Keresés

Részletes keresés

rizsa31 Creative Commons License 2012.12.10 0 0 4888

miért dönt úgy valaki, hogy Waldorf, és vajon tényleg annyira beválik-e. Sejtéseim szerint azért ott is az a helyzet, mint más sulik esetén, hogy különben nem jelennének meg aztán más sulikban.

      Mivel minden gyerek szereti a meséket, a rajzolást, mozgást, a Waldorfosok nagyon fölkapják a vizet azon az udvariasnak szánt megjegyzésen, hogy van, akinek beválik, de vannak olyanok is, akiknek nem, Vekerdyvel az élen. Abban igazuk van, hogy egy gyerek miért utálna oda járni, ahol sokat tevékenykedhet, nem kell ülni 5-ször 45 percet, sok érdekességet hall, hasznos tárgyakat készít a két kezével: sapkát köt, kertészkedik, salátáskanalat farag?  

     De azért egy Waldorfba járó gyereknek is megvan a saját véleménye: olyat már láttam, hogy egyikük-másikuk nem jött ki jól az óvónővel, részben annak szigorú elvei miatt. Olyan is van a suliban, hogy a diákok nem szeretnek euritmiára járni. A hagyományos suliban sikeres intellektuel gyereknek itt több kudarca lehet, ha kevésbé tehetséges az énekben/kézimunkában/sportban.

     Aztán az ünnepek: várják a Karácsonyt a Waldorf-oviban is, de nincs pl. karácsonyfa, hanem fenyőág-spirál. Ezek árnyalatnyi különbségek, és nem zavarják a gyerekeket, de lehetnek félreértések bennük ezmiatt.

 

Előzmény: jewel7 (4876)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.09 0 0 4887

szülők+pedagógusok+ tanárok  támogatók

Előzmény: rizsa31 (4885)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.09 0 0 4886

   És itt egy jó cikk, olyan kritikátlan Vekerdy-fanoknak, mint én is vagyok.

http://www.tani-tani.info/094_szabo

 

"Kell-e az iskolában szorongásnak lennie? Nem, nem kell. Vannak Magyarországon iskolák, ahol nincs szorongás, és ott persze nincs jegyre feleltetés sem, ott együttes tevékenység van, kooperativitás, projekt... Természetesen értékelés is van, de nem jegyre feleltetéssel.”7 Vekerdy ekképpen bírálta, ítélte el a hagyományos oktatási rendszert.            Idézett gondolatmenete azonban több szempontból is kifogásolható."

 

rizsa31 Creative Commons License 2012.12.09 0 0 4885

 Egy romániai magyar honlapra vetődtem, ahol ízes magyar nyelven szapulják egymást a kommentelők Waldorf témában. :)

http://www.3szek.ro/load/cikk/46810/a_waldorf-pedagogiarol&cm=62042

 

Engem amúgy pont az érdekel, ami pacsulit, hogy miért dönt úgy valaki, hogy Waldorf, és 

      Még az is érdekes, hogy Steiner miért döntött úgy, hogy Waldorf(-iskola alapítását irányítja)?

       a) Beszélt Stuttgartban a cigaretta-gyári munkásoknak az ideális iskoláról egy munkahelyi előadáson, és másnap páran megkeresték ezügyben közülük. Akkoriban voltak munkásmozgalmak, de itt a gyárban, az igazgató meghívására történt. A munkások már akkor tudták, hogy dr. Molt finanszírozza az iskolát?

     b) "Az 1919-es stuttgarti Waldorf-iskola alapítói, Dr. Rudolf Steiner és Dr. Emil Molt gyáros szándékai szerint az első Waldorf-iskola olyan kulturális esemény kívánt lenni, amely oktatási reformokat vezet be, sőt forradalmasítja az oktatást. Ez a radikális hozzáállás képeződik le mind az új iskola, mind az ezt követően alapított  Waldorf-iskolák belső szerkezetében."

      

      Van itt pár ellentmondás, úgy érzem. Tudom, hogy a szülők+pedagógusok+tanárok szentháromsága kell egy Waldorf-suli alapításához, de nekem kissé csupán statiszta szereplőnek tűnnek ezek a cigaretta-gyári apák és anyák. Lehet, hogy nem így volt, de mégis hosszú évtizedek, szinte a kezdetek óta középosztálybeli, értelmiségi családok alkotják a W.-sulik bázisát, nem pedig mindenféle szülők, akár gyári munkások is.         

