Monitor, szkenner, nyomtatas, levilagitas a szinek oldalarol. Mivel, hogyan, hol, miert (,mennyiert) es mit kalibraljunk. Elmélet, gyakorlat, szoftverek, hardverek, kelvinek, gammak, gorbek... Ez egy eleg nagy es fontos tema a képfeldolgozásban, egy haladobb szint felett mar nem lehet megkerulni.
Közben kaptam tippet, hogy lehet, hogy a világítás a bűnös. Hiába 5500K a színhőmérséklet, ha a színspektrum tele van tüskékkel, mivel energiatakarékos izzókat használok most.
Olyan színhű képet készíteni, mint a valóság fikció vagy lehetséges?
Női ruhákkal foglalkozom, az lenne a cél, hogy a ruhák színei úgy jelenjenek meg a képen, mint a valóságban.
Nem vagyok szaki, próbálok folyamatosan utána olvasgatni, így szereztem be a következő dolgokat (uniós pályázatból):
- monitor: eizo flexscan ev2416w
- X-Rite ColorMunki Smile monitor kalibráló
- datacolor spydercheckr 24
- adobe lightroom 5
- Fujifilm XQ1 fényképezőgép
A monitor kalibrálva van. Leírás szerint a színkártyával elkészítem a profilt lightroom és a spyderchecker segítségével. Mégis van néhány problémás ruha, aminek a színei egyáltalán nem olyanok a képen, mint a valóságban. A többi kép egyezik a valósággal, tehát gondolom a monitor jól van beállítva, főleg, hogy nem apró árnyalat különbségről van szó.
A fényképezésnél szürke színkártyát is használok a wb miatt, de egyszerűen nem működik a dolog, a környezet, a próbababa színe, mind stimmel de a ruha színe nem egyezik. A megnevezhetetlen kékes-zöldes árnyalatokkal van probléma.
Lightroomban a színbeállítás csúszkákkal meg tudom közelíteni, de még így is nagy a különbség.
Mit csinálhatok rosszul?
Fényképezőgép nem a legtökéletesebb, de azt hittem a színkalibráló kártya azért van, hogy elintézze a dolgot.
Remélem érthetően leírtam a problémát, kérdezzetek nyugodtan, ha kell még infó.
Illetve mekkora méretű a monitor? (Nálam "gyenge" megvilágítás mellett a 27"-os monitoron 95-100cd/m2 több mint elegendő fényerőt jelent - ugyanebben a környezetben 22"-on 120cd/m2 körülire volt szükség).
Hátha tudtok segíteni. Adott a PS, kalibrált monitor. Ha laborba küldöm a képeket, akkor olyan sötétre nyomják a képeket,
hogy csuda. Ha a nyomatot a monitor mellé teszem, a gépen 0,7-es gammát kell állítani, hogy azt lássam, mint a nyomaton. Minden netes
tartalom, mások fotói is szerintem tökéletesen láthatók a monitoromon. Színteret is mentek a képekhez. Mi lehet a gond? Addig menjek, míg jó labort nem találok?
BasICColor display 5 programmal és X-rite i1 Display2 kalibrálóval szeretnék saját pro monitorokat kalibrálni , mivel első eset, tutorialokat és beállítási értékeket keresek , lépésről lépésre. Hozzáértő segítséget szívesen veszek. Köszönöm. Ha kell privátban is.
Eladó egy X-rite ColorMunki Display professzionális monitor (és projektor) kalibráló, számlával, még több mint 7 hónap magyar garanciával, újszerű, hibátlan állapotban, egyszer használva, eredeti dobozában, minden papírral, CD-vel. Ára: csak 39 900 Ft. Budapesten személyesen, vagy posta bárhová. Érd: levél vagy 20/28-26-196
Ki kell ábrándítsalak: a PS mutat egyedül helyes színeket (amiket az internetről is vissza fogsz látni), mivel az lekonvertálja a monitor színterébe (feltéve, hogy softproofnál beállítottad az internet standard RGB színteret) és a kép megnyitása után nyomtál egy CTRL + Y-t.
Ha monitor színtérben nézed a képeket, akkor csak nálad lesznek jók, sehol másutt!
Böngészőbe exportálásnál "save for web & devices"-sel kell menteni sRGB profilban!
Adott egy kalibrált monitor elvileg 6500-ra lett kalibálva. Megnéztem gamut viewerrel és ott azt írja, hogy 5000 a white point. Mi lehet a gond? Rosszul lett bekalibrálva?
Másik: a kalibrálást a szervíz menüből oldották meg, erről tudna nekem mesélni valaki?
Miközben kalibrálták, állítgatták a preset módokat, ennek nem lehet hatása a kalibrálásra?
Írtam egy szép hosszú hsz-t, erre benyelte a fórummotor. Ott rohadjon le.
Szóval ha a színbeállításoknál monitorszínek vannak, és behúzok egy Adobe RGB-s képet, akkor megkérdezi, hogy mi legyen vele, beadom, hogy használja a beágyazott színteret, ekkor a kép színei jók, a paletta színein a kékek lilák lesznek.
Közben megtaláltam, hogy ha átnyomom a színeket a munkatér színeire, akkor a kép és a paletta is jó.
Kérdés, hogy mi veszik el ilyenkor? Ha jól tudom(?) a munkatér általában valami széles színtér(?), pl. Pro Photo, vagy Lab színtér.
Viszont akkor minek kell átalakítani a munkatérre, ha az Adobe RGB lazán elfér benne?
Próbáltam a Muse-t is, sima jpg képet Adobe RGB-ként csak addig visz, amíg egyszerűen bent van, mert akkor a böngésző látja a beágyazott profilt. Viszont ha pl. beteszem slideshow-ba, vagy .psd-s menüpontot csinálok belőle akkor ugrik a dolog.
Azért jó lenne, mert fotókról szól majd az oldal. (szerkesztés közben amúgy egyáltalán nem kezeli jól a színeket)
Bridge-nél hogy lehet beizzítani a szinkronizált színmenedzsmentet? Nekem nem megy, elküld azzal a hibaüzenettel, hogy ki van kapcsolva.
Remélem jó helyen járok, a helyzet az, hogy a t.köm televan. >:(
Szóval a következő a problémám: Adott egy kalibrált monitor, és az Adobe programok.
Odáig jutottam, hogy ha a kalibrált színprofil be van töltve, akkor az Adobe Ps-ben teljesen fals színek vannak a palettán.
Erre bállítottam a színkezelésnél, hogy a monitorszíneket alkalmazza, ettől jók lettek palettán kikeverhető színek, viszont amikor betöltöttem egy beágyazott Adobe RGB színterű fotót, akkor meg fakónak mutatta. Megpróbáltam a színkezelésnél beállítani, hogy beágyazott színtér használata, de csak akkor engedte, ha kikapcsoltam a monitorszínek alkalmazását(valami Európai szabványra állítottam vissza, előtte is az volt asszem), viszont ettől meg a paletta színei lettek ismét rosszak(a piros az téglavörös, a kék meg lilás).
Más, kicsit már off:
Adobe Muse kezel AdobeRGB-s képeket? Ott egy többrétegű .psd-t szerettem volna betenni, ami még Ps-ben jól nézett ki...
Beágyazott színprofil van mindegyik esetben, de böngészőbe kiexportálva se lett jó.
Azt is jó lenne tudni, hogy a .psd hogyan kezeli a színeket, tud-e "menet közben" több színtérben gondolkodni, vagy van egy munka színtér, és különböző formátumokba kinyomva ágyazza be a színprofilt.
(Ps-ben az Adobe RGB-s képet a fenti beállításokkal jól hozta, de az Adobe Muse-ban ugyanannak a fájlnak már nem voltak jók a színei)
Ha valaki tud valami megoldást, akkor kérem segítsen.Előre is köszönöm!
Pádi jól fogalmazta meg ;-) Sorrend: orvos, nővér, betegszállító. Te vagy az orvos, a nyomdász a nővér, az újságos meg a betegszállító. Igy már gondolom világos :-D
Jajjjjjj.... "mert amit én csináltam az a monitoron szép volt"...
Ez azért nagyon nem így van. Ahogy előttem is írták ebben a világban vannak alá- és fölérendelések. Mint garfikusnak nagyon sok olyan dologgal is tisztában kell lenned, ami a gépmesterre/nyomdászra nem tartozik.
Lehetne sorolni a példákat a végtelenségig, de felesleges. Ez egy szakma, rengeteg buktatóval, amit szerintem nem lehet egy 2 hónapos tanfolyamon elsajátítani. (Mondom ezt grafikusként és nyomdai előkészítőként.)
Igen, csak kérdés hogy ki mennyire igényes a munkájára. Pl én, mint kiadványszerkesztő tehetem azt is, hogy elkészítem a magam dolgát aztán oldja meg a nyomda hogy szép legyen, és ha nem lesz az, akkor letojom, mert amit én csináltam az a monitoron szép volt. Vagy vehetem a fáradságot, hogy beleássam magam a nyomdász munkájába is kicsit, hogy kitaláljam mit kéne változtatni. Ugyan ez lehet, hogy elvárható a nyomdásztól is, ha mondjuk látja, hogy valami nem okés akkor kicsit a kiadványszerkesztő fejével gondolkodjon és szóljon neki "lefelé", hogy vegyél vissza a feketék terheléséből mert így nem lesz szép...
