Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13031

A bázisválasztás szabadsága...

Te a finomszerkezeti állandót tekinted alapvetőségnek. Milyen alapon?

 

Szerintem pedig a permittivitás és a permeabilitás az elektromágneses mező csatolásán múlik.

Egyszerű modellekben ezt egy számnak tekintik. Kétségeim vannak.

Előzmény: szabiku_ (13030)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13030

Az nem számít annak. A "nincs" értékű "jellemzőt" nem vesszük természeti állandóknak. Azok legfeljebb jó viszonyítási alapok lehetnek egy skálán. Egy valódi természeti állandó, pl. a finomszerkezeti állandó (1/137), az alapvető kölcsönhatások erősségi viszonyai, ilyesmik. Ezek az értékük szerint közvetlenül jellemzik a természet fizikai milyenségét. Abszolút jellemzők. Kicsit nehézkes ezt megérteni, hogy mi számít annak, és mi nem. mmormota még nem tudja így elválasztani a tartalmakat... 

Előzmény: Törölt nick (13028)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.04 -2 0 13029

>Ha ezt 1-nek veszik, akkor valami mást kell majd ilyen pontosan kimérni.

 

#Igen. És itt tulajdonképpen azt a másik dolgot mérték ki ezzel.

 

Vedd észre, hogy az a két dolog, amit említettem, az 1/137 és a másik, az független bármiféle mértékegységrendszertől. Ezeknek a konkrét értékeknek van fizikai tartalma. De a c-nek, h-nak, G-nek, e-nek ... önmagukban nincs. Tisztán ezek viszonyainak lehet valódi fizikai tartalma. Meg kell értened még azt is, hogy az epszilon0 és mű0 nem jelent valódi fizikai tartalmat (nullától, azaz a nincstől eltérőt), mint a relatív epszilon és mű értékek. Utóbbiak konkrét fizikai jellemzőt (tartalmat) mérnek a mértékes értéknagyságuktól függően. Én ezt a két dolgot el tudom választani egymástól, ezért értem. Te pedig nem, ezért azt gondolod, hogy pl. az epszilon0 és mű0 értéke a vákuum valamilyen konkrét abszolút jellemzőjének erősségét méri egy skálán, ami nem nulla vagy 1, azaz triviálisan a nincsnek megfelelő eredményt mutatja.

 

Előzmény: mmormota (13011)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13028

Jutottatok valamire? A vákuum "semmije" természeti állandó vagy sem?

Előzmény: szabiku_ (13002)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 0 1 13027

Az Amper az MKSA-ban.

Előzmény: Törölt nick (13026)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13026

Pardon? Milyen A és mihez is?

Előzmény: mmormota (13024)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13025

Jó, jó. Nézhetjük kanonikusan: ma=F=kqQ/r2

 

Most lehetne sakkozni, hogy mi legyen [Q] és [k].

Két szabad paraméterünk van.

 

Amennyiben [Q]=C egy önálló dimenzió, abból kiadódik [k] is.

Előzmény: mmormota (13023)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13024

Persze az A azért kell hozzá.

Előzmény: mmormota (13023)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13023

Például az nekem nem világos, hogy az elektromos töltés mértékegységét mennyire korrekt MKS-ben venni.

 

Miért ne lenne korrekt? Nem látok semmi okot.

Előzmény: Törölt nick (13021)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 0 1 13022

Semelyikben se lehet biztos senki. Próbálják is mindig ellenőrizni a dolgokat, ha a méréstechnika fejlődése, vagy új ötlet lehetővé teszi. Pl. elég nagy port kavart, mikor c-nél gyorsabb neutrinokat mértek, bár később mérési hibának bizonyult.

Előzmény: Törölt nick (13021)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13021

A felturbózott kockát én definiálom. A természet szabályait pedig nem.

Megpróbálhatom megérteni a természet összefüggéseit.

De abban nem lehetek biztos, hogy a fénysebesség egy tényleges természeti állandó.

 

A jelenleg ismert mértékegységek közül hármat választhatunk függetlenül. Vagy nem?

Például az nekem nem világos, hogy az elektromos töltés mértékegységét mennyire korrekt MKS-ben venni.

Előzmény: mmormota (13019)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13020

Ezer mérés sem bizonyítja, de egy is cáfolhatja. Persze azért azt az egyet megismétlik többen is.

Előzmény: mmormota (13018)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13019

Nem jó keverni a dolgokat. Ha te definiálsz egy "kocka" nevű valamit, olyannak definiálod, amilyennek tetszik.

Más kérdés, hogy célszerűbb lenne máshogy nevezni, mert már van a geomatriában egy közismert definíció, és így félreérthetik.

Előzmény: Törölt nick (13017)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 0 2 13018

Abból, hogy mindig, minden körülmények között, bármiféle módszert választva ugyanannyinak mérjük. (persze kiderülhet, hogy csak nem voltunk elég ügyesek)

Előzmény: Törölt nick (13016)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13017

Csupán a természet korlátozza (önmagát). Minket nem feltétlenül.

Tegyük fel, hogy írsz egy programot. Legyen benne egy objektum, mindjuk egy kocka.