      Aztán itt az a kitétel, amit a mostani Waldorf-"felvételiken" hirdetnek: -elbeszélgetünk a szülőkkel, hogy valóban tudják-e, hova adják a gyermeküket! Persze, egyetértek, hogy egy otthon háttértévén felnőtt gyerek unatkozik majd a Waldorf-suliban, de ezenkívül -a hívő keresztények, a közösség érdekében nem nyüzsgők, és az intellektuális-lexikális tudást preferáló szülők se fognak tudni velünk együttműködni. És ez már elég nagy szórás sztem, ami nem baj, de akkor ne hirdessük magunkat mindenki iskolájának, nem?

Forrás: http://www.forraswaldorf.hu/files/files/FWI%20pedagogiai%20program%202009.pdf

 

 

Előzmény: jewel7 (4876)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.07 0 0 4884

 miért dönt úgy valaki, hogy Waldorf, 

       Azért dönthet egy szülő a Waldorf mellett, mert

a) tényleg elvarázsolja a környezet, a szép faberendezés, a gyapjújátékok, és a kreatív tevékenységek lehetősége,

b) kevés az alternatív óvoda/iskola a Waldorfon kívül, államiba meg nem akarja adni,

c) ez egy divat, és nem akar lemaradni a versenyben.

     

     és vajon tényleg annyira beválik-e. Sejtéseim szerint azért ott is az a helyzet, mint más sulik esetén, hogy van, akinek beválik, de vannak olyanok is, akiknek nem, különben nem jelennének meg aztán más sulikban.

      Elvileg beválhatna, mert a Nemzeti alaptantervhez/óvodai programhoz a Waldorf-intézmény is alkalmazkodik. Az oktatás színvonalával a nagyobb iskolákban sztem. nincs baj, inkább a kislétszámú, akadozva működő, túl gyorsan alakult intézményekben.

      Amivel sztem. baj lehet, hogy a Waldorf merevvé válhat, nem úgy mint a poroszos oktatás, de mégis.

      Van, akit a Waldorf filozófiája taszít.

 

Előzmény: jewel7 (4876)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.07 0 0 4883

    Ja, és még a hagyományos ovik védelmében el kell mondani, hogy szerintem dicséretre méltó, hogy (pénzügyi okok miatt is) hagyományos plüssmacik és kisautók vannak bennük.

   Most képzeljük el, milyen lenne, ha mindig az aktuális divat-játékokat is beszereznék? Az oviban nincsenek barbik, transformerek és videójátékok, szerencsére. 

Előzmény: rizsa31 (4880)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.07 0 0 4882

    Természetesen bármelyik óvodába is járjon gyerekünk, jól játszik, mert a kinti világ játékdömpingjéhez képest a hagyományos ovi is a nyugalom szigetének tűnik.

    Manapság természetes ez a kép: a gyerek otthon áll a tömött játékospolc előtt. Nem mondom, hogy ez feltétlen baj, csak más, mintahogy akár mi, de pláne a szüleink generációja felnőtt.

Előzmény: rizsa31 (4881)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.07 0 0 4881

      Ja, és építőkocka a hagyományosban.

 

 

 

    Nekem ezzel a gondom a következő: Ha a babaedényből lehet kidolgozottat tenni a Waldorf-csoportszobába, akkor babából mért ne lehetne legalább egy hajas babát (szép kézműveset) vagy plüssmackót a polcra tenni mutatóba?

      A másik: vajon az állami ovikba mért nem gyűrűzik be a kézműves-játék gyártás divatja? Mert jó lenne, de nem-e az taszítja az esetlegesen érdeklődő óvónőket vagy szülőket, hogy a Waldorf-ovi elvet csinál ebből a dologból?

      "A baba kitüntetett szerepet foglal el gyermekeink játékai között: Ő az ember mása. A Waldorf elmélet szerint a babában a gyermek önmagát látja, saját érzelmeit vetíti rá a babára. Egy Waldorf babának az arca nincs részletesen kidolgozva, ezzel tág teret adva a gyermek fantáziájának, fejlesztve azt. Ezek a babák természetes anyagokból készülnek, kézi munkával, nincs két pontosan ugyanolyan. Egy ilyen baba nem csupán játék: igazi társa gyermekünknek."

