Mint régebben is írtam a google maps nem ismeri a szerb kosovoi határt, így nem tervez át rajta inkább körbevisz. Hagyd figyelmen kívül nyugodtan menj arra.
Nyáron utazunk Albániába, Szerbia, Koszovó útvonalon szertenénk menni. Sajnos sem a Google Maps sem pedig a Waze ,,nem dodja ki" Koszovón keresztül az útvonalat, ha Szerbiából akarunk belépni. Lehetséges, hogy nem lehet belépni Szerbián keresztül jelenleg vagy esetleg más oka van?
A Vodafone jobb. Mióta új (sokadik) tulajdonosa van a másik szolgáltatónak, most éppen One a neve, sok probléma van a szolgáltatásaival. Nemrég büntették őket 10 M Lek-re emiatt.
Nem érdemes Mo-on Lek-et váltani. Itt az EUR-t szinte mindenhol elfogadják, és Tiranában rengeteg pénzváltó van. A kártyás fizetésnél a legjobb, ha mindig megkérdezed előre, hogy lehet-e kártyával fizetni. Nem mérvadó, hogy ki van ragasztva az ajtóra, benzinkúton oszlopra stb.
A Speed taxi pl. fix tarifával dolgozik, 1200 Lek-ért visz Tiranából a reptérre. Ebből tudsz viszonyítani. Sok más taxitársaság van, elektromos taxik is, érdemes előre kérdezni, hogy mennyi az annyi, mielőtt beszállsz.
Étterem javaslat: az Új Piacon találsz többfajta éttermet, a kis bárányfejes sütödétől kezdve az elegáns halétteremig mindent. És ott van pl. az Oda étterem is, minden értelemben tradicionális. Ha luxusra vágysz, akkor a Padam.
Remélem, tudtam segíteni. Szép napokat kívánok Tiranában!
Ismered azt, hogy visszaolvasás?? Mindent megtudhatsz, ami fontos, főleg ha a néhai "Jani haverja"-ra koncentrálsz. A kérdéseidet már sokan feltették előtted is!
Tudom, időigényes, de hasznos, mellette ott van a facen Albánia, bőséges-, mindenre kiterjedő információval!
Sziasztok, február közepén két napot töltünk Tiranában. Tudom, biztos írtak sokan korábban azokról, amiket kérdezni akarok, de tegye meg egy "szakértő", hogy válaszol. 1. reptérről a belvárosba jutás (buszjegy, fizetés, pénznem). 2. váltsak-e leket utazás előtt, eurót elfogadnak-e, a belvárosi éttermekben, üzletekben kártyás fizetés nem probléma? 3. Taxik milyen tarifával dolgoznak? 4. Van-e javaslat vacsorára egy-két jó étteremre? Köszi
A napokban megjelent egy könyv Albániáról Árkon-bokron Albániában címmel.
A könyv tudományos érdeme, hogy szerzői azok a magyar botanikusok, akik 20 éve kutatják és térképezik fel Albánia növényvilágát, és munkájuk során számos csak itt élő, endemikus fajt is felfedeztek. A növények begyűjtése során lehetetlen helyeken, vadregényes tájakon jártak, és hihetetlen kalandokba keveredtek. Ezeket az élményeket örökítette meg e könyv:
„Utaztunk farönkökön, aludtunk medvével, ettünk nyers birkanyelvet, találkoztunk csempészekkel és voltunk magunk is gyanúsítottak; tapasztaltuk a helyiek vendégszeretetének számtalan formáját, különös szokásaikat, mi pedig akaratlanul is elszórakoztattuk őket furcsa, ám határozott tevékenységünkkel: számukra haszontalan növények megközelíthetetlen helyeken való gyűjtésével és préselésével. Eközben a világ haladt előre, sok minden történt, de Albánia megmaradt a feltöltődés, a kaland és izgalmak szigetének.”
Én nemrég jöttem haza Sarandábol,ahol én is sajnálattal értesültem a halálesetröl.Nekem annyit mondtak,hogy egy szerelöaknába esett.Nagyon sajnálom,ami történt,valoban nagyon segitökész volt.
Nem csak Nopcsa sztorija remek - addig még nem jutottam az olvasásban -, hanem az egész könyv. Bár még csak az elején tartok, de már most többet tudtam meg Albániáról, mint a magát Albánia-szakértőnek tituláló szerző egész könyvéből. (A Libri-től rendeltük, náluk is kapható.))
Ellenben a könyv megjelenése picit csúszott azért is, mert a Libri -gondolom, reagálva a csúnyaságok miatti büntetés elkerülésére- utólag befóliáztatta a hozzá kerülő -amúgy 5.000 Ft feletti, azt mondja, összes- könyveket. Ügyes: egyrészt ez alatt lényegében már nincs is könyv, de meg van a hivatkozási alap, drága ezért óvjuk, és így aztán nincs baj, ha valaki azt népszerűsíti a könyvében, hogy jobb lenni szépen szóló nádihegedűnek akárhol is, mint faköbözőnek a Bükkben, az már ki van védve. Na, most a könyvben írok a Nopcsa Ferencről, aki majdnem albán király lett, amúgy világszerte elismert tudós volt, és egy depressziós rohamában megölte magát, és a „vele gyöngéd szálon kapcsolódó titkárát”. Juj! De remélem ezzel nem népszerűsítem, hogy álljunk be izének, hogy aztán megölhessünk valaki másik izét, de kicsit aggódok, mert -könyvesbolti szokásokhoz híven- egy (!) könyvről csak leszedték a fóliát az egyik boltban (nemmondomhol), hogy lehessen belenézni.
És most olvasom, az (agy)bajtársak egyik jelese -épp útban volt Brüsszel felé, valszeg felvenni a giga fizetést a Mocskos Únijótól- talált egy (!) fujj-fujj könyvet a Ferihegy egyik könyvesboltjában, ami nem volt lefóliázva, és emiatt a Ferihegyen szokásos számos lődörgő kiskorú akár még bele is olvashatott volna!
A Skozicai Szűzanya Valamennyi Áldott Könnycseppecskéjére esküszöm, régen voltam már így megrendülve!
De hálistennek, tudta mi a dolga megtette a bejelentést a Legfelsőbb Hatóságnál -én a helyében a 112-t tárcsáztam volna, kényszerzubbony igénnyel- úgyhogy mehetünk ezután repülni, gyerekkel is, phűű.
Megjelent egy Albániát turisztikai szemmel bemutató könyv. Címe szerint egyrészt a tengerpartról szól: miközben apránként végigmegyünk a 320 kilométeres tengerparti szakaszon, 113 térképpel is meghatározott fürdőhely, öböl, partszakasz, illetve a kapcsolódó csillagtúra-helyszínek részletes bemutatása is szerepel. De nem csak a tengerpart: a címében azért is szerepel ez a „nem csak”, mivel utazói szempontból veszi sorra még azokat a látnivalókat is, amelyeket Magyarországról, bármelyik irányból is indulva -tehát Montenegróból, Koszovóból, Észak-Macedóniából vagy Görögországból belépve-, a tengerpart felé utazva egymás után érinthetünk. Így gyakorlatilag sorra kerül Albánia valamennyi nagyobb, és számos rejtettebb turisztikai látnivalója, meg hát a csillagtúrák a tengerpartról, mert „nem csak” a tengerpartból áll ez az ország. A könyvben bemutatásra kerül 150 érintett település, 120 jelentős természeti látnivaló, 78 városokon kívüli, épített nevezetesség. Kiegészítésként 76 érdekes háttér-információ, történet is olvasható, esik szó még 67 történelmi személyről, és bele került még, kedvcsinálónak 193 színes és fekete-fehér fotó, a tájékozódáshoz pedig 59 rész-térkép. Mindezt úgy 300 oldalon… Lehet olvasgatni.
A könyvet még „Jani haverja” és a felesége, Betty lektorálta, illetve adott részeket a blogjából:
