4/17-40 nagyon gáz. Eleve kicsi a fényereje ezer tagból áll, bármikor tönkremehet, ha már nem roncs máris. Tényleg nem érthető hogy miért nem inkább egy filléres és jobb diavetítővel próbálkozol.
Diavetítő jó lenne...igaz. De túl kicsi ezeknek a fényereje. Nem mondok inkább semmit, mert azzal nem próbáltam még. :) Most ezem van, ezzel próbálok kalandozni. :) Ha már kiadtam érte pénzt (e-bay 21ezer), kreáltam magam hozzá diákat, akkor jogos elvárásom lenne felé, hogy azt csinálja, amit szeretnék. De még nem... :P Tanulnom kell még sokat!
Nem vagyok egy Light Blaster szakértő, (és nem is kerestem most rá... :), de amit régebben láttam hasonló megoldást, (talán régi filmes fényképezőgépből készítette valaki), annak az volt a lényege, hogy kisméretű, hordozható, és nagy fényerejű cucc legyen. Tehát mondjuk az utcán sétálva a szemközti házfalra vetíthess vele egy expó erejéig, vagy a járókelőkre, vagy más ilyesmi. Ezért volt a fényforrás riportervaku. Stúdiókörülmények között különösebben nem sok értelmét / hasznát látom (a színhőmérséklet összehangoltságon kívül...).
A hőterheléssel csak akkor volt baj, mikor rátettem a stúdióvakura, beállítófénnyel. Én, kis botor abban bíztam, hogy ennek segítségével tudom majd fókuszálni a fényt; élesíteni a képet, jobban megtervezni a képet. De nem... :) Ehelyett a kis pöckök, amibe beleakasztottam az alumínium vázat - kezdtek megnyúlni. Ekkor gyorsan lekapcsoltam. Nem lett semmi nagy baj, még azonmód forró állapotban ezt a pár mm-es nyúlást helyre nyomkodtam. Viszont tanuláság: nem lehet beállítófénnyel dolgozni ezzel a kis aranyossal.
Sokkal egyszerűbb lenne, és egy csomó bizonytalansági tényezőt kiiktathatnál. Ha azzal már összejött, érted, átlátod, tervezni tudod, akkor kezdj vakuval vetíteni. (A stúdióvakukat használhatod a beállítófénnyel (mármint villantás nélkül, a beállítófény mellett történő fotózásra), és akkor a vetítő alacsony színhőmérsékletéhez nem kell nagy tornászás árán illesztened őket.)
Azért nem tudunk segíteni, mert nem tudjuk mit csinálsz. Első javaslatom, hogy nagyon vigyázz az optikádra, a felvételi lencsék nem vetítőoptikák, tilos velük vetíteni, számos ragasztott tagot tartalmaznak. Szóval nagy kárt okozhatsz magadnak. Ha a műanyag már deformálódott, akkor az optika is közel állt a megsemmisüléshez.
Első kérdés, hogy enélkül a kacat nélkül tudod rendesen használni a vakukat? A szinkronizálás rendben van? A ,,vetítő optika" rekesze milyen értéken van? Mert az bizony sokat levesz a fényerőből. Itt lépésről lépésre kell haladni a hiba felderítésében. Ha van valami olcsó díjcsomagod, felhívhatsz. 30-negyven-88109
Kísérletezős meló... tudom... időhiányban vagyok mindig; ezért is kérdeztem, hogy kinek van vele tapasztalata, hogy spóroljak egy kis időt. (Ez a homály zavar főleg.)
Annak külön örülök, ha valaki rám szánja az idejét. :) (Jászberényben vagyok helyileg, így ez még egy nehezített pálya.)
Ilyen kérdésre max. annyit szoktam mondani, hogy: igen.
Fényerő, háttér, távolság ésvagy/rekesz függvénye. De most komolyan.
Mintát a fényerő túl tudja villantani. Ezért tűnik el néha.
Én is csak kísérletezni bírnék, de egyelőre a vakuzással legyünk kicsit előbbre. Mintával a hátteret nagy hangerővel, a tárgyat kicsivel és háttér legyen hátrébb. Futtában rákeresve youtube tele van mindenfélével. Vagy összejövünk és pöcsölünk :-)
Összeszedtem pár tanulságos képet: 1. Itt szinkronban kellett volna elvillanniuk. A bal oldali stúdióvaku világít meg engem, a jobb szélen lévő Nem jött össze...
