Közel az összeomlás: így marad egyedül idős korára rengeteg magyar, senkire sem számíthatnak
Folyamatosan emelkedik Magyarországon az egyedül élő idősek száma - derült ki a 2022-es népszámlálás friss adataiból.
A Pénzcentrum legújabb elemzésében a magyar háztartások korösszetételés vizsgálta a tavalyi, illetve a 2011-es és 2001-es népszámlálás adataiból kiindulva.
A statisztikákból látható, hogy a 1,5 millió magyar háztartás közül, ahol él(nek) nyugdíjas korú(ak) 41,3 százalékában az idősek egyedül élnek. 2001 óta közel 30 százalékkal nőtt az egyedül élő idősek száma.
Magyarországon a friss 2022-es népszámlálási adatok szerint a több, mint 4 millió háztartásnak a legnagyobb része egyszemélyes háztartás volt (35,5%).
Ezzel szemben korábbi népszámlálási adatok szerint nem élt még ennyi lakos egyedül: 2011-ben az összes háztartás közül 32,1 százalék volt egyszemélyes, míg 2001-ben csak 26,2 százalék. 2022-es adatok alapján kétszemélyes (28%) és háromszemélyes (33,3%) háztartásból is sok található az országban.
A kormány számításai szerint a költségvetésnek 190 milliárd forintjába kerül majd a novemberi nyugdíj-kiegészítés, ami átlagosan 78 384 forint lesz.
Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke azonban számológépet ragadott és azt találta, hogy egyszerűen nem találkoznak a kormány számai a matematikai képletekkel.
Karácsony Mihály elmondta, hogy kifejezetten sajnálatosnak tartja, miszerint a 3,1 százalékos emelés nem differenciáltan történt.
Úgy véli, petőfis túlzás, hogy a novemberi plusz "közel félhavi nyugdíj-kiegészítésnek felel meg".
A szakmai konszenzusnak jobban megfelelt volna, ha a kormányfő 19 százalékos inflációhoz igazítja a bejelentett nyugdíj-kiegészítés mértékét. Ez esetben 3,5 százalékos növekedés lett volna "törvényes" és hogy Orbán Viktort szavait idézzük: pontos elszámolás - hosszú barátság.
Vidéken robbanhat nagyot a magyar nyugdíjbomba, előreszámítás érkezett 2050-ig
Egy friss előrejelzés szerint az időskori eltartottsági ráta jelentős emelkedésére lehet számítani Magyarországon.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 100 dolgozóra - aktív korúra - 32 időskorú jut, ez a szám 2050-ben 47-re emelkedhet – írja az mfor.hu.
Az alapforgatókönyben azt valószínűsítik, hogy 2050-re a jelenlegi 9,7 millióról 8,5 millió főre csökken Magyarország népessége, közben pedig az elöregedés egyre komolyabb problémát jelent – idézi a portál.
Az úgynevezett időskori eltartottsági ráta – amely azt mutatja meg, hogy hány dolgozóra hány 65 évnél idősebb ember jut – országosan az alapforgatókönyv szerint a 2022-es 32 százalékról 2050-re 47 százalékra emelkedik, azaz
míg 2022-ben 3,1 aktív korú (15–64 éves) lakosra jut egy idős eltartott, addig 2050-ben már 2,1
A kormány helyében én nem fényezném magam a törvény erejénél járó nyugdíjkiegészítés (nem emelés, az elszúrt tervezés, hatalmas infláció miatti kiegészítés) kifizetése miatt, hanem lapítanék.
Végül is a nyugdíjas hitelezte meg többek között az államot.
Mennyiért veszik meg a repteret?
"A 2,5 millió nyugdíjas esetén ez a költségvetésben 190 milliárd forintos kiadást jelent. A kormány abban bízik, hogy ezzel is ki tudja fejezni nagyrabecsülését a nyugdíjasok felé." (Gulyás)
Az már látszik, a korábbi év(ek)ben ki nem adott 1,5%-ra a nyugdíjas kereszet vethet.