De amúgy még nagyon a dolgok elején tartok és eddig azért azt kell mondjam hogy elég készségesen áll a nyomda a dologhoz szerencsére, és a nyomdalátogatás után biztos hogy csomó dologgal tisztában leszek amiről most még csak elképzeléseim vannak vagy még az sem :)
Te is pl tök sokat segítettél. Ha azt mondja nekem a nyomda hogy csináljak indesignban egy digitális proofot mert az nekik segít a színek beállításában akkor 2 kattintás az egész. De ha ők nem mondják, mert mondjuk nem is tudják hogy tud ilyet a szoftver akkor érted....
Persze, az lenne az ideális, de sehol a világon nem tudják a gépmesterek, hogy is készül egy kiadvány. Amikor szedték a betűket kézzel, akkor sem érdekelte a gépmestert, hogy milyen csipeszt használt a szedő. A mai világban is így van. A mediamarkt-ban a taktáros sem tudja, hogy mi van a tv-ben, de a tv gyárnak figyelnie kell, hogy esetleg a raktáros hogy fogja dobálni a tv-t, ezért nekik olyan csomagolást kell tervezniük. Vannak fentebb lévő szintek és vannak lentebb lévők. Mi ebben az esetben a fentebb lévők vagyunk.
Persze van igazság abban amit mondasz, de akkor ez fordítva is működhet. Egy kiadványszerkesztőnek nem kell ismernie hogy a nyomda hogy oldja meg a nyomtatást, mert az is egy külön szakma. Viszont szerintem pont az a baj, hogyha nincs átjárás a kettő között. Szerintem valamilyen szinten ismerniük kell egymás munkáját ahhoz hogy jól tudjanak együttműködni. Én egy 2 hónapos tanfolyamot végeztem el, amin megtanultuk az alapokat, nyomdában viszont nem voltunk és nem is bonyolódtunk bele a nyomdai technikákba, ami pedig tök hasznos lett volna. Szerintem van egy középút ami ideális, amikor is a kiadványszerkesztő tudja hogy mit csinál (a digitálisan szerkesztett anyagnak mi lesz a kézzel fogható eredménye) a nyomdász meg tudja hogy a kész termék milyen digitális körülmények közt tud megszületni. Nem tudom érthető e mire akarok kilyukadni. :)
Még valami. A gépmesternek nem kell ismenie a kiadvány szerkesztő progikat, hisz neki nem az a feladata, hogy szerkeszen, hanem a kész anyagot kinyomtassa. Az autószerelő sem tudja, hogy az olajfinomító milyen módon csinál benzint a kőolajból :-)
Akkor fussunk neki. Te milyen OKJ-s tanfolyamot végeztél? Faszom azokba a sok ökör iskolába, aki csak a pénzt kéri el :-)
A kromalin, vagy más néven a proof egy és ugyan az. Az egy olyan nyomat, ami minden tekíntetében megfelel egy nyomdai nyomatnak, csak egy darab készül belőle. Régen úgy csinálták, hogy a levilágító stúdió készítette a réteges filmeket, majd egy porozós technikával rétegenként felhorták a port a proof papírra és így kaptál egy CMYK szines nyomatot. Az tökéletesen megfelelt annak, amit te csináltál a gépen. Természetesen a rácsálás és dpi-t ismerni kellet.
Valahogy így:
Aztán ezt felváltotta egy fóliás megoldás, de az elv ugyan ez. Hamarosan ez is a múlt homályába került és helyére lépett a digitális proof.
Most általában ezt hasznájuk:
Mint látod, ez a gép tartalmaz 8 patront. CMYK és ezek light vezrióit. Azért ennyit, mert vannak light patronok, hogy ne kelljen a gépnek a teljes szín kazettát használnia, ha csak 50% a fedetség egy színnek.
A kromalinról még nem hallottam de nem is kérték tőlem. Ha ismered az indesignt abban van olyan kimeneti mód, hogy színbontás, ami ha jól látom a proofnak, digitális kromalinnak felel meg. DE, a kromalint nem értem. Ezeket a színrebontásokat kéne kinyomtatnom? Mert ha igen, akkor az eredmény függeni fog a papír minőségétől, illetve a nyomtatótól is. De nem azért kéne a nyomdáknak ICC profilokat használni, hogy ne legyenek eltérések a színekben? Amúgy már be van tervezve a nyomdalátogatás, mert az tuti hogy sokat kell még tanulnom a "másik oldalról". De mondjuk sok esetben az is segítene ha a gépmesterek is képben lennének mondjuk a kiadványszerkesztő szoftverrel kapcsolatban. Lehet, hogy nem is tudják hogy már lehet velük proofot is készíteni és ezért nem is kérik. Mondjuk arra is kíváncsi lennék, hogy egy indesign által készített proof mennyire tud helyettesíteni egy profi levilágítóstúdió által készítettet.