Forrás: http://liliputi.hu/jatekok

 

     Sztem. is jó a textilbaba, de a másikfajta babát mért ne lehetne beilleszteni a játékba??

Előzmény: rizsa31 (4880)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.07 0 0 4880

 "lsd. játékedények, babák is kidolgozottabb tárgyak, mint egy faág pl.

és ez éppen így van a waldorf oviban pl."

 

        Igen, rongybaba meg babakonyha történetesen van a Waldorf-ovikban, de ezen kívül csupa olyan, ami nem megszokott egy állami óvodában! Pl. egy kosár farönk, amiből város lehet vagy erdő, cirkusz stb.:

 

          Ehhez képest egy hagyományos oviban hajas baba, plüssmackó és dömper kerül beszerzésre a játékpénzből:

 

Előzmény: muzsa (4879)
muzsa Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4879

Most nem feltétlenül a hintára gondolok, de egy libikóka, vagy hajó alakú farönkmászóka biztos megfelel a Waldorf-filozófiának is.

Miért ellenkezne a waldorf filozófiával ez?

 

Én inkább úgy képzelem a Steiner filozófiáját, hogy legyenek több funkciójú, természetadta játékszerek az oviban, de azért az emberi kultúra termékeit se zárjuk ki onnan, lsd. játékedények, babák is kidolgozottabb tárgyak, mint egy faág pl.

és ez éppen így van a waldorf oviban pl.

Előzmény: rizsa31 (4869)
muzsa Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4878

Nálunk is ez van. Az óvónők sokat varrogatnak, meg eztaztcsinálnak. de van egy csomó minden a tarsolyukban, amit meg is mutatnak a gyerekeknek, hogy nézd, ebből ezt is lehet, azt is lehet. aztán visszavonulnak, nem irányítanak. nekem ez tetszik, hogy a lehetőségek közül jópárat felvillantanak és aztán beindul mindenki.

amit én láttam hagyományos oviban, az az volt, hogy letették a feneküket a padra, és trécselés addig a pillanatig kb., amíg be nem vezényelték a gyerekeket az udvarról. ami aktivitás volt, az a fenyítésben merült ki. sajnos.

Előzmény: rizsa31 (4870)
muzsa Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4877

A Katona módszerről lenne nagyon sok negatív hozzászólnivalóm, de ez itt most off topik.

És nem a hintáztatással van a bajom egyáltalán a Katona módszerrel kapcsolatban.

A hinta fontosságát egyáltalán nem kétlem. Sőt. A nagyfiammal másfél évig vettünk részt különböző fejlesztéseken, köztük BHRG-ztünk is, és az otthoni gyakorlatok nagyon nagy százaléka hintáztatás - valamilyen módon.

De valahogy elbeszélünk egymás mellett. Én azt mondom, hogy az élet nem az óvoda, az csak egy kis része, és ha ebben a kis részben épp nincs jelen a klasszikus hintaként ismert eszöz - de pl. épp a takaróban hintáztatás, a karban körbepörgetés, ilyesmik nagyon is vannak, szóval ismétlem, hintáztatós játékokban nincs hiány - akkor nem az van, hogy az a szegény gyerek, milyen egy kevéssé felszerelt, csar helyre került, ahol nem fejlődik majd rendesen, mert bizonyos mozgásformák kimaradnak neki... Mert ahogy kijön az ovi kapuján, minden játszótéren talál hintát, amit kedvére használhat, épp annyiszor, amennyiszer a szülei odaviszik őt. Ehhez persze az is kell, hogy az oviból kijőve ne legyen letudva a nap. A Waldorf ovinál ez praktikusan nem is tud így lenni, hiszen 1-kor vége van:)

 

Amilyen sulit leírtál, olyanba NAGYON SZÍVESEN adnám a gyerekeimet. nagy szerencséd van szerintem, hogy ilyen helyet találtál.

És persze, hogy a waldorf sem mindenkinek jó, az a  helyzet, hogy én sem tudom, az én kicsi fiamnak jó lenne-e, azt tudom viszont, hogy a waldorf ovi jó választás volt. De ezt is úgy mondom, hogy AZ a waldorf ovi, ahova ő jár. És keresem azt a családias hangulatú, nem poroszos jellegű, odafigyelős, gyerekeket szeretős, nyugis kis iskolát, ami szerintem jó a gyerekemnek, és ami nem tudom, hogy melyik.

