A 100-as filmet 50-re lövöm, az azt jelenti amire gondolsz. Befűzöd a 100 ASA filmet a gépbe, de a fénymérőt 50 ASA-ra állítod be. Így egy fényértéket túl fog a gép exponálni.
De amíg ilyen kérdéseid vannak, addig hagyd a gammát a fenébe, és használd a gyári értékeket az exponáláshoz, meg a híváshoz is. Szedd le a gyártó honlapjáról a tájékoztatókat, azok általában elég részletesek. Mivel a gyártók se totál idióták hogy a hülyeséget tolják, meg nem is a maguk ellenségei, olyan paramétereket adnak meg, amivel a legnagyobb valószínűséggel tudsz jó minőségű eredményt kapni. Szokásos körülmények között persze, az extremitások majd később jönnek.
Szokásos kérdés szokott lenni a milyen filmhez milyen hívót, meg a melyik a legjobb hívó. Ezek hülye kérdések. Nézz körül a piacon, és ha választottál filmet, nézd meg mit ajánl hozzá a gyártója, oszt jóvan. Vagy nézz körül, hogy milyen film-hívó párost akarsz használni és akkor már ilyeneket szerezz be. A legkevésbé akkor tudsz mellé lőni, ha mindkettő ugyanattól a gyártótól származik.
De ha csak próbálkozni akarsz, a legegyszerűbb, ha veszel C41 eljárásban hívható fekete-fehér filmet, ezt bármelyik gyorslaborban előhívják neked. Ilford XP, Kodak 400 CN BW, vagy valami ilyesmi a nevük.
Kedvedért kiszedtem egy részt, remélem így már OK ;-))))
Visszatérve a példánkhoz a Tmax100/Xtol 1+1 az általam kedvelt meredekséghez (kb. 0,55gamma) 8 percig kell hívni, ami nekem az általános film / hívás párosom (Normál hívás). Abban az esetben ha csökkentem a hívásidőt (Ésszerű határokon belül.) pl. 6min csökken a hívás meredeksége, csökken az ISO, kisebb lesz a szemcse, és javul a felbontás. (4*) Ha növelem a hívásidőt pl. 10min, meredekebb, kontrasztosabb lesz a kép, nő a szemcse, nő az ISO, csökken a felbontás. Sajnos az ISO a legtöbb esetben korán sem olyan mértékben nő, mint azt a gyártók illetve klf. szerzők állítják. Tehát például egy ISO400 -nak gyártott film (5*), erős túlhívás esetén sem lesz ISO1600 de mégy, lehet ISO800 se, sok esetben esetleg ISO500, cserébe a szemcse félelmetes nagyságokat érhet el. És még lágy papírra is nehezen nagyítható, a túlzott hívásmeredekség miatt. Viszont ha csökkentjük a hívásidőt az ISO rohamosan csökken, akár kevesebb mint a felére.
A filmes dobozra írt ISO értékek, illetve amiket a neten találsz, sajnos sok esetben nem felelnek meg a valóságnak. A többi infó a linken, jó töményen van fogalmazva tudom, próbáld meg elolvasni és értelmezni, ha valamit nem értesz kérdezz.
ok, de ez a hivás katyvasz ami ezen a linken van- az még odébb van :-) nem ezt kérdeztem :-) maradjunk ott hogy befűztem a filmet :-) és akkor az eredeti kérdés :-)
Azt megjegyezném, hogy valójában max ISO400 érhető el analóg módon. Némi kompromisszummal Kodak Tmax400 / Xtol 1+1 20fok 10min ISO800, de végeredmény lényegesen rosszabb lesz mint ISO400 ugyanez a film /hívó.
Sziasztok, első hozzászolásom asszem ezen a forumon :-) tudom helyesirás de mobilrol vagyok ... mindjárt egy triviális kérdésem lenne gondolom tele van vele a padlás- meg a zacsi is - és ezzel egyidőben fel is készűtem az oltásokra :-) No nem rég kezdtem el ujra filmre fotózni de légyszives tegyetek rendet a fejemben hogyaszongya a “100 as filmet 50 esre lövöm” kifejezés az aztat jelenti hogy ugy fotózom a témát “Mintha” 50 es érzékenységű film lenne befűzve és azzal számolom ki a helyes expót ?? Illetve fordítva is a kérdés ugyanaz hogy a 400 as filmet 1600 ra fotózva stb....mikor van ennek jelentősége ?? pár gyakorlati példával szemléltetve :-) előre is köszi ! .... majd még kérdezek :-) mert ugy látom itt má ki lett tárgyalva minden elég magas fokon ezt má nem lehet hova fokozni :-) igaz felét nem is értem , de fényképezni (nem fotózni ) szeretek :-) üdv !
Hol tudok előhívatni és nagyíttatni fekete-fehér filmet, amiből az egyik tekercs a gép (Smena) saját filmkazettájában van?Siófok a legközelebbi város hozzám, de ott nem csinálnak ilyet tudomásom szerint, a gépből szakszerűen kivették a kazettát, és ennyi.Régi családi fotók vannak a gépekben maradt filmeken, szeretném megmenteni őket, ha van rá mód.
Csak kiegészítésképp írok 1-2 dolgot, érdekességképp, mert a digitális röntgenek terjedésével várhatóan tonnaszám kerülnek fotóamatörökhöz a következő években elhasználatlan röntgenfilmek.
A röntgenkazettában a hagyományos technológiánál a film mindkét oldalán van egy ún. erősítő fólia. Ez fluoreszkál a röntgensugár hatására kékes, vagy zöldes fényben. A filmek csomagolásán jelölve is van, hogy kék vagy zöldérzékeny. Az előhíváskor tapasztalható feketedésért 95%-ban a fólia fénye és 5%-ban csak a röntgensugár maga felelős. Azért tesznek mindkét oldalra fóliát és emulziót, hogy ennek köszönhetően közel feleakkora sugárzásnak kelljen kitenni a beteget ugyanazért a felvételért.
A mammográfiás filmeknél/kazettáknál viszont csak egy oldalon van fólia/emulzió (legalábbis azokon, amit én láttam :) ), hogy részletgazdagabb legyen a kép.
Én amúgy camera obscurába raktam RTGfilmet, arra pont jó.
Ok. Koszonom, ideje lesz kialudni magam. Valami hasonlora gondoltam, fotos szempontbol ket dolog legyeges, nem lehet forditva kazettazni, es hivhato ugyanugy, mint a tobbi fotografiai sikfilm, azaz egy nagyobb tankban, befeszitve. Ha a hatoldala felfekudne, sima fixirrel lemarathato rola az emulzio.
Nem szeretném, ha álmatlan éjszakáid lennének amiatt, hogy milyen a kétoldalas film. Szóval: a röntgen-filmeknél a celluloid mind a két oldalára öntenek emulziót. Mégpedig azért, hogy a sugárzást minél jobban kihasználják. Mivel a röntgen-sugár nemcsak a beesési felületen hat az emulzióra, hanem át is hatol rajta, a hátoldali réteget is beexponálja. Azért nem egy extra vastag réteget öntenek csak az első rétegre, mert akkor görbülne a film.
