sajnos, egyik gyerekem sem w suliban kezdett , így van szerencsém elég jól ismerni az olvasás-írás tanítás módszereit. Kettő még szerencsésnek is mondhatja magát, mert a létező legjobb, játékház tankönyvet használták és okozták talán ezzel a legkevesebb kárt . ( bár, ez így teljesen egyértelműen mágsem jelenthető ki - de, nem a topic témája .
ha jól olvasom a híreket, egységes nemzeti tankönyv család is lesz , ami tök alkalmatlan a részképességzavaros gyerekek normális olvasás-írás tanítására.
Ezzel szemben, érdekes módon w iskolában nincsenek diszes gyerekek..vjon miért ? csak az alaposság, a hosszú idő, amit egy-egy betű biztos elsajátítására hagynak ? vagy az, hogy az adott betűt több oldalról közelítik meg ? nem elég, hogy meséhez, szóhoz kötik , de lejárják, többször , nagy papíron rajzolják szabadon , levegőbe rajzolják....stb
teljesen lényegtelen a gyerek szempontjából, hogy meg kell tanulnia olvasni, avagy sem . pontosabban nem mindegy, mert belefut a nemzeti tankönyvkiadó nagyszerű és csodálatos olvasó és matek könyvében és anyuka eret vág magán, a gyerek pedig pszichoszomatikus tüneteket produkál.
Az a baj, hogyha ismered a Waldorf-írástanításának módszereit, akkor bármilyen más metódust bénának érzel, pedig nem kéne. Ugye Steiner szerint minden betű a képírásból alakult ki, ezért van a Waldorfban az, hogy minden nyomtatott nagy betűhöz kitalál a tanító egy mesét, pl. S-sikló, akik a fűben tekereg s alakban, és segíti mondjuk a kis királyfit a kalandjai során, és a gyerekek először lerajzolják ezt képben, majd külön a siklót többször, aztán az S betűt