 

jewel7 Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4876

A hintával lehet, hogy csak hintázni lehet (bár az enyémek itthon pl. pörögni is szoktak), de nagyon fontos fejlesztő funkciója van, A Katona módszeres tornában szinte csak ilyen hintáztatós gyakorlatok, lóbálások vannak.

Engem amúgy pont az érdekel, ami pacsulit, hogy miért dönt úgy valaki, hogy Waldorf, és vajon tényleg annyira beválik-e. Sejtéseim szerint azért ott is az a helyzet, mint más sulik esetén, hogy van, akinek beválik, de vannak olyanok is, akiknek nem, különben nem jelennének meg aztán más sulikban.

 

Nekem ugye van már sulisom is, aki, ahogy írtam egy sima, mezei, picike suliba jár (az egész suliban összesen 44 gyerek van), és nagyon szeret, mit szeret, imád járni, iszonyatosan jó tanárai vannak, én teljesen elégedett vagyok, és a gyerekben semmi féle törést nem látok, nem, hogy örök életre szóló sérüléseket.  Egyáltalán nincs sok leckéje, még a gyakorlás is simán belefér és 3.15-re végzünk, úgy, hogy 2 után ér haza, akkor kicsit tökölészik, és utána áll neki.  3. 15 után szabad az egész napja, amire nagy szüksége van, mert imád maga történeteket kitalálni és azokat előadni hangosan, ez tölti fel. Persze simán lehet, hogy ez véletlen, de nem hinném, hogy ez az egyetlen ilyen suli az országban. 

 

Előzmény: muzsa (4867)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4875

„A gyermek fizikai agyának fejlődése érdekében elengedhetetlen, hogy az érzéki világ stimulálásával párhuzamosan a képzelőerőt is fejlesszük. Alapvetően fontos, hogy a gyermeknek csak rendkívül egyszerű játékot adjunk.

Természeténél fogva az a gyermek, aki egy gyönyörű babát kapott, mindig vissza fog térni a régi rongybabájához. Csupán a mai kor gyermekei nőnek fel gyönyörű babákon. Minek köszönhető ez a visszatérés?

A gyermeknek szellemi gyakorlatot kell végeznie azért, hogy a képzeletet átalakítva saját belső világában, azt egy valós emberi alakhoz hasonlítsa. Ez pedig egy egészséges agyi gyakorlat. Amint a testedzés a karokat és izomzatot erősítik, az ilyen gyakorlatok a fizikai agyat fejlesztik.”(Rudolf Steiner: Rózsakeresztes szellemtudomány, GA 100, 1907. V. előadás, Kassel.)


    Steiner milyen gyerekeket látott?? Ha a saját polgári köreiben olyan 4-5 éves kislányokat ismert, akik a drága porcelánfejű-selyemruhájú babát csak nézegethették, akkor nem csoda, ha azt látta, hogy előveszik a régi rongybabát. 

    De sztem. egy modern babával is meg kell dolgoztatni a képzeletét az ovisnak, ha azt játssza, hogy most a Pötyi teázni megy, meg a barátnőivel találkozik!

     Amúgy abban igaza lehet Steinernek, hogy meg kell legalább néha dolgoztatnunk a képzelőerőnket.

rizsa31 Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4874

"The room was used for the eighth grade in the morning, with fixed benches running along the walls, and heavy table-desks that could not be moved, and the floor was painted black! Luckily, it was spring and summer time, and she could be outdoors with the children most of the time. She had no toys or play materials."

       E. Grunelius csekély 3-4 hónapig vezetett egy óvodai csoportot, még 1919-ben, Rudolf Steiner segítségével. A nyolcadikosok osztálytermét kapták meg délutánoként. Nem volt játékuk vagy alapanyaguk. Legtöbbször kint voltak, mert nyár volt, bent ilyeneket csináltak: agyagozás, rajzolás, mesehallgatás.

       (R. Steiner azt mondta Elizabethnek, hogy a legfontosabb, hogy a gyerekek utánozhassák őt. Meg valamit a meditációról, de ezt nem nagyon értem.)

Előzmény: rizsa31 (4843)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4873

"Elisabeth tried to build up kindergarten activities out of sensing in her fingertips what the children needed, working meditatively, and aspiring to work with imitation rather than  "pulling things out" of the children.

Once she invited a basket maker to come and work in the presence of the children."

