Átfutottam még egyszer. A feszültség egységet elmondta: lehet készíteni olyan a Josephson effektust használó eszközt, amelyben két szupravezető sziget között a feszültség lépcső kizárólag természeti állandóktól függ (meg, bár nem említette, de gondolom az időegységtől is). Vagyis nem függ az anyagtól, hőmérséklettől, mérettől, semmitől. Ha egyáltalán működik, akkor ugyanannyi.
Érdekes, pl. nem tudtam, hogy már a tömeg etalont is sikerült természeti állandókhoz kötni.
Az idő a cézium órához kötött (de ez változni fog, mert találtak jobb atomi átmenetet, ami nagyságrendekkel pontosabb). Minden további etalont ez, meg természeti állandók definiálnak, így ennek a pontossága határozza meg a többit is. A céziumosnál jobb óra pontossága 10^-18-nál tart.
A c megkötésével (fixre véve) megvan a távolság etalon. (ezt tudtam)
A Planck fixre vételével megvan a tömeg etalon. Bár ez elvileg egyszerű, benne van a tömeg is a dimenziójában, csak nemrég tudták bevezetni az erre alapozott tömeg etalont, mert kellett technika is, amivel gyakorlatilag is lehet így tömeget mérni. Ezt valahogy a Josephson effektussal sikerült megvalósítani.
Hasonlóan elektromos egységeket is sikerült így meghatározni, időegységre és természeti állandók fixre vételére alapozni, de ezt sajnos nem fejtette ki, csak említés szinten.
Conversions between quantities in Gaussian and SI units are not direct unit conversions, because the quantities themselves are defined differently in each system. This means that the equations expressing physical laws of electromagnetism—such as Maxwell's—will change depending on the system of units employed. As an example, quantities that are dimensionless in one system may have dimension in the other.
Szerintem ez azt jelenti, hogy az ismert Maxwell egyenletekbe beletettek mindenféle szorzó konstansokat, amiknek dimenziójuk is van. Így a lényeg nem változik, csak hozzáigazították a választott egységekhez.
(visszautalok a vitánkra - van fizikai tartalom az 1-ben is, csak így a befuserált konstansok hordozzák)
Lehet-e az epszilon0 és mű0 1 értéke mellett a c is 1?"
SI-ben van egy olyan képlet, hogy:
ε0μ0 = 1/c2
Ez alapján szükségképpen c=1, ha ε0 = 1 és μ0 = 1
De azt hiszem ez nem megy. Ez most bonyolult, nem részletezem. Amúgy azt hiszem az egységrendszerek nem teljesen ellentmondás mentesek...
A CGS Gaussi elektromágneses egységrendszerben az ε0 = 1 és μ0 = 1 viszont c =/= 1. Hová tűnik az előbbi képlet? Hát ezt még nem sikerült kinyomoznom, de most egyre jobban idegesít. Azért képleteknek nem szabadna teljesen eltűnniük, legfeljebb kicsit más formát öltenek. De konkrétan az előbbi dilemmámra nem találok információt.
Már régóta meg akarom szerezni a Folytonos közegek elektrodinamikája Landau sokadik könyvet, de még nem sikerült. Nincs valakinek egy szép szűz eladó példánya? Megvásárolnám. Vagy adok helyette egy másikat, mert van amiből több is van.
Nehéz kérdéseken, dolgokon vitatkozunk. Nem olyan könnyű jól értelmezni. Van benne viszonylagosság, ami miatt nehézkes teljesen függetlenül tekinteni ezeket. A lényeg, hogy a valódi természeti állandók az egyes elméletek állandóinak viszonyai lesznek. És még itt is van olyan, hogy mondjuk a c=1 és h=1 mellett egy harmadikat már nem választhatjuk 1-nek, és akkor ez az érték egy abszolút természeti jellemző. Ilyen pl. az 1/137,... finomszerkezeti állandó.
Itt ebben az e elektromos töltés értéke az, amit nem 1-re teszünk. És ennek is megvan az oka. A c és h konstansok csak az elmélet matematikai szerketetét határozza meg, azaz bennük csak az a lényeg, hogy ott vannak a képletben, vagyis nem nullák. Ha pedig csak ez a lényegük, akkor legjobb, ha mértékegység nélküli 1 számértékre választjuk őket. Ekkor nem zavaróak, letisztultabbak a képletek, és ezért jobban lehet látni bennük az összefüggések lényegét. Az e elektromos töltés pedig jobb, ha egyéb számértéken van így, mert az olyan jellemző, ami kölcsönhatási erősséget jelent, egy csatolást. Ez utóbbinak van konkrét olyan fizikai jelentése, hogy milyen erős valami.
Az epszilon0 és mű0 is olyan, mint a c és h. Ezért a legjobb és legtermészetesebb, ha egyszerűen csak 1 az értékük. Nincs hozzájuk köthető erősségi tulajdonság jellemző. Ellenben a relatív epszilon és mű már egy konkrét fizikai tulajdonság erősségét jelenti.
Van egy kérdésem:
Lehet-e az epszilon0 és mű0 1 értéke mellett a c is 1?
Az nem számít annak. A "nincs" értékű "jellemzőt" nem vesszük természeti állandóknak. Azok legfeljebb jó viszonyítási alapok lehetnek egy skálán. Egy valódi természeti állandó, pl. a finomszerkezeti állandó (1/137), az alapvető kölcsönhatások erősségi viszonyai, ilyesmik. Ezek az értékük szerint közvetlenül jellemzik a természet fizikai milyenségét. Abszolút jellemzők. Kicsit nehézkes ezt megérteni, hogy mi számít annak, és mi nem. mmormota még nem tudja így elválasztani a tartalmakat...
>Ha ezt 1-nek veszik, akkor valami mást kell majd ilyen pontosan kimérni.
#Igen. És itt tulajdonképpen azt a másik dolgot mérték ki ezzel.
Vedd észre, hogy az a két dolog, amit említettem, az 1/137 és a másik, az független bármiféle mértékegységrendszertől. Ezeknek a konkrét értékeknek van fizikai tartalma. De a c-nek, h-nak, G-nek, e-nek ... önmagukban nincs. Tisztán ezek viszonyainak lehet valódi fizikai tartalma. Meg kell értened még azt is, hogy az epszilon0 és mű0 nem jelent valódi fizikai tartalmat (nullától, azaz a nincstől eltérőt), mint a relatív epszilon és mű értékek. Utóbbiak konkrét fizikai jellemzőt (tartalmat) mérnek a mértékes értéknagyságuktól függően. Én ezt a két dolgot el tudom választani egymástól, ezért értem. Te pedig nem, ezért azt gondolod, hogy pl. az epszilon0 és mű0 értéke a vákuum valamilyen konkrét abszolút jellemzőjének erősségét méri egy skálán, ami nem nulla vagy 1, azaz triviálisan a nincsnek megfelelő eredményt mutatja.
Semelyikben se lehet biztos senki. Próbálják is mindig ellenőrizni a dolgokat, ha a méréstechnika fejlődése, vagy új ötlet lehetővé teszi. Pl. elég nagy port kavart, mikor c-nél gyorsabb neutrinokat mértek, bár később mérési hibának bizonyult.
Abból, hogy mindig, minden körülmények között, bármiféle módszert választva ugyanannyinak mérjük. (persze kiderülhet, hogy csak nem voltunk elég ügyesek)
