőleges kötélágon, a másik pedig felfelé 45 fok. Nyugalmi helyzet. (Emelés közben külön vizsgálandó.)
A forgató nyomaték egy érdekes érv. De az tény, hogy amikor a kötél nem mozog, akkor a görgő sem forog.
Nem igazán értem, de a délutáni szakmai vitában ilyesmi fel sem merült. (Engem ma nem kérdeztek, szerencsére.)
Persze a kötél nyúlásával is kell számolni. (A tágulás nem mozgás?) A görgőtlen változaton huzagolás-szerű kopás nyomok vannak. Nyúlik és egyenesedik a kötél.
Tehát van egy függőleges súlyerő. Aztán 45 fokban felfelé egy ismeretlen erő. Egyelőre tekintsük ismeretlennek.
Most kezdem kapisgálni, hogy a súly egy részét a görgő viseli. A fene tudja.
Próbálok holnap görgőt szerezni és méricskélni.
Fokozhatjuk tovább az izgalmakat, legyen a szabad kötélvég vízszintes.
Elakadtam. (Szerencsére nem nekem kell megoldani. Csak belekeveredtem a korpa közé.)
Viszont az egészet tekinthetjük (összenyomhatatlan) erőfolyadéknak, amire alkalmazzuk a Gauss-tételt egy tetszőleges zárt felületre. Mint amikor két golyó ütközésénél sem kell feltétlenül ismernünk a deformáció időfüggvényét. Ha az ütközési zónán kívül vesszük fel a zárt felületet, egyszerűen a lendület megmarad. Ugyanezt el lehet játszani az erőfolyadékkal.
Azt viszont még a súrlódáson kívül nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kötél *görbül/egyenesedik, a felfekvésnél kilapul. És bizonyos mértékig a görgőket rögzítő szerkezet is deformálódik. Ha merev lenne, a strain gauge lófülét se mérne. *Persze a görgő átmérőjét a kötél átmérőjéhez kellene igazítani.
A mechanikus résfalak markológépeinek van ennyire nyilt szögű görgős szerkezete.
Kb. 40 méterig képesek lásni , kb. 2700mm szélesre nyilik ki a markolókanál szája és 400- 600-800-1000 mély, a súlyától lefele halad az árokba, amikor a daru meghúzza, olyat harap, hogy néha a sziklát is eltőri. Egy 5-6 méter magass szerkezet van felakasztva a darura, hogy függőlegesek maradjanak az árok falai. A daru kábele a felső görgő házát húzza meg.