 

     Ebben a cikkben azt írják, hogy E. Grunelius, az első Waldorf-óvónő, meghívott egy kosárfonót az oviba, és a gyerekek is ki akarták próbálni a kosárkötést.

 

 

Előzmény: rizsa31 (4843)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4872

 Szerintem nem igazán veszélyesebb, mint bármi más játék. 

       Tesómék ovijában nagyon klassz modern hinta van, olyan formatervezett: mintha régi lenne, de mégis új. Csak egy darab gumiszerű az ülőke, nincs bekötő lánc, és könnyű belőle kiugrani, alacsonyan van. (Persze gumiszőnyeg alatta.)

Előzmény: jewel7 (4863)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4871

6. éve járunk ide (nyilván nem egy gyerekkel), de még nem volt baleset. Ettől még lehet. 

     Az unokaöcsém beleszaladt a mozgó hintába, még jó pár éve, szerencsére nem lett nagy baj.

Előzmény: Ammandina (4862)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4870

az óvónő a lényeg. ők pl. nem pihenőidőnek veszik azt az időt, amíg a kertben vannak. ahogy látom más ovik kerítésén keresztül, meg a saját régi tapasztalat, meg az a két hét, amikor a fiamat egyhagyományos oviba próbáltam beszoktatni, az óvónők ilyenkor leülnek egy padra

 

       Az én "óvónőm", akinél dolgoztam, pont azt csinálta, hogy leült, és kézimunkázta az aktuális óvónői munkáját!!. Merthogy a gyerekek egymással legyenek elfoglalva, ne a felnőttel.

Előzmény: muzsa (4861)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4869

Én inkább ezt a filozófia részeként érzékelem, hogy semmi olyan ne legyen a gyerekek keze ügyében, aminek a funkciója "gyárilag" ki van találva. 

      A hintát is lehet kb. arra használni, mint a babakonyhát :), a jó barátnők összebújnak, viháncolnak, lökik egymást, esetleg a kisebbet, én legalábbis ilyet is láttam.

      Én inkább úgy képzelem a Steiner filozófiáját, hogy legyenek több funkciójú, természetadta játékszerek az oviban, de azért az emberi kultúra termékeit se zárjuk ki onnan, lsd. játékedények, babák is kidolgozottabb tárgyak, mint egy faág pl.

      Ez amúgy a kinti játékokra miért ne vonatkozhatna? Most nem feltétlenül a hintára gondolok, de egy libikóka, vagy hajó alakú farönkmászóka biztos megfelel a Waldorf-filozófiának is.

 

      És ne felejtsük el!, egy sima hajas babával is nagyon jót játszanak a gyerekek, mégha annak a babának van szeme, szája, és műanyag a haja. 

Előzmény: pacsuli (4865)
muzsa Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4868

én annyira de anniyra osztozom abban, amit leírtál pacsuli. pont ugyanezt gondolom, és bár a gyerekem waldorf oviba jár, és ott jól érzi magát, kétségeim is vannak, és azért nem tudom biztosan, hogy pont a waldorf iskola az, ami kell a fiamnak. lehet, hogy más. kizárt, hogy a környezetünkben lévő 3-4 önkormányzati. (sajnos, hozzáteszem, mert milyen egyszerű is lenne az élet úgy. logisztikailag is, meg egyébként is...)

Előzmény: pacsuli (4864)
muzsa Creative Commons License 2012.12.06 0 0 4867

én nem mondtam ilyesmit, hogy nem tudják, hogyan kell egy hintát használni. de a kialakítása veszélyes volt, állandó felügyeletet igényelt, és épp azért, mert nem akartakk ott dekkolni az óvónők végig és rendszabályozni a gyerekeket, mert hagyni akarják őket szabadon csinálni a lehető legtöbb dolgot, így a leszerelés mellett döntöttek. és megnyugtatásul mondták, vagy mondtuk magunknak, hogy ezzel nincs elvéve valójában semmi, hiszen mindenhol máshol van hinta, sokféle, amivel a hintázás élményét meg lehet tapasztalni, és viszont az ovi se szegényesebb ettől... és így van valahogy szerintem a kréta dolog is. hogy az oviban épp ezzel folyik a rajzolás, nincs filctoll vagy vékony ceruza, de ettől nem szegényesebb. (megjegyzem festés az van, és ráadásul milyen papírra, milyen ecsettel, milyen festékkel!)

 

de nem is ez a lényeg, hanem az, ahogy te is mondod, hogy az egyfunkciójú dolgokat általában kerülik. a hintával azt lehet csinálni, hogy hintázol vele. ami szuper. tényleg, isteni élmény. de egyféle. egy körmöcskézett  hosszú madzaggal ezerféle dolgot csinálhatsz. az alap persze a lovacskázás:) de van a minden összekötözése mindennel, a vad csörgőkígyókra való vadászat, stb stb stb:)

Előzmény: pacsuli (4865)
pacsuli Creative Commons License 2012.12.05 0 0 4866

hogy mi a céljuk a szigorítással? Hát az "új" óvodai férőhelyek "megteremtése". Tiszta diadalmenet. 

Előzmény: rizsa31 (4780)
pacsuli Creative Commons License 2012.12.05 0 0 4865

Ezt a hinta dolgot azért furának tartom. Hacsak nem egy játszótér nélküli faluban van az adott ovi, vagy egy hatalmas kertváros közepén, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy a gyerekek ne tudnák pontosan, hogyan működik a hinta. (Pláne autógumiból, amit nem is lehet úgy meghajtani.) A nagyvárosi gyerkekek többsége a játszótéren szocializálódik - pláne hogy a waldorfra négyéves korig várnak a kezdéssel -, és ott sem állunk folyamatosan mellettük, sőt a szemünket is le szoktuk venni róluk, főleg ha több gyerekkel vagyunk. Én inkább ezt a filozófia részeként érzékelem, hogy semmi olyan ne legyen a gyerekek keze ügyében, aminek a funkciója "gyárilag" ki van találva. 

 

Például: jártunk a fiammal a közeli W-oviba minicsoportba, ismerkedni. az ovi szobájában volt délutánonként hetente egyszer. A szoba berendezése a következőkből állt: egy kosár mindenféle méretű felhasogatott faág, kötött lovacskázó hevederek (amiket magukra húznak, a másik meg fogja, és futnak vele körbe), egy ágakból- kövekből épített kis domb, rajta pici kötött figurák, kb hat darab, asztalaok és székek, egy szekrényben rajzeszközök, egy hintaló, és egy függönyökkel leválasztott pici konyha faedényekkel, két kis faággyal, két babával és egy babakocsival. Más játék nem volt. 

Előzmény: muzsa (4855)
pacsuli Creative Commons License 2012.12.05 0 0 4864

Én speciel egyetértek veled, ha ez vígasztal, hasonló gondolataim támadtak nekem is. 

Engem érdekelnének waldorf-sulis tapasztalatok, mennyire találták meg a családok azt, amit kerestek, mennyire boldogok ott a gyerekek, illetve mennyiben találják ők (a családok) problémásnak azt, hogy teljesen más a tanterv, mint a megszokott?

 

Itt az összes elérhető iskola úgynevezett "erős" iskola, folyamatos versenyekkel, decemberre olvasással (egyik tanárnő szerint ez van az alaptantervben, ezt kell leadminisztrálniuk, más kérdés, hogy ha van egy kis esze a tanárnak, akkor ettől eltér egyénileg - hát ehhez  nem értek, de simán el tudom képzelni), napközi utáni leckeírással, minden nap öt-hat órával, elsőben kötelező szakosodással, stb. Azt gondolom, hogy ha olyan szintű lenne az első osztály, mint harminc évvel ezelőtt volt, akkor ma sem aggódna sok szülő az iskolaérettség miatt. A harminc évvel ezelőtti első osztályra az én öt és fél évesem is simán érett lenne szeptemberre. A maira viszont nagyon nem hiszem. Őt szerintem ezek a követelmények egy hajtós versenyistállóban abszolút összetörnék, és ez az, ami miatt egy Waldorfban cserébe látatlanban elfogadnám azt is, ha netán nem hall soha a suliban membránokról vagy a spanyol örökösödési háborúról, de cserébe egy egészséges lelkű gyereket kapok. Én emiatt nem aggódnék azért, ha számszerűleg kevesebb tananyag van leadva nekik (elmondva-visszakérdezve), mint a többségnek, hogyha közben itt találnám meg azt a légkört, ami biztosítja, hogy ne törjék össze az egyéniségét. Egyelőre éppen ez a kérdés, hogy vajon itt találom-e meg :))