Amúgy érdekes kormányzati számtan:
''Mivel a nyugdíjasok 15 százalékos emelést kaptak januárban, a nyugdíjas-infláció pedig 18,5 százalékos, ezért kellett az emelésről dönteni, amely a kormány számításai szerint 3,1 százalékos emelést jelent a matematikai szabályai szerint.
Ekkora nyugdíjemelés érkezhet novemberben, megjöttek a friss adatok
A friss inflációs statisztikákból kiindulva a Bankmonitor számításai szerint akár 3,5 százalékos évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben.
Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az augusztusi inflációs adatokat.
A fogyasztói árak 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas infláció ugyanez idő alatt 17,2 százalékra rúgott.
Így már ismerjük az év első 8 hónapjának tényadatait, amelyekre alapozva a kormánynak meg kell határoznia az évközi nyugdíjemelés mértékét – olvasható a pénzügyi portálon.
A magyar nyugdíjemelési rendszer hivatalosan inflációkövető: minden év elején a költségvetési törvényben tervezett inflációval megegyező mértékben kell emelni a nyugdíjakat.
Évközi nyugdíjkorrekciót akkor köteles fizetni a kormány, ha a januári nyugdíjemelés mértéke elmarad az év során tapasztalt valós áremelkedéstől.
A nyugdíjkorrekció mértékének megállapításához a kormánynak az első 8 hónap tényadataira alapozva kell becslést készítenie a várható éves átlagos inflációra, és
a hiányzó emelést novemberben az egész évre visszamenőleg ki kell fizetnie a nyugdíjasok számára.
Az év első 8 hónapjában az alábbiak szerint nőttek a fogyasztói árak. Zárójelben a nyugdíjas infláció van feltüntetve.
január: 25,7 százalék (27,4 százalék)
február: 25,4 százalék (26,9 százalék)
március: 25,2 százalék (26,7 százalék)
április: 24,0 százalék (25,3 százalék)
május: 21,5 százalék (22,9 százalék)
június: 20,1 százalék (21,2 százalék)
július: 17,6 százalék (18,7 százalék)
augusztus: 16,4 százalék (17,2 százalék)
Ezekből kiszámítható, hogy az év első 8 hónapjában átlagosan 22 százalék volt az általános infláció, míg a nyugdíjas infláció ennél lényegesen magasabb, 23,3 százalék volt.
A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint az évközi nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az első 8 havi tényadat alapján becslést kell készíteni az éves átlagos inflációra, ahol a két inflációs adat közül a magasabbat kell figyelembe venni.
A gazdaságfejlesztési miniszter közelmúltbeli kommunikációja alapján a kormány szeptemberre 11-12 százalékos inflációt vár, októberben 9-10 százalékra lassulhat az áremelkedés üteme, novemberben már 8 százalékos, decemberben pedig 7 százalékos lehet a fogyasztói árindex változása.
Ebből kiindulva arra számíthatunk, hogy az általános infláció éves átlaga 17,6-17,7 százalék között lehet.
Mivel a nyugdíjas infláció mostanáig minden hónapban jelentősen meghaladta az általános inflációt, így borítékolható, hogy az év végi átlaga is magasabb lesz.
Biztos, hogy nem lesz rendkívüli nyugdíjemelés novemberig
Varga Mihály szerint az emelés módszerének pontosítására sem fog sor kerülni.
“A kormány joga eldönteni, hogy november előtt kiegészíti-e nyugdíjakat, az emelés módszerének pontosítására tett javaslat pedig nem indokolt” – többek között ez a válasz érkezett a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) elnökének nyílt levelére a kormánytól.
Juhász László augusztusban a nyugdíjak 3 százalékos, januárig visszamenőleges emelését, és az ellátások éves növelésének átalakításáról szóló egyeztetést kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, választ viszont Varga Mihálytól kapott – írja a Népszava.
Varga Mihály azt írta, hogy amennyiben az évközi adatok alapján a becsültnél magasabb lesz az éves infláció értéke, januárig visszamenőleg – a törvényben előírtak szerint – novemberben lesz nyugdíjkorrekció.
Juhász László szerint a válasz nem érinti a lényeget, ugyanis a legfőbb probléma az, hogy a törvény csak novemberi korrekciót ír elő, becsült adatok alapján.