2. Itt csak a kezem nyújtottam be, hogy lássam, mi történik a háttéren. Nem sok minden. A két stúdióvaku szinkronban elvillant ugyan, de képnek nincs nyoma. A jobb oldali stúdióvakura házi barkáccsal készítettem egy olyan keretet, amilyet árulnak is hozzá gyárilag. Ennél kicsit hátrébb van a light blaster, mint a gyárinál; alig bentebb, mint a reflektor karimája.
3. Itt az történt, hogy kicseréltem rendszervakura a stúdióvakut. Konkrétan el sem villant. Ezt később megoldottam egy szenzorral. Ekkor sem volt tökéletes a hatás. Ezt is megoldottam egy rádiós kioldóval. Nem 10-10-szer, de mondjuk 7× elvillant.
4. Itt kiiktattam az "engem megvilágító vakut" és csak a rendszervakut villantottam a Pixsy-vel. Közel mentem (kb 1 méter) és sikerült valamiket magamra "festeni". A gond az, hogy kiszámíthatatlan, hogy milyen közel kell állni, és éles lesz-e a minta vagy sem. Az, hogy én az legyek, nyilván a fényképező fénymérésétől függ.
5. "Megörülve", hogy valamit fest a light blaster, leültem a székre, magamra irányítottam az objektív-vakut és lőttem. De nincs minta?!
6. Visszatértem a stúdióvakuhoz. Nem használtam beállítóizzót, nehogy megolvadjon a műanyag. A lyukakat letakartam (hőálló anyaggal a biztonság kedvéért), hogy kóbor fények ne befolyásolják a képet. Ez már majdnem jó, de homály az egész. Beállító izzó nélkül nem látom a végeredményt előre. :(
7. Ugyan ez... alakul-alakul... a jobb beazonosíthatóság miatt egy konkrétabb diát tettem bele (Picasso-Guernica). De nagyon homály és kiszámíthatatlan, mekkora terület lesz bevillantva. (Az objektívtől függ.)
8. Végül itt adtam föl. Ugyan világít rám valamelyest, de nem elég világos a háttéren. Ezen tudok változtatni (mondjuk több időt hagyok, vagy a fókuszt viszem lentebb...), de csak kifakul az egész. Na meg még mindig homály van.
Olyat szeretnék, hogy engem is egy vaku világít, meg a hátteret is kivilágítom a Light blasterrel. Vagy a modellt "festem meg" vele.
A fő gond a homályossággal van, meg a kiszámíthatatlansággal.
Milyen távol kell tenni a háttértől a light blastert? Milyen objektív a leghasznosabb egy ilyen munkára? Én 17-40 f4-el dolgoztam ezen a teszt napon. Milyen erősséggel villantsak? A világos háttereken jobb eredményt érnék el?
Ha egy mód van rá a stúdióvakun használnám, mert sokkal biztosabban villan, és könnyebben tudom irányítani a fényét. (A rendszervakum - 580EX II - eléggé lötyög ebben a tokban.)
No ez az, a vaku nincs arra tervezve, hogy a természetes hűtését korlátozzuk. Nehezen képzelhető el, hogy ez a háttérvetítéses hókusz-pókusz jól működjön.
Nem az én cuccom :) Így én tuti nem használom vele a beállító izzót :)
De viccet félretéve- maga ez a cucc amit én láttam rendszervakura volt tervezve. Annak a feje fért bele a kialakított részbe. Ha jól sejtem akkor stúdióvaku (aminek a bajonett része lényegesen nagyobb mint (és más formájú ) mint a rendszervaku feje csak házibarkács után lesz kompatibilis...
Ez pedig gyanítom úgy lehetséges hogy szint megfojtja a vakufejet. Nincs szellőzés, ami nem tesz jót a vakucsőnek. Konkrétan 30 perc alatt meg lehet sütni - főként ha nincs hővédelem ...
Használj fénymérőt. Ha nincs akkor csak a blaster fényforrását használd és arra állíts expot. Amikor az megjelenik a háttereden akkor az alapján számolhatsz a többi fényforrás teljesítményével is.
De feltehetően ahogy már írták- szinkronizálási gondod van. Nem egyszerre villan a rendszervaku és a stúdióvaku. Hiába látod felvillanni a hátsót- ez szabad szemmel nem érzékelhető eltérés lesz. 1/200 körüli záridőt a szem nem tud megkülönböztetni. Mármint azon belüli fénykibocsátást.
Ez a 100 dolcsis ketyere nem más mint egy fröccsöntött műanyag aminek egyik végére rácsavarsz egy objektívet (amin van rekeszállítási lehetőség) a másik végébe bedugsz egy rendszervakut. A középső rész (amit 30e-ért vesztegetnek) meg tartalmaz egy adaptert amibe diakockát tehetsz. A vaku átvilágítja a diát, ami az obin keresztül fókuszálva (vagy nagylátóba) a háttérre vetül és stúdióban azt imitálod hogy kint fotóztál.
