"1990-től egyetemi tanár, 1990-98 között a Természet- és Társadalomtudományi Kar alapító dékánja volt. Nevéhez fűződik többek között az 1990-ben induló mérnök-fizikus képzés nukleáris moduljának előkészítése."
Szerintem 1991-ben még csak előkészítgették, és csak '92-ben vagy '93-ban indult a képzés.
Nem öncélú volt, félvezető kutatáshoz, gyártáshoz képeztek mérnököket. Csak éppen nem lett semmi a hazai félvezetőgyártásból. :-) Lehetett választani, hogy megyek külföldre (lett volna állásom a Fermi Lab-ban Chicago mellett), vagy a kfki-ba (egyben szegénységi fogadalom) vagy az iparba. Maradtam, találtam jó fejlesztő munkahelyet, aztán - amilyen hamar lehetett - saját céget indítottam.
Ez volt a neve: Híradástechnika szak, B tagozat, Műszaki fizika. 15 embernek nem hoztak létre külön kart. A 2. évben a matematikából legjobb hallgatókból válogatták össze. Az elképzelés olyan képzés volt, amely félvezető tervezéshez alkalmas. Mikor a többiek már főleg gyakorlati tárgyakat tanultak, nekünk maradt elméleti jellegű, pl. analízis, sztochasztikus folyamatok, kvantumfizika, szilárdtestfizika. Ezekből az előadásokat is kis tantermekben tartották, nem a nagy előadókban, mivel az évfolyam többsége ezeket nem tanulta.
Hát érdekes kombinációk.. villamosmérnöki szakon belül, ráadásul hiradástechnikain, műszaki fizika, szilárdtestfizika. Ez kb. olyan, hogy ilyen dolgokhoz értenek épp az itt dolgozó tanáraink, szögeljünk össze beleőle valami kari szakirányt, mert az kell.
"Az Egyetem 1987-ben létrehozta a Természet- és Társadalomtudományi Kart (TTTK)."
"Idővel a természettudományi, ill. társadalomtudományi részeknek a saját szakokban is megnyilvánuló önálló ereje, a kétféle területet képviselő egységek egyre növekvő súlya a hazai oktatásban és kutatásban, a kar szétválását tették szükségessé. Így a TTTK bázisán két új kar jött létre: a Természettudományi Kar (TTK), valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK)."
Munka szerint sose foglalkoztam fizikával, nagyrészt elfelejtettem, csak azóta is érdekel. Áramkör tervezéssel, meg embedded uC programozással foglalkozom.
Nem, villamosmérnök. Híradástechnika szak, azon belül volt egy spec kis létszámú képzés, műszaki fizika. Több matematika és fizika volt, mint a normál képzésben, különösen szilárdtestfizika.
Elég szemléletes, miért nem. Nézzük két vektorral. A szorzat tekinthető úgy, hogy a nagysága terület, az iránya a terület síkjára merőleges.
Na most, egy A vektort végtelen sok olyan B vektorral szorozhatsz meg, hogy ugyanazt a C vektort eredményezze. (a C csak a terület nagyságát és síkját tartalmazza, az alakját nem)
Értelemszerű emiatt, hogy ha A-t és C-t ismered, nem tudsz egy bizonyos B-t visszakapni belőlük.
Pont azt írtam, hogy a tömeg az egyenleteid átrendezésével kiesik, tehát nem hibatényező.
A madzag 82cm hosszú vékony damil a végén fém horoggal.
Ha a repülőt ráteszem és ellököm, akkor ellipszis alakú pályára megy és elkezd körbe forogni a damil körül.
Megpróbálok pl. egy teniszlabdát rátenni a horogra, hátha akkor kiderül, hogy mekkorát és merre kell löknöm, hogy körpályán maradjon, de nem ígérek gyors eredményt, most tűzoltásokra van szükség más területeken.
