A papír valószínű bedöglött, a vegyszer inkább túlélő, amíg nem oldod fel.
Próbahívás nélkül persze nem lehet "látatlanban" mondani semmit. Nem kell próbanagyítás, -bár az a tuti-, ha megvilágítasz egy papírt, aztán sötétben a "normál hívási idő" alatt előhívod, és szép egyenletes mélyfekete lesz, akkor jó. Kicsi a valószínűsége.
Ha nincs laborgyakorlatod, akkor elég nehéz lesz a tapasztalaton alapuló minőség-ellenőrzés.
Jobban jársz, ha mindenből veszel frisset, és az azok viselkedése alapján el tudod dönteni mi milyen állapotú.
Pillanatnyilag három ismeretlennel próbálsz meghatározni három ismeretlent. mosoly
Ha a friss vegyszerben kipróbálod a régi papírt, a régi vegyszerben a friss papírt, és ellenpróbákat végzel, akkor egy kicsivel beljebb leszel.
Hogy koncentrált oldatot, vagy por alakú vegyszert veszel, az mindegy. Arra figyelj, hogy fix fokozatú papírt vegyél, mert vario, vagy multi grade anyaggal egy újabb csavart viszel a játékba.
A fórum ezen zugában új vagyok, remélem bosszantóan buta dolgokat nem fogok mondani vagy kérdezni; tanulni szeretnék Tőletek.
Illetve kezdésként kérdezni.
Ráakadtam 20e-ért a szomszédos városban egy Meopta Opemus 6 Colorra, az eladó azt állítja, hogy a gép ~25 éves, alig párszor használt, közel újszerű állapotú. Ad mellé még sötétkamra lámpát, vegyszeres előhívó és fixáló tálakat, néhány zacskó előhívó és fixáló vegyszer (kristályos só állapotban), csipeszeket, gumihengert, és a negatív film előhívó dobozt, korabeli fotópapírokat. Mivel nekem ez utóbbi laborfelszerelésekből eddig semmim nincs, így ezek a számomra ugyancsak jól jönnének. A kérdésem az lenne, hogy ez a szett így szerintetek árban van-e? A vegyszerek mennyire dögölhettek be (megfelelő szakszóval ki lehet segíteni) ennyi idő alatt, illetve a papírok, ha jól voltak tárolva, használhatóak lehetnek-e? Rákérdeztem, hogy a vegyszerek-papírok milyen típusúak, de erre még eddig nem kaptam választ; gondolom ezek ismeretében Ti is könnyebben tudnátok megválaszolni az utóbbi kérdéseim.
Sokáig én sem használtam az Epson saját szoftverét színeshez, mostanában inkább, és nem is annyira rossz.
A Silverfastban van egy por és karc eltávolító funkció, de annyira az sem baba. Ehhez a szkennerhez drága. A 4990-hez adtak egy lebutított SF verziót, de már fel sem tettem, annyira primitív, az AI-hoz képest.
A Vuescan-nek meg a felülete nem igazán felhasználó barát.
Papírképnél nincs valami ötleted por és karc eltávolításra? Infra itt nem játszik, de a buta saját EPSON szoftver is szépen megcsinálja, a VueScanből meg ezt pont hiányzik.
Ez megvan, de a (buta magyar fordításban) Grafikon Fekete-Fehér nem működik. Hiába húzom be a csúszkákat, nem látom a módosítást previewban, csak a már kész szken után.
Eddig viszont simán működött és nagyon jól is dolgozott.
Arcoztam, aztán hülyét csináltam magamból. Van egy FP4 spulni kisfilmben, meg egy E 100 SW rollban, meg egy T Max 400-as, szintén roll. Többre emlékeztem, de valahogyan elkoptak az idők folyamán. Hümm. De mindegy is, onnan indultunk, hogy a 300-as kollégának egy tekercs filmje van karácsonykor, azt meg mégse már. Ha mondjuk el tud kunkorodni az Örs Vezér tere felé, akkor veszem a cipőmet.
Kicsit pepecs egy gyakorlatlannak (kiszámolni hogy a végétől hány cm-t vágjak le a sötét wc-ben), de jó ötlet. Mondjuk 21 éve dolgoztam egy minilaborban, akkor csináltunk ilyen kivágásokat kisfilmből. Ha már pocsolok a fürdőszobában, akár meg is csinálhatom.
Ha a kisfilm végén van a három kocka, akkor azt exponáld el, monnyuk egyet mért értékkel valami homogén felületre, egyet -4 fényértékkel, egyet pedig +3-al. Ennyiből meg is fejthető egy film. mosoly
Ha ehhez a három kockához befűzöd a befutó egy darabját, azt ami fényt kapott, akkor minden kiderül a hívóról, hívásról, az "éles" anyag pedig sértetlen marad.
Ha elkúrtad, hát így jártál. Szólj, és elviszem a hűtőajtóban található filmeket, mert úgy is régóta gondolkodom azon, hogy valaki arra érdemesre rá kéne testálni.
Mivel a lakásban ez az egy tekercs kisfilm van, így ez lesz a próbafilm és az éles is egyben. Bizakodom. Ha jó lesz, akkor folytatom 6x7-ben, abból van pár tekercs, azzal tudok mit kezdeni hívás után. Az eredményről mindenképp beszámolok. (bár még van vagy 3 kocka a végén)
Ha ugyanazt a filmfajtát használjuk, és ugyanolyan jól hívjuk elő, akkor a nagyobb negatív több információt hordoz, finomabbak lesznek rajta a tónusátmenetek. Finomabban csúszik át az élesség életlenségbe, jobban, szebben lehet játszani az élességgel, életlenséggel, a mélységélességgel, amik fontos kifejező eszközök.
Nehezebben sérül, kevésbé zavaróak a mechanikai sérülések, a por, a szennyezés a filmen. Később jelentkezik a szemcse.
Ha nem így lenne, akkor a Pentax nem gyártott volna 4,5X6-os, illetve 6x7 gépet. Vagy azért gyártott 24x36-ost, hogy a bénák, akik a nagyobb formátumú negát rendre elszúrták, örüljenek a kisfilmnek, ami jobb a nagynál?
Persze ha valakinek a kalapács az egyetlen szerszáma, az mindent szegnek fog látni.
A fixír biztos hogy kóser, elméletileg a hívónak sem lenne szabad nyűglődni ilyen körülmények között. Csinálj egy próbát, ahogy a Söndör mondta, és testületileg nagyon fogunk csodálkozni, ha az XTol megadta volna magát.
Szia! Ha a kisfilmet és a hívását megfelelően választod meg, a különbség a 6x7 képest az lesz, hogy egy 30x40 nagyítást milyen közelről nézhetsz. Ami azt jelenti fél méternél közelebbről kell nézned.