Keresés

Részletes keresés

szabiku_ Creative Commons License 2024.01.29 0 0 12941

Akkor ez villamosmérnöki végzettség szerinti meló. 

Előzmény: mmormota (12932)
szabiku_ Creative Commons License 2024.01.29 0 1 12940

Hát érdekes kombinációk.. villamosmérnöki szakon belül, ráadásul hiradástechnikain, műszaki fizika, szilárdtestfizika. Ez kb. olyan, hogy ilyen dolgokhoz értenek épp az itt dolgozó tanáraink, szögeljünk össze beleőle valami kari szakirányt, mert az kell. 

Előzmény: mmormota (12931)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.29 0 0 12939

Valamilyen oknál fogva a professzor az r(t) helyett a megtett út (ívhossz) szerint derivál. r(s)

Előzmény: NevemTeve (12938)
NevemTeve Creative Commons License 2024.01.29 0 1 12938

Hát ez derék dolog. Szerintem megpróbálhatnál a r(t)=(x(t),y(t)) függvényből, és ennek deriváltjaiból kiindulni.

Előzmény: Törölt nick (12937)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.29 0 0 12937

Igen, esetleg. :o)

 

A simulókör egy olyan fantom, amelynek a görbülete a pálya adott pontjára illeszkedik.

https://www.mateking.hu/matematika-kepletgyujtemeny/simulokor

Összefüggés van a simulókör sugara és a pontbeli görbület között.

Görbületi sugár, simulókör

 

Motiváció - vagyis a "miért?"

Azért, mert elvi problémám van a görbület számításának lrtelmezésével: https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166256854&t=9152926

Előzmény: NevemTeve (12935)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.29 0 0 12936

A lényegre visszatérve, nem össze-vissza.

 

a = -R |v|2/|R|2

oszt hajrá!

 

Nem összekeverni!

r = r(t) a mozgást leíró helyvektor.

R = a simuló kör sugara.

R = a simulókör középpontjából a vizsgált pontba mutató vektor.

(Az egy fura jószág, mert nem csak a végpontja, de a kezdőpontja is változik az időben.)

Előzmény: szabiku_ (12930)
NevemTeve Creative Commons License 2024.01.29 0 2 12935

Esetleg elárulod, hogy miből kiindulva akarsz hogyan kiszámolni miért micsodát?

Előzmény: Törölt nick (12924)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.29 0 0 12934

A múltat eltörölték.

http://old.ttk.bme.hu/ablak-kar_tortenete_kuldetese.htm

"Az Egyetem 1987-ben létrehozta a Természet- és Társadalomtudományi Kart (TTTK)."

"Idővel a természettudományi, ill. társadalomtudományi részeknek a saját szakokban is megnyilvánuló önálló ereje, a kétféle területet képviselő egységek egyre növekvő súlya a hazai oktatásban és kutatásban, a kar szétválását tették szükségessé. Így a TTTK bázisán két új kar jött létre: a Természettudományi Kar (TTK), valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK)."

 

Előzmény: mmormota (12931)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.29 0 0 12933

El kell mennem az el-megyógyászarta.

Mert hallucinálok.

Ugyanis úgy emlékszem, hogy legalább egy tucatszor bemutatkozott nekem, mint mérnök-fizikus.

 

Nos, a mérnök-fizikus szakot Csom Gyula indította (amikor én ötödéves voltam tam-tam-tam).

A villanykaron pedig akkor indult a kétszakos "modul rendszer" = fő szakirány és mellékszakirány.

De az csak átmeneti volt, mert közben már elkezdte a zegyetem kidd-olgozni a spagetti rendszert (Bologna-i).

Vagy is a credit-rendszert. Amit nem magyarítottak, mert a "tan-pont" olyan, mint a Mc Hal menü.

 

Most meg kiderül, hogy híradástechnika szak. Ehhh!

 

Na és a fő szaktárgy neve mi volt?

Elméleti villamosságtan? Lineáris Hálózatok? Hálózatok és Rendszerek?

Előzmény: szabiku_ (12930)
mmormota Creative Commons License 2024.01.29 0 0 12932

Munka szerint sose foglalkoztam fizikával, nagyrészt elfelejtettem, csak azóta is érdekel. Áramkör tervezéssel, meg embedded uC programozással foglalkozom.

Előzmény: mmormota (12931)
mmormota Creative Commons License 2024.01.29 0 0 12931

Nem, villamosmérnök. Híradástechnika szak, azon belül volt egy spec kis létszámú képzés, műszaki fizika. Több matematika és fizika volt, mint a normál képzésben, különösen szilárdtestfizika.