Ha a becslés nem jó, annak viszont nincs semmilyen következménye.
A Nyuszet elnöke úgy véli, hogy a novemberi korrekció nem képes megóvni az infláció év közbeni hatásától a nyugdíjasokat.
Óriási bajban vannak a nyugdíjasok, társadalmi katasztrófa fenyeget a szakértők szerint
A nyugdíjszakértők szerint hatalmas nyugdíjkorrekcióra van szükség, hogy elkerüljük a társadalmi katasztrófát.
Hatalmas bajban vannak már most is a magyar nyugdíjasok, és a novemberi nyugdíjkorrekciónak "nagyvonalúnak" kell lennie, ha nem akarunk társadalmi katasztrófát - fogalmaztak a Pénzcentrumnak nyilatkozó nyugdíjszakértők.
Bár idén a nyugdíjasok kaptak emelést és 13. havi nyugdíjat is, ám az élelmiszerek drágulása miatt ez már semmire sem elég.
Most fontos hírt kaptak azzal, hogy a januártól augusztusig számolt infláció biztosan több lesz 15 százaléknál, ez ugyanis újabb emelést jelent - csakhogy amennyit várhatóan kapnak, talán semmire sem lesz elég.
A szakértők szerint a lehető leghamarabb reformra lenne szükség, ám ez még a láthatáron sincs.
A szakértők a portálnak azt is elmondták: szinte teljesen kizárt, hogy januártól augusztusig számolt inflációs érték 15 százalék alatt lesz.
A megkérdezett elemzők 22 százalékra teszik a kérdéses időszakban mért áremelkedést, még abban az esetben is, ha a júliusi és az augusztusi inflációs adatokban továbbra is csökkenés látszik majd, folytatva az elmúlt hónapok tendenciáját.
Mint ismert, a jogszabály szerint az év elején annyival kell emelni a nyugdíjakat, amennyi a kalkulálható infláció mértéke, ha több annál, akkor novemberben kompenzáció jön, igaz, addig a nyugdíjasok "hiteleznek" az államnak.
A törvény viszont azt is kimondja, hogy figyelni kell a január-augusztusi inflációt is, abból ugyanis lehet következtetni arra, mi lesz novemberre.
Az OTP véleménye szerint a január és augusztus közötti infláció biztosan magasabb lesz 15 százaléknál, ami mindenképpen emelést jelent a nyugdíjasoknak.
Az elemzők egyöntetűen 22 százalékos inflációt várnak a kérdéses időszakra - jegyezte meg a portál.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint az év közepi emelésre, illetve kompenzációra már semmi esély nincs, mert azt már bejelentették volna. Az viszont biztos, hogy a nyugdíjasok nagy bajban vannak.
Nyilvánvalóan, ha a kormányzat készült volna év közepi emeléssel, akkor arról már tudnánk, hiszen már július van, és ennyire hirtelen nem szoktak bejelenteni ekkora horderejű intézkedést - ha pedig mégis, az elviselhetetlen terhet jelentene például a nyugdíjfolyósítónak.
Az a tény, hogy a január-augusztus közti infláció bőven 15 százalék fölött lesz, szerinte legalább 3-3,5 százalékos emelést jelent majd - az már egy másik kérdés, hogy valószínűleg ez sem lesz elég semmire
- mondta a nyugdíjszakértő, hozzátéve, hogy szerinte a nyugdíjasokra leselkedő legkomolyabb veszély az a drágulási hullám, ami az árstopok végével jön.
Mint mondta, az öregségi juttatásban érdekelteknek még egy csapás lehet az amúgy sem vastag pénztárcájukra.
"Szerintem szükséges lenne a nyugdíjrendszer reformja, de erre akarat a közelben sem látszik. Pedig nem szabad például elfelejteni, hogy még mindig félmillió olyan nyugdíjas van az országban, akiknek a havi nyugdíja a százezer forintot sem éri el" - fogalmazott Farkas András.
Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjszakértője szerint most azonnal is kellene valamit adni a nyugdíjasoknak.
A Bankmonitor publikus elemzései szerint már 2023 nyarán is indokolt lenne egy 4,6 százalékos nyugdíjkorrekció, majd novemberben kellene még 3 százalék, 2024 januárjában pedig 6 százalékos.