Kell legyen szélessége, hosszúsága, magassága.

Lehet színe. Lehet felületi érdessége. Lehet (az anyagának) keménysége.

 

De senki nem korlátoz abban, hogy rengeteg fiktív tulajdonságot is rendelj hozzá.

Lehet egy kockának makacssága, merészsége, ügyessége?

Előzmény: mmormota (13015)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13016

Másképp közelítem meg a problémát. Miből tudjuk, hogy valami természeti állandó?

Előzmény: mmormota (13014)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13015

Akármennyit, nem? Miért lenne ennek korlátja?

Előzmény: Törölt nick (13013)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 0 2 13014

Definiáld, mit értesz "abszolút sebesség" -nek, és talán lehet válaszolni.

Előzmény: Törölt nick (13012)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13013

Hasonló kérdés, hogy egymástól függetlenül hány bázisvektort vehetünk fel.

Legyenek a mértékegységek virtuális dimenziók...

Előzmény: mmormota (13011)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 0 0 13012

Létezik abszolút sebesség? 😒

Előzmény: mmormota (13010)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 -1 2 13011

ε0 = 8.8541878128(13)×10−12 F⋅m−1 

Szerinted miért vacakoltak azzal, hogy ezt ilyen pontosan kimérjék, ha tök mindegy az értéke? Elég lett volna azt mondani, hogy 1. :-)))

 

Ha ezt 1-nek veszik, akkor valami mást kell majd ilyen pontosan kimérni.

 

Nehéz elképzelni, hogy ezt hogy vagy képes nem érteni.

Ha a Plack állandónak lenne más az értéke, akkor egy adott hőmérsékletű fekete test spektrumának máshol lenne a maximuma.

 

Az, hogy milyen a világunk, függ egy csomó természeti állandótól. Ez nem mértékegységek kérdése. Variálhatod, mit tekintesz egységnek, akkor mások lesznek a számok, de a függés ugyanaz marad.

Előzmény: szabiku_ (13009)
mmormota Creative Commons License 2024.02.04 -1 1 13010

Már hogyne kellene. Különben hogy osztod el egyiket a másikkal?

Rájöttél, hogy nem tarható az álláspontod, és bekapcsoltad a ködgépet?

 

 

Előzmény: szabiku_ (13009)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.04 -1 0 13009

Ahhoz nem kell a fénysebesség konkrét értéke. 

 

Akkor ezt egy nemleges válasznak veszem.

 

Az igazi fizikai jelentéssel bíró állandók pl.:

 

a kb. 1/137  finomszerkezeti állandó, 

a gravitációs és elektromágneses kölcsönhatás erősségi viszonya,

... 

Előzmény: mmormota (13008)
mmormota Creative Commons License 2024.02.03 -2 1 13008

Pl. hogy hányszor gyorsabban fut a fény, mint a versenyló.

Előzmény: szabiku_ (13002)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.03 0 1 13007

Gabaj mondja Lütyőnek. ;)

Előzmény: Bölcs Árnyék (13006)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2024.02.03 0 0 13006

trollok, s rengeteg nickjük van

Előzmény: mmormota (13000)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.03 -1 0 13005

Vagy hogy a vákuumnak milyen fizikai tulajdonságát mutatja az epszilon0 és mű0 SI szerinti konkrét értéke

 

A számszerű érték függ a "vonalzó" méretétől - ugyebár.

 

A permittivitás és a permeabilitás alapvetően a dielektrikum polarizálhatóságával függ össze. Szuszeptibilitás.

A klasszikus elméletben a vákuum a semmi. Tehát a vákuum semmije a semmi semmije. (Sic transit nili.)

Viszont a kvantumelméletben az elektronmező csatolva van - Feynman diagrammialg - az elektromágneses mezőhöz,

 

Továbbá...

Ha mégis van egy befoglaló tér, és

1) a kanyarodó fény "behatolási mélysége" a hipertérbe;

2) a hipertérben lakozó részecskéket érzékeljük virtuális részecskék fluktuációjának...

(Valaki fejezze be értelmesen ezt a mondatot, mert belezavarodtam.)

Előzmény: szabiku_ (13002)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.03 0 0 13004

Planck nem azt mondta, hogy csak egy természeti állandó van?

Előzmény: szabiku_ (13001)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.03 0 0 13003

Valamikor megkérdeztem az egyik tanszékvetetőt, hogy miért írnak annyi publikációt. Azt felelte:

Ha le kell írnom, rákényszerít, hogy rendezzem a gondolataimat. (Utóbbi még szabiku doktorra is ráférne.)

Előzmény: heted7 (12999)
szabiku_ Creative Commons License 2024.02.03 -1 1 13002

Meg tudod mondani, hogy pl. a  c = 3 szor 108 m/s konkrét értéknek mi a fizikai jelentése, mely független bármiféle mértékegységrendszertől?

 

Vagy hogy a vákuumnak milyen fizikai tulajdonságát mutatja az epszilon0 és mű0 SI szerinti konkrét értéke, mely független a szabad egységrendszer választásától? 

Előzmény: mmormota (13000)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!