A diploma normál villamosmérnöki.

Előzmény: szabiku_ (12930)
szabiku_ Creative Commons License 2024.01.29 0 0 12930

Miért? mmormota fizikus? vagy annak tanult? 

Előzmény: Törölt nick (12928)
mmormota Creative Commons License 2024.01.28 0 1 12929

És?

(fogalmam sincs, mit mire vélsz érvnek)

Előzmény: Törölt nick (12928)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.28 0 0 12928

De te ezt fizikusként kellett tanuljad az egyetemen.

 

Szerencsére a kisangyal megsúgta, hogy van egy gugli barátunk...

https://hu.wikipedia.org/wiki/Centripet%C3%A1lis_gyorsul%C3%A1s

Előzmény: mmormota (12927)
mmormota Creative Commons License 2024.01.28 0 1 12927

Elég szemléletes, miért nem. Nézzük két vektorral. A szorzat tekinthető úgy, hogy a nagysága terület, az iránya a terület síkjára merőleges.

 

Na most, egy A vektort végtelen sok olyan B vektorral szorozhatsz meg, hogy ugyanazt a C vektort eredményezze. (a C csak a terület nagyságát és síkját tartalmazza, az alakját nem)

Értelemszerű emiatt, hogy ha A-t és C-t ismered, nem tudsz egy bizonyos B-t visszakapni belőlük. 

Előzmény: Törölt nick (12926)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.28 0 0 12926

Vegyük a középiskolai képletet: a=v2/R,

de ez valahogy nagyon nem jó vektorosan.

|a|=|v|2/R

Előzmény: Törölt nick (12924)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.28 0 0 12925

Itt a kérdés a simulókör sugarának levezetése:

 

Előzmény: Törölt nick (12924)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.28 0 0 12924

Kísérő triád triéder:

 

 

 

Vegyük a pálya menti vektort: r

de nem az idő szerint paraméterezve: r(t)

hanem a megtett út szerint: r(s)

 

Ha ezt a megtett út szerint differenciáljuk, megkapjuk a tangencionális egységvektort.

Lánc szabály szerint:

 

v = dr/dt

 

(dr/dt) / (ds/dt) = dr/ds

 

ds/dt = d|v|/dt

 

 

A tangencionális egységvektort ismét deriválhatjuk a megtett út szerint.

És ebből kijön a simulókör sugara, amely a pálya lokális görbületének reciproka.

Lambada7512 Creative Commons License 2024.01.09 0 0 12923

Nagyon köszönöm a részletes válaszaidat!

 

Pont azt írtam, hogy a tömeg az egyenleteid átrendezésével kiesik, tehát nem hibatényező.

 

A madzag 82cm hosszú vékony damil a végén fém horoggal.

 

Ha a repülőt ráteszem és ellököm, akkor ellipszis alakú pályára megy és elkezd körbe forogni a damil körül.

 

Megpróbálok pl. egy teniszlabdát rátenni a horogra, hátha akkor kiderül, hogy mekkorát és merre kell löknöm, hogy körpályán maradjon, de nem ígérek gyors eredményt, most tűzoltásokra van szükség más területeken.

Előzmény: heted7 (12922)
heted7 Creative Commons License 2024.01.09 0 0 12922

Nem bírtam ki, számoltam és játszottam még kicsit.

 

Először a számolás. 60 centiméter hosszú kötélre, különböző szögekre a 

- kerületi sebesség (m/s-ban és km/h-ban is)
- a szögsebesség

- a frekvencia (fordulatszám), azaz az egy másodperc alatt megtett fordulatok száma

- a periódusidő, azaz ennyi idő kell egy fordulathoz

 

Ugyanez 100 cm-re:


Ki is próbáltam, és ezt a módszert tulajdonképpen neked is ajánlom a repülődhöz. Egy dugasztáp (telefontölő-szerű cucc) akad a kezem ügyébe. Lemértem 60 cm-t, ott megfogtam a drótját, és lelógatva elkezdtem a kezemet finoman mozgatva körpályára állítani. Nem nehéz. Stopperrel mértem az időt, szemre néztem a szöget. Nem teljesen stimmelt, de kb. ott van: 30-40 fok lehetett a szög (és ennek a mérése volt a legpontatlanabb), és 1,3 s volt a periódusidő (30 fordulat 39 mp. alatt). Inkább 1,4 kellett volna legyen, de szerintem bőven mérési pontatlanságon belül volt az eredmény.

 

Próbáld te is így, kézben tartva, hátha. Minél hosszabb a kötél, annál kisebb kell legyen a szögsebesség. 

 

 

Előzmény: heted7 (12921)
heted7 Creative Commons License 2024.01.08 0 0 12921

Szerintem nem számoltam el, kiesik a tömeg.

Adtam egy összefüggést a kötél hossza, a sebesség, a szög és a g (kvázi konstans) között. Válassz egy szimpatikus kötélhosszt és egy szimpatikus szöget, ahhoz határozd meg a v-t és lökd meg érintő irányban olyan szögnél akkora sebességgel és körpályán fog mozogni, a tömegtől függetlenül.

Ha jól számolom, 1 m hosszú kötél esetén 30 fokra kitérítve a helyes kezdősebesség kb. 1,7 m/s, azaz 6 km/h.

 

Persze ez ideális állapot, ha nincs légellenállás, súrlódás, ilyesmi. Kísérletezhetsz is. Köss valami kicsit és nehezet (hogy a légellenállás kevésbé zavarjon) egy plafonra rögzített kötélre (és lehetőleg lyukasat, hogy ne az legyen, hogy elszabadul és kiviszi az ablakot vagy valaki szemét). Feszítsd meg a kötelet, térítsd ki, lökd meg érintő irányba. Találd meg a jó sebességet, aminél körpályán marad, aminek lassan (légellenállás, súrlódás) csökken az átmérője. Minél kisebb szögből indulsz, annál kisebb kezdősebesség kell. Akkor jó, ha kb. vízszintes síkban kering.

A gyenge motor jó esetben arra lehet elég, hogy a légellenállást kompenzálja. Semmiképp nem próbálkoznék 1,5 V-nál nagyobb feszültséggel, kis pech és felgyújtod a LiIon akkut, amit aztán nem sok esélyed van eloltani.

 

Oké, mindaz, amit leírtam, elmélet, amit nem próbáltam ki. Ki kéne próbálni, de nem hozzá most érkezésem...

 

 

Előzmény: Lambada7512 (12920)
Lambada7512 Creative Commons License 2024.01.08 0 0 12920

Köszönöm, tehát a képletedben m-el jelzett tömeg nem fontos, illetve kiesik?

 

"ha a repülőd motorja v sebességgel képes a repülőt vinni úgy, hogy közben felülről lóg, akkor a fenti képlettel megválasztva a kötél hosszát és a szöget, körpályán fog maradni.

 

A helyzet az, hogy felülről nyugalmi állapotban lóg, ha bekapcsolom a motort, csak a szalagot lebegteti, de azt se teljesen, csak kb. kétharmad hosszan, a szalag vége már lelóg.

 

A rossz hír tehát az, hogy a v sebesség az lényegében nulla, nem képes álló helyzetből elindulni. Valószínűleg ezt tudja a gyűrtó, ezért írta a leírásban, hogy a gépet bekapcsolás után gyengéd mozdulattal kell kézzel körpályára küldeni.

A jó hír az, hogy a gép bekapcsolt motornál nem kezd egyetlen irányba se elforogni, tehát valóban tökéletes egyensúlyban van.

 

A korábban írt kődarab keringetésnél a kő az rá van kötve a madzagra, kényszerítve van a körmozgásra.

Ez a repülő a madzagon egy csapágynak tekinthető megoldásra van felfüggesztve, tehát egy ponton van rögzítve, de szabadon foroghat.

 

Valószínűleg ezért kezdett hintázni, amikor a leírás szerint gyendéd mozdulattal elindítottam, mert nincs v sebesség, így a képletedben szereplő (m x g) a domináns, és így sima ingaként vissza akar térni a középponti nyugalmi helyzetbe.

 

Mivel új elemmel lett indítva, és az elemtartóban egyetlen AA elemnek van helye, azon agyalok, ha a 1,5V-os AA elemet és 3,7V-os Lion akkura cserélem, akkor azzal elérhető lesz-e a kívánt sebesség elérése, vagy csak tönkreteszem a motort?

Előzmény: heted7 (12913)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.07 0 0 12919

A pszeudo tenzort akarom meglasszózni.

Előzmény: szabiku_ (12918)
szabiku_ Creative Commons License 2024.01.06 0 0 12918

Nem kompenzálható ki. 

Előzmény: Törölt nick (12917)
Törölt nick Creative Commons License 2024.01.06 0 0 12917

Éppen azért nem, mert van elektromos komponens is. De most úgy teszünk, mintha a borostyánkövet nem találták volna meg, Másrészt a tömeg helyes megválasztásával a mágneses erő kikompenzálható?

Előzmény: szabiku_ (12916)
szabiku_ Creative Commons License 2024.01.06 0 0 12916

Nem az. Az csak egy erő. 

