"Az Egyetem 1987-ben létrehozta a Természet- és Társadalomtudományi Kart (TTTK)."
"Idővel a természettudományi, ill. társadalomtudományi részeknek a saját szakokban is megnyilvánuló önálló ereje, a kétféle területet képviselő egységek egyre növekvő súlya a hazai oktatásban és kutatásban, a kar szétválását tették szükségessé. Így a TTTK bázisán két új kar jött létre: a Természettudományi Kar (TTK), valamint a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK)."
Munka szerint sose foglalkoztam fizikával, nagyrészt elfelejtettem, csak azóta is érdekel. Áramkör tervezéssel, meg embedded uC programozással foglalkozom.
Nem, villamosmérnök. Híradástechnika szak, azon belül volt egy spec kis létszámú képzés, műszaki fizika. Több matematika és fizika volt, mint a normál képzésben, különösen szilárdtestfizika.
Elég szemléletes, miért nem. Nézzük két vektorral. A szorzat tekinthető úgy, hogy a nagysága terület, az iránya a terület síkjára merőleges.
Na most, egy A vektort végtelen sok olyan B vektorral szorozhatsz meg, hogy ugyanazt a C vektort eredményezze. (a C csak a terület nagyságát és síkját tartalmazza, az alakját nem)
Értelemszerű emiatt, hogy ha A-t és C-t ismered, nem tudsz egy bizonyos B-t visszakapni belőlük.
Pont azt írtam, hogy a tömeg az egyenleteid átrendezésével kiesik, tehát nem hibatényező.
A madzag 82cm hosszú vékony damil a végén fém horoggal.
Ha a repülőt ráteszem és ellököm, akkor ellipszis alakú pályára megy és elkezd körbe forogni a damil körül.
Megpróbálok pl. egy teniszlabdát rátenni a horogra, hátha akkor kiderül, hogy mekkorát és merre kell löknöm, hogy körpályán maradjon, de nem ígérek gyors eredményt, most tűzoltásokra van szükség más területeken.
Nem bírtam ki, számoltam és játszottam még kicsit.
Először a számolás. 60 centiméter hosszú kötélre, különböző szögekre a
- kerületi sebesség (m/s-ban és km/h-ban is) - a szögsebesség
- a frekvencia (fordulatszám), azaz az egy másodperc alatt megtett fordulatok száma
- a periódusidő, azaz ennyi idő kell egy fordulathoz
Ugyanez 100 cm-re:
Ki is próbáltam, és ezt a módszert tulajdonképpen neked is ajánlom a repülődhöz. Egy dugasztáp (telefontölő-szerű cucc) akad a kezem ügyébe. Lemértem 60 cm-t, ott megfogtam a drótját, és lelógatva elkezdtem a kezemet finoman mozgatva körpályára állítani. Nem nehéz. Stopperrel mértem az időt, szemre néztem a szöget. Nem teljesen stimmelt, de kb. ott van: 30-40 fok lehetett a szög (és ennek a mérése volt a legpontatlanabb), és 1,3 s volt a periódusidő (30 fordulat 39 mp. alatt). Inkább 1,4 kellett volna legyen, de szerintem bőven mérési pontatlanságon belül volt az eredmény.
Próbáld te is így, kézben tartva, hátha. Minél hosszabb a kötél, annál kisebb kell legyen a szögsebesség.
Adtam egy összefüggést a kötél hossza, a sebesség, a szög és a g (kvázi konstans) között. Válassz egy szimpatikus kötélhosszt és egy szimpatikus szöget, ahhoz határozd meg a v-t és lökd meg érintő irányban olyan szögnél akkora sebességgel és körpályán fog mozogni, a tömegtől függetlenül.
Ha jól számolom, 1 m hosszú kötél esetén 30 fokra kitérítve a helyes kezdősebesség kb. 1,7 m/s, azaz 6 km/h.
Persze ez ideális állapot, ha nincs légellenállás, súrlódás, ilyesmi. Kísérletezhetsz is. Köss valami kicsit és nehezet (hogy a légellenállás kevésbé zavarjon) egy plafonra rögzített kötélre (és lehetőleg lyukasat, hogy ne az legyen, hogy elszabadul és kiviszi az ablakot vagy valaki szemét). Feszítsd meg a kötelet, térítsd ki, lökd meg érintő irányba. Találd meg a jó sebességet, aminél körpályán marad, aminek lassan (légellenállás, súrlódás) csökken az átmérője. Minél kisebb szögből indulsz, annál kisebb kezdősebesség kell. Akkor jó, ha kb. vízszintes síkban kering.
A gyenge motor jó esetben arra lehet elég, hogy a légellenállást kompenzálja. Semmiképp nem próbálkoznék 1,5 V-nál nagyobb feszültséggel, kis pech és felgyújtod a LiIon akkut, amit aztán nem sok esélyed van eloltani.
Oké, mindaz, amit leírtam, elmélet, amit nem próbáltam ki. Ki kéne próbálni, de nem hozzá most érkezésem...
Köszönöm, tehát a képletedben m-el jelzett tömeg nem fontos, illetve kiesik?
"ha a repülőd motorja v sebességgel képes a repülőt vinni úgy, hogy közben felülről lóg, akkor a fenti képlettel megválasztva a kötél hosszát és a szöget, körpályán fog maradni.
A helyzet az, hogy felülről nyugalmi állapotban lóg, ha bekapcsolom a motort, csak a szalagot lebegteti, de azt se teljesen, csak kb. kétharmad hosszan, a szalag vége már lelóg.
A rossz hír tehát az, hogy a v sebesség az lényegében nulla, nem képes álló helyzetből elindulni. Valószínűleg ezt tudja a gyűrtó, ezért írta a leírásban, hogy a gépet bekapcsolás után gyengéd mozdulattal kell kézzel körpályára küldeni.
A jó hír az, hogy a gép bekapcsolt motornál nem kezd egyetlen irányba se elforogni, tehát valóban tökéletes egyensúlyban van.
A korábban írt kődarab keringetésnél a kő az rá van kötve a madzagra, kényszerítve van a körmozgásra.
Ez a repülő a madzagon egy csapágynak tekinthető megoldásra van felfüggesztve, tehát egy ponton van rögzítve, de szabadon foroghat.
Valószínűleg ezért kezdett hintázni, amikor a leírás szerint gyendéd mozdulattal elindítottam, mert nincs v sebesség, így a képletedben szereplő (m x g) a domináns, és így sima ingaként vissza akar térni a középponti nyugalmi helyzetbe.
Mivel új elemmel lett indítva, és az elemtartóban egyetlen AA elemnek van helye, azon agyalok, ha a 1,5V-os AA elemet és 3,7V-os Lion akkura cserélem, akkor azzal elérhető lesz-e a kívánt sebesség elérése, vagy csak tönkreteszem a motort?
Éppen azért nem, mert van elektromos komponens is. De most úgy teszünk, mintha a borostyánkövet nem találták volna meg, Másrészt a tömeg helyes megválasztásával a mágneses erő kikompenzálható?
A propeller húzási vektor iránya teljesen véletlenszerű (nem stabilizálódik a körpálya érintőjének irányába), a repülő mögé kötött szalag túl kevéssé stabilizálja az irányt (pl mint a nyílvessző végén a toll, vagy tűzijáték rakétán a stabilizátor rúd), de ismét eljutottunk a TÚL GYENGE húzóerőhöz. Ha a propeller+motor izmosabb lenne, akkor (talán több szalaggal) csökkenthető lenne a húzóerő irányának kóválygása.
Lehet, hogy csupán elég lenne a repülőbe rakott használt/lemerült elemeket újakra cserélni és megtáltosodna a húzóerő :)
a fenti képlettel megválasztva a kötél hosszát és a szöget, körpályán fog maradni
Igen, ha a légellenállás okozta kalimpálástól eltekintünk - de itt sajnos pontosan a légellenállás okozza a gondot. Az egyszer megbillent gép instabillá és mozgása kiszámíthatatlanná válik, mert a "keresztbe állt" felületekbe már megjósolhatatlan erővel és irányokban kap bele a levegő, így a sebesség is lecsökken (a teljesítmény ehhez már túl kicsi) és beáll az őskáosz.
Ha már fizika topik, nézzük. Remélem nem számoltam el.
Valahogy így néz ki a dolog (bal oldali ábra): Legyen a kötél hossza l, a repülő tömege m, a sebessége v, és a kötél kitérése (szöge a függőlegestől) alfa.
A repcsire két erő hat, a gravitációs (G) és a kötélerő (K). G = m*g,
ahol g = 9,81 m/s2,
eddig oké. A K-ról nem sokat tudunk első körben, de felbonthatjuk egy vízszintes és egy függőleges komponensre (jobb oldali ábra).
A függőlegesre igaz:
K*cos(alfa) = m*g
hiszen nincs függőleges irányú gyorsulás.
A vízszintes komponens a körmozgásból adódóan (a centripetális erőt írjuk fel): K*sin(alfa) = m*v2/r = m*v2/(l*sin(alfa))
Ez utóbbi egyenletet osszuk el a függőleges komponensre felírt egyenlettel, hogy kiessen K. Rendezgessük kicsit, és ha nem rontottam el, akkor ez lesz az eredmény: v2 = l*tg(alfa)*sin(alfa)*g
Kb. ez az eredmény. Vagyis ha a repülőd motorja v sebességgel képes a repülőt vinni úgy, hogy közben felülről lóg, akkor a fenti képlettel megválasztva a kötél hosszát és a szöget, körpályán fog maradni.
ui: lehet, hogy egyszerűbb a kötél hossza helyett a kör sugarával számolni (r = l*sin(alfa)), ekkor: v2 = tg(alfa)*r*g
Nem szakértés, csak vélemény: a gép sebessége túl kicsi, a szárnyak túl nagyok (vagy elcsavarodottak), vagy a vezérsíkok túl kicsik.
Ha ez a három tényező (egymáshoz és a gép tömegéhez képest, de utóbbi nagyjából véglegesen adott dolog) rendben van, akkor a gép nem kezd bukdácsolni. Az eleje húzva vagyon, a hátulja hátrafelé húzva és irányban tartva, kész az iránytartás. (Gondold el, egy sima kavicsot körbe lehet járatni egy madzagra kötve/lógatva ...)
Azt a bizonyos szalagot a farokrészről (hacsak nem aránytalanul súlyos vagy terjedelmes) én pont hogy nem venném le, mert az - épp a légellenállása miatt - segít a gépnek irányt tartani azzal, hogy a gép farkát hátrafelé, "egyenesbe" húzza.
Ha lehet, növeld meg vékonyabb (ne túl súlyos!) kartonlapokkal a vezérsíkok felületét (és persze a megváltozott súlyponthoz igazítsd a felfüggesztést).
Egyik ügyfelünk annyi eszközt vásárol - rajtunk keresztül -, hogy a gyártó jelentős árengedményt ad. Megpróbált közvetlenül a gyártónál vásárolni, de őt nem ismerik. Neki úgy többe kerülne. Hiába miatta kapjuk mi az árengedményt. Rövid távol jobban jár, ha továbbra is tőlünk veszi.
Fogunk két mágnest. Adott távolságban megmérjük a közöttük fellépő erőt. Felvesszük a görbét különböző távolságoknál. Ez most tenzor vagy pszeudo tenzor? Mert ha elengeded őket, elkezdenek mozogni. (Tegyünk úgy, mintha az elektromos kölcsönhatást nem ismernénk. Ezt majd később megindoklom. Vagy magadtól is rájöhetsz.)
Inkább hajtogattál volna a gyereknek egy papírlapból egy repülőt Karácsonyra, mint óvodában, és eldobod neki. Az is jobb és szebb lett volna. xd
Vagy egy olyan verziót kellett volna szerezni, ami szintén környezetbarát anyagokból van (balzafa, papír, fémdrót), szép, és egy felcsavarható gumi hajtja sebességstabilizátorral a propellert. És ez lóg hasonlóan fentről. Ez is körözne, ahogy annak kellene.
A damil végén szépen köröző kirepülőt mutató reklámmal csúnyán becsaptak téged. Ennyire gyenge motorral a repülő soha nem lesz képes jelentősen eltávolodni a mennyzeti felfüggesztés tengelyvonalától.
Készíts egy kb 1,5 méteres egyenlő szárú háromszöget két vékony damilból és egy könnyű merev pálcából, a háromszög csúcsa legyen a mennyezeti felfüggesztés. A háromszög egyik alsó csúcsára rögzíztd a kisrepülőt, a háromszög másik alsó csúcsára tegyél egy kis ellensúlyt (vagy egy másik ugyanolyan kisrepülőt :) Ezt a háromszöget talán képes lesz a levegőben forgatni a gyenge kisrprepülő.
Ha van egy hosszú merev pálcád (acéldrót?) enyhén ívesen meghajlítva, az is jó a damil-háromszög helyett. Az íves pálcán a mennyezeti forgáspont helyét úgy állaptsd meg, hogy a hosszabb pálca-szakasz egyúttal ellensúly is legyen.
A repülőt KÖTVETLENÜL a háromszög/pálca végéhez erősíteném, másképp csak nevetséges kalimpálás lesz a végeredmény.
Fizikusok, egy kis gyakorlati segítséget kérek, hogyan lehet egy játékrepülőt rávenni, hogy körpályán keringjen?
A szitu:
karácsonyra gyerekeknek ajándék összerakható arasznyi méretű (22cm hossz, 23cm első szárny és 9cm hátsó szárny szélesség, súly pontosan 10dkg) műanyag repülőgép, benne 1,5V-os motorról hajtott légcsavar.
Első szárny közepén felfüggesztés 80cm hosszú damilra.
(kimérve, tökéletes középpont, vagy súlypont, nyugalmi állapotban van a repülőgép a damilon.)
A motor gyenge, csak arra jó, hogy a repülőgép farkához ragasztott kb.30cm hosszú, centi széles szalagot lebegtesse.
A használati utasítás szerint menneyetre kell csavarozni a felső tartót, majd a gépet bekapcsolva gyenge mozdulattal méteres sugarú körpályára küldeni és kész.
A valóság az, hogy a repülőgép egy negyed, talá fél kört tesz meg, utána elfordul és körpálya helyett véletlenül kezd imbolyogni, mintha inga lenne csak össze-vissza fordulva.
Pár nap kísérletezés után se tudok többet, kimértem, amit lehetett - esetleg nagyobb teljesítményű motor kell bele, hogy legyen húzóerő?
hogyan lehet meghatározni, hogy mitől lesz körpályán keringő és most miért nem az?
Legyen a kötél hossza l, a repülő tömege m, a sebessége v, és a kötél kitérése (szöge a függőlegestől) alfa. 