Máris reagált az MNB Gulyás Gergely szavaira: lesz nyugdíjkiegészítés!
A jegybank legfrissebb előrejelzése szerint lesz okot adó körülmény arra, hogy novemberben kiigazítsa a nyugdíjakat a kormány.
A jegybank friss prognózisai közül a másik, a GDP-re vonatkozó sem érdektelen a társadalom legidősebbjei számára. Ennek mértékétől függ ugyanis a nyugdíjprémium.
Ha ugyanis az éves gazdasági növekedés mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, akkor a kormány nyugdíjprémiumot fizet, ami legfeljebb egyszeri, 80 ezer forint lehet.
Nos, ezt illetően abszolút nem változtak a kilátások a friss prognózisok tükrében sem, hiszen a jegybanki szakemberek változatlanul hagyták annak márciusban becsült mértékét.
Idén esély nem mutatkozik prémiumra, hiszen a növekedés mértéke 0 és 1,5 százalék között alakulhat, jövőre pedig szinte biztosnak tűnik, ugyanis az MNB 3,5 és 4,5 százalék közé várja a GDP-növekedést.
Kizárt akkora nyugdíjkorrekció, mint amennyi most hiányzik a nyugdíjasok pénztárcájából
Az Mfor.hu szerint válasza olyan optimizmusról árulkodik, mely alapján már a novemberi kiegészítés sem tűnik annyira biztosnak.
A nyugdíjakat ugye idén januárban 15 százalékkal emelték. A novemberi nyugdíjkorrekció pedig a január-augusztusi inflációs adattól függ, amit szeptemberben jelentet meg a KSH.
A miniszter válasza alapján gondolhatunk arra is, hogy a kormány esélyt lát egy 15 százaléknál alacsonyabb első nyolchavi nyugdíjas inflációra.
Ez pedig azt jelentheti, hogy hoppon maradhatnak a nyugdíjasok, elmaradhat a novemberi nyugdíj-kiegészítés.
Miközben jelenleg a még mindig 20 százalék feletti éves átlagos, és nyugdíjas infláció, illetve harminc százalék feletti élelmiszer-drágulás miatt havi szinten tízezrek hiányozhatnak a nyugdíjasok pénztárcájából.
Megnézték azt is, hogy az első öt hónapban a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt infláció 25,8 százalék volt.
Januártól kezdve tehát 1,6 százalékpontot mérséklődött az index.
Ez azt jelenti, hogy további három hónap alatt kellene még több mint tíz százalékos csökkenés. Kérdés, ez meglesz-e.
A portál szerint egy dolog biztosnak látszik a csökkenő infláció mellett. A nyugdíjasok novemberben biztosan nem számíthatnak olyan mértékű kompenzációra, mint amekkora összeg mostanság hiányzik a pénztárcájukból.
Tervezik-e a novemberi nyugdíjkiegészítés előrehozását, szólt az újságírói kérdés, Gulyás szerint nem, mert nem tudják, szükség lesz-e nyugdíjkiegészítésre.
Éves inflációt számolnak, ennek megfelelő nyugdíjemelést fizetnek, mondta, ha ez változna, akkor kell nyugdíjkiegészítést fizetni, ma pedig senki nem tudja megmondani, mennyi lesz az év végén az infláció.
Nem lehet kizárni, hogy sikerül a tervezett éves mértéket tartani az infláció tekintetében, vélekedett a miniszter.
Nem a hajlandóságunkban van változás, hanem abban, hogy az idei évi infláció nehezen becsülhető meg, és nem kizárható, hogy a kormány prognózisa pontos lesz, hangsúlyozta."
Nyugdíjkorrekció: tisztázta a Pénzügyminisztérium – januártól visszamenőleg hajtatják végre, de csak egy feltétellelEloszlatott egy félreértést a pénzügyi tárca. A kormány a 2024-es költségvetésben is garantálja a hatszázalékos emelést.
Álhír, hogy nem lesz évközi nyugdíjemelés – írta Pénzügyminisztérium.
A tárca annak kapcsán adott ki közleményt, hogy a Népszava mai cikkében azt állította Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkárnak a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának küldött levelére hivatkozva, hogy nem lesz évközi nyugdíjemelés, legkorábban a novemberi korrekcióval nőhet az idősek ellátása.
Csakhogy a tárca szerint a valóság ezzel szemben az, hogy a hivatkozott levél nem tartalmaz ilyen megállapítást, hanem a következőt rögzíti:
Amennyiben az évközi adatok alapján azt állapítjuk meg, hogy a 2023-ra becsültnél magasabb lenne az éves várható általános, illetve nyugdíjas infláció mértéke, januártól visszamenőleg nyugdíjkorrekciót hajtunk végre
Nyugdíjguru: nem úszhatja meg a kormány újabb nyugdíjemelés nélkül
Idén januárban 15 százalékkal emelték a nyugdíjakat, mert a kormány szerint ekkora lesz az éves infláció.
Farkas András nyugdíjszakértő azonban ezt a mértéket a nyugdíjasszervezetekkel és az összes érintett nyugdíjassal együtt kicsit kétkedve fogadja, miután a nyugdíjas infláció 26 százalék fölött volt az év első három hónapjában.
A nyugdíjasok arra számítanak, hogy év közben lesz még korrekciós nyugdíjemelés, mert a 13. havi juttatás sem volt képes ellensúlyozni a magas nyugdíjas inflációt – mondta az InfoRádióbanFarkas András nyugdíjszakértő, aki négy-öt százalékos további korrekciót vetített előre.
Az áremelkedés a 19, de akár a 20 százalékot is elérheti
Mindez összhangban van a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzési sávjával és ez azt jelenti, hogy a 15 százalékos januári emelést korrigálni kell majd néhány százalékos mértékben – mutatott rá a nyugdijguru.hu portál alapítója. A korrekció körülbelül 4-5 százalékos lehet, de előfordulhat, hogy két részletre elosztják, nyár közepén és novemberben is emelhetnek – mondta Farkas András.
Tavaly júliusban, tavalyelőtt pedig júniusban volt évközi rendkívüli korrekció, és a nyugdíjtörvény egy novemberi újabb felülvizsgálatot is előír, ha még az esetleges időközi korrekcióval együtt sem érné el az emelés az infláció mértékét, akkor visszamenőlegesen, január 1-jétől kell újabb plusz pénzt számolni és utalni – emlékeztetett.
A nyugdíjszakértő felsorolt néhány adatot is, hogy a költségvetésben mekkora részt jelentenek a nyugdíjak:
egy százalékpontnyi nyugdíjemelés körülbelül 55 milliárd forintba kerül;
az idei év eleji 15 százalékos nyugdíjemelés több mint 800 milliárd forintos plusz tétel volt;
ehhez kell még hozzáadni a 13. havi nyugdíj több mint 300 milliárdos tételét;
így a nyugdíjasok 12 havi ellátására vetítve az összesített plusz jövedelem nagyjából 1100 milliárd forintot tesz ki eddig;
erre kell még rávezetni a pótlólagos emeléseket: 4 százalékkal számolva ez újabb 200-300 milliárd forintos plusz elkölthető jövedelmet jelenthet a nyugdíjasoknál.
Farkas András felhívta a figyelmet, hogy a jogosultak nagyon számítanak a plusz pénzre, mert a nyugdíjasok költségvetése ugyanis nagyon kemény korlátokkal rendelkezik, hiszen nem tudnak kiegészítő jövedelmekre szert tenni, és naponta szembesülnek az élelmiszerárak 40 százalék fölötti inflációjával.
A szakértő kijelentette: a nyugdíjemeléshez a tényleges inflációt kell majd figyelembe venni, és ennek alapján a nyugdíjasok az idén biztosan számíthatnak még korrekcióra, jövőre pedig majd meglátjuk, hogy milyen szám kerül be a költségvetési törvénybe, és annak megfelelően kell majd emelni a nyugdíjakat.
Nálunk már az előző évekhez hasonlóan az is biztos, hogy nemcsak lángost sem fogunk enni a Balatonnál, hanem a Balatonra sem fogunk menni egyeltlen napra sem.
Balatoni nyaralás 2023: még húzósabbnak ígérkezik a lángos ára az idei szezonban
A badacsonyi hajóállomás környékén működő Badacsony Bisztró két hete nyitott meg a téli szünet után. Frissített étlapja online is elérhető, amely alapján tavaly nyár óta lángosai jellemzően 25-45 százalék körül drágultak:
a sima 650 forint helyett 950 lett (+46 százalék)
a sajtos 990 forint helyett 1350 (+36 százalék)
a sajtos-tejfölös 1250 forint helyett 1550 (+24 százalék)
A portál kiemeli: az 1970 után születetteknek lélekben már készülniük kell az olyan egyensúlyjavító intézkedésekre, mint a nyugdíjkorhatár további emelése, sőt, akár a nyugdíjjogosultságok és a nyugdíjszámítási módszer szigorítása.
Nincs jó hírünk a nyugdíjáról, ha 1970 után született
A KSH a mediánnyugdíj-adatot most először publikálta, ami 2023 januárjában 185 ezer forint volt. A Bankmonitor szerint hiába volt közel 25 százalékos nyugdíjemelés tavaly, a nyugdíjas infláció 27,4 százalékra ugrott. Kitérnek arra is, hogy hatalmas lyuk tátong a nyugdíjkasszában ezért, aki 1970 után született az készüljön mindenféle egyensúlyjavító intézkedésre.
"Ma több mint 130 ezren kapnak 80 ezer forintnál kevesebb öregségi nyugdíjat, és több mint 320 ezer öregségi nyugdíjasnak folyósítanak 100 ezer forintnál kevesebb havi ellátást, a rokkantakkal együtt nézve a félmilliót is eléri a létszám.
Az elmúlt egy évre vonatkozó nyugdíjas infláció 26,5 százalék, ehhez képest a 15 százalékos nyugdíjemelés nagyon kevés."
Jó hír a nyugdíjasoknak: idén még legalább két nyugdíjemelést vár a szakértő Az év eleji 15 százalékot egy nyári és egy őszi emelés is követheti még, hogy legalább úgy tűnjön, hogy utoléri az inflációt.
Ez tavaly nem sikerült.
Negyedjére kapnak nyugdíjemelést az idősek egy éven belül, tavaly prémiumban és 13. havi juttatásban is részesültek, ám az infláció még mindig gyorsabban nő, mint a nyugdíj – mondta Farkas András az Infostartnak.
Hibának tartja, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosarat még mindig a két évvel ezelőtti állapot alapján számítják ki, azóta ugyanis sok minden megváltozott az orosz–ukrán háború és a gazdasági válság miatt.
2022 folyamán a nyugdíjasok háromszor – januárban, júliusban és novemberben – kaptak nyugdíjemelést az infláció miatt, aminek összesített eredményeként 14 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.
Erre, mármint az inflációkövető emelésre, törvény is kötelezi a kormányt.
Emellett 13. havi nyugdíjban is részesültek februárban, valamint egy kisebb összegű prémiumot is kaptak novemberben, a maximális összeg itt 10 ezer forint volt – mondta Farkas András.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a nyugdíjasokat érintő infláció a múlt évben 15,2 százalék volt, magyarán – csak a nyugdíjemelést figyelembe véve – a nyugdíjak vásárlóértéke 1,2 százalékkal maradt el a tényleges inflációs hatástól.
Ráadásként említette, hogy a nyugdíjasok szubjektív inflációérzékelése ennél több, hiszen számukra a tényleges inflációs nyomás az élelmiszerárakban és az energiaárrobbanáson keresztül csapódik le.
Farkas szerint persze nagyon örül minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő az idén januári 15 százalékos nyugdíjemelésnek, de egész biztosak lehetünk abban, hogy ez nem lesz elegendő az idei év inflációjának az ellensúlyozására.
A kormány is olyan előrejelzésre épít, amely 15 és 19,5 százalék közé eső nyomással számol. A szakértő úgy látja, hogy jönni fog egy nyári és egy őszi korrekció is, ahogyan az tavaly és tavalyelőtt is megtörtént.