A cucc egy vicc. Még nem láttam vele értelmes fotót, ugyanis nem lehet vele szimulálni értelmesen a háttérmosást, mert ott ugye sík felületre vetítesz...
Stúdióvakuval nem használható mert egy átlagos vaku 5500 Kelvin körüli hagyományos beállító izzója konkrétan megolvaszt minden műanyagot- pl ezt a cuccot is.
Írd le pontosabban, mit csinálsz. mi ez a ,,LIGHT BLASTER" milyen a vakud típusa, mi a fényképezőgéped, hogyan szinkronizálsz, esetleg tegyél fel egy munkaképet. Valami nagyon nem kerek, ha olvadoznak a műanyagok. Ha nem figyelsz, hamarosan kipurcant vaku is lesz.
Használ valaki közületek LIGHT BLASTER-t? Most kicsit csalódott vagyok vele kapcsolatban. Vettem, jó ötletnek tűnt és mikor a stúdióban akartam használni beállítófénnyel két dolog történt: 1. Kezdett megolvadni a műanyag ház
2. Nem volt látható a kivetítendő dia
Mikor a beállítófény kiiktatásával próbálkoztam újra, akkor meg nem volt elég erős a villanás (az hogy lehet? 400 Ws-os vakuval?) és ismét csak nem látszódott semmi a felvételen. (Tuti, hogy villant pedig - maxon is - mert láttam/hallottam.)
A jó öreg 580EX II-vel jobb eredményeket értem el. Itt sem elég erős a vaku hatása, de legalább látszik valami. Ellenben nem tudom kellőképp élesre állítani vele. Egy 17-40-es, f4-es objektívet használok elé.
Van valakinek ezzel a felszereléssel tapasztalata? Mit csinálok rosszul?
Én is csak ajánlani tudom Altorjai urat. Egyáltalán nem dolgozik drágán. Igaz, hogy hozzá is el kell jutni (Lónyai utca), de azt még mindig viszonylag egyszerűbb megoldani, és elég jól kiszámítható, szemben az áramkör-rejtvényfejtésre fordított órákkal....
Mindazonáltal, ha a hibaleírás alapján tanácsot kéne adnom, azt mondanám hajítsd ki a mostani töltésvisszajelzést, és tervezz bele egy újat. Azt úgy hangolod, ahogy neked tetszik és tuti jó lesz. :)
(Ha nem jutsz hozzá, telszámot tudok adni Altorjai úrhoz.)
Aki pedig berendezkedett a vakujavításra, az azonnal betesz egy próbacsövet, próba gyújtótrafót, tudja mit hol kell mérni, stb. A kapcsolási rajzon számos pont előírt feszültsége is meg van adva, ez is megkönnyíti a hibakeresést. Olyan ez mint a kerékpárom. Persze megjavíthatnám magam is. Szétszedném félig, vennék még pár szerszámot, szétszedném teljesen, vennék alkatrészt, azután még egyszer irány a bolt, menne az időm, dzsuvás lenne a kezem, végül kitakaríthatnám a lakást. Ehelyett beadom a sarki biciklishez, alkatrész nekik van, rámegy egy szerény munkadíj, másnap elhozom és kész.
A Metz mindig is titkolta a kapcsolási rajzokat, és csak a szerviznek adta ki. Bár van néhány tipus aminek ismerjük a rajzát, de nem mindnek. Nem biztos hogy olyan könnyű reprodukálni azt a kapcsolási rajzot. Sőt.... lehet többrétegű nyák, ismeretlen alkatrész, nem is minden jól látható, könnyen hozzáférhető. Szóval egy szakinak sem könnyű kiismerni. Ha pedig napokat töltesz vele, többe kerül mint a műszerész.
Baj elsősorban a "mikor" és "hogyan" kérdésre adható válaszaimmal akad... Tehát ugyanazzal, mintha magam bütykölöm, pedig ez azért még jóval alul van az általam nehezen átláthatón. Pedig a csigák még ma sem tűnnek gyorsnak:( Egy nyomorult megnyúlt/spirálzárlatos ellenállás vagy megnyúvadt zener, esetleg átvezető dióda lehet az oka, tehát primitív dolog, de hát maga a cucc sincs túllihegve elektronikai szemszögből - semmi puccos processzor, firmware vagy hasonló álnokság. Ezért bosszantó, hogy mi lehetne az az űbertitkos dolog, ami miatt ennyire nincs róla elérhető service manual - régebben fel kellett tudni fejből rajzolni egy ilyet akár egy végzős szakközepesnek is.