Előzmény: Törölt nick (12910)
Mekk Elek 1002mester Creative Commons License 2024.01.05 -1 0 12915

A propeller húzási vektor iránya teljesen véletlenszerű (nem stabilizálódik a körpálya érintőjének irányába), a repülő mögé kötött szalag túl kevéssé stabilizálja az irányt (pl mint a nyílvessző végén a toll, vagy tűzijáték rakétán a stabilizátor rúd), de ismét eljutottunk a TÚL GYENGE húzóerőhöz. Ha a propeller+motor izmosabb lenne, akkor (talán több szalaggal) csökkenthető lenne a húzóerő irányának kóválygása.

Lehet, hogy csupán elég lenne a repülőbe rakott használt/lemerült elemeket újakra cserélni és megtáltosodna a húzóerő :)

Előzmény: heted7 (12913)
XtraP Creative Commons License 2024.01.05 0 1 12914

a fenti képlettel megválasztva a kötél hosszát és a szöget, körpályán fog maradni

Igen, ha a légellenállás okozta kalimpálástól eltekintünk - de itt sajnos pontosan a légellenállás okozza a gondot. Az egyszer megbillent gép instabillá és mozgása kiszámíthatatlanná válik, mert a  "keresztbe állt" felületekbe már megjósolhatatlan erővel és irányokban kap bele a levegő, így a sebesség is lecsökken (a teljesítmény ehhez már túl kicsi) és beáll az őskáosz.

Előzmény: heted7 (12913)
heted7 Creative Commons License 2024.01.05 0 1 12913

Ha már fizika topik, nézzük. Remélem nem számoltam el.

 

Valahogy így néz ki a dolog (bal oldali ábra):
Legyen a kötél hossza l, a repülő tömege m, a sebessége v, és a kötél kitérése (szöge a függőlegestől) alfa

A repcsire két erő hat, a gravitációs (G) és a kötélerő (K). 

G = m*g,

 

ahol g = 9,81 m/s2,


eddig oké.
K-ról nem sokat tudunk első körben, de felbonthatjuk egy vízszintes és egy függőleges komponensre (jobb oldali ábra).

A függőlegesre igaz:

K*cos(alfa) = m*g

hiszen nincs függőleges irányú gyorsulás.

A vízszintes komponens a körmozgásból adódóan (a centripetális erőt írjuk fel):
K*sin(alfa) = m*v2/r = m*v2/(l*sin(alfa))

Ez utóbbi egyenletet osszuk el a függőleges komponensre felírt egyenlettel, hogy kiessen K
Rendezgessük kicsit, és ha nem rontottam el, akkor ez lesz az eredmény:
v2l*tg(alfa)*sin(alfa)*g

Kb. ez az eredmény. Vagyis ha a repülőd motorja v sebességgel képes a repülőt vinni úgy, hogy közben felülről lóg, akkor a fenti képlettel megválasztva a kötél hosszát és a szöget, körpályán fog maradni. 

ui: lehet, hogy egyszerűbb a kötél hossza helyett a kör sugarával számolni (r = l*sin(alfa)), ekkor:
v2 = tg(alfa)*r*g

Előzmény: Lambada7512 (12911)
XtraP Creative Commons License 2024.01.05 0 0 12912

Nem szakértés, csak vélemény: a gép sebessége túl kicsi, a szárnyak túl nagyok (vagy elcsavarodottak), vagy a vezérsíkok túl kicsik.

 

Ha ez a három tényező (egymáshoz és a gép tömegéhez képest, de utóbbi nagyjából véglegesen adott dolog) rendben van, akkor a gép nem kezd bukdácsolni. Az eleje húzva vagyon, a hátulja hátrafelé húzva és irányban tartva, kész az iránytartás. (Gondold el, egy sima kavicsot körbe lehet járatni egy madzagra kötve/lógatva ...)

 

Azt a bizonyos szalagot a farokrészről (hacsak nem aránytalanul súlyos vagy terjedelmes) én pont hogy nem venném le, mert az - épp a légellenállása miatt - segít a gépnek irányt tartani azzal, hogy a gép farkát hátrafelé, "egyenesbe" húzza.

 

Cserélj elemet. (bár ez, gondolom, rég megtörtént)

Ellenőrizd, hogy nincs-e "nyolcas" a szárnyakban.

 

És főleg:

Ha lehet, növeld meg vékonyabb (ne túl súlyos!) kartonlapokkal a vezérsíkok felületét (és persze a megváltozott súlyponthoz igazítsd a felfüggesztést).

Előzmény: Lambada7512 (12911)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!