Előzmény: zso70 (4838)
jewel7 Creative Commons License 2012.12.05 0 0 4863

Nálunk is van hinta az oviban. 5 éve ovizunk, szintén ebből baleset még nem volt. Szerintem nem igazán veszélyesebb, mint bármi más játék. Az, hogy kint mi van nagyrészt óvó néni függő, van, aki csak ül és néz, és van, aki játszik (pl. labda, körjáték), vagy kihoznak (ne persze nem télen) rajzolni valót is, enni is szoktak (gyümölcsnapon megmaradt gyümiket), vagy babáznak. Télen csak délelőtt mennek ki. Van 3 kisebb diófa az oci udvarában, ősszel nagy dióevészet szokott lenni.:-)

Ammandina Creative Commons License 2012.12.05 0 0 4862

Nálunk van az oviban hinta. 6. éve járunk ide (nyilván nem egy gyerekkel), de még nem volt baleset. Ettől még lehet. Az ovónők szókták mérni az időt, és ha lejár, át kell adni a következőnek.

Ugyan nem látom őket nap mint nap az udvaron, de az ovónők délutáni udvari tevékenysége kimerül abban, amit te írtál. Ettől még a gyerekek nem unatkoznak, de aktív foglalkozást az udvaron én még nem láttam.

muzsa Creative Commons License 2012.12.04 0 0 4861

de ha már kerti játékok, azért elmondom, hogy nálunk milyenek vannak. lehetne sokkal több is, de a gyerekek egyáltalán nem unatkoznak egy pillanatig sem, mondván hogy nicns mivel játszani...

 

  • kis farönk korongok: ebből építenek mindenféle utakat, vagy egyáltalán mindent.
  • homokozó lapátokkal vödrökkel, gereblyékkel
  • fa kicsi talicska hordani az eztaztamazt
  • nagy talicska, amiben egymást tologatják
  • fa teknő - ebben lehet egymást ringatni, vagy hajózni vagy ki-bepakolni
  • fa billenőke egyensúlyozni
  • az említett fára akasztott kötelek
  • hosszú fa padok, amiken csúszni mászni, atugrálni lehet
  • babzsákok
  • kissöprűk

 

és kb. ennyire emlékszem. de a kertben állandóan munkálkodnak. van, hogy fűrészelnek, csiszolnak botokat (kardot csináltak pl. hosszú heteken keresztül, nem is tudták, hogy mi lesz belőle, de csak smirgliztek ezerrel) diót törnek, ültetnek, összegyűjtik az avart (kb napi szinten mert hatalmas fák vannak). zsákokba rakják, és azokon ugráltatják őket az óvónők. hinta palintáztatják őket kezüket lábukat megfogva. a nagymelegben bevizeztek hatalmas anyagdarabokat, és permetfürdőt csináltak, mindenki aláállhatott és a négycsücskénél fogva a textilt megrázták, isteni jó. élménypályát építettek különböző anyagokból, amin mezítláb lehet végigmenni, jövecskék, vizes dézsa, farönkök, padocskák, mindenféle érzet. nagyon hosszan sorolhatnám még, hogy miket csinálnak. egyáltalán nem hiányolom pont a hintát. de ezekből igazából az látszik nekem, hogy mindegy mi az, ami van. az óvónő a lényeg. ők pl. nem pihenőidőnek veszik azt az időt, amíg a kertben vannak. ahogy látom más ovik kerítésén keresztül, meg a saját régi tapasztalat, meg az a két hét, amikor a fiamat egyhagyományos oviba próbáltam beszoktatni, az óvónők ilyenkor leülnek egy padra és egymással dumálnak. néha megdorgálnak valakit, aki "rosszalkodott". és ennyi a kinti tevékenységük.

 

 

Előzmény: muzsa (4859)
rizsa31 Creative Commons License 2012.12.04 0 0 4860

   Tesóm gyerekei tavaly sokat hintáztak az oviban.

Előzmény: muzsa (4859)
muzsa Creative Commons License 2012.12.04 0 0 4859

a közvetlen környezetünkben lévő ovik egyikében sincs hinta. a sajátomban sem volt. a hinta az mennyire  ovis udvar kellék? most azokat kérdezem főleg, akik ugye nem waldorfoznak hanem a hagyományos ovik terén van tapasztalatuk...

Előzmény: rizsa31 (4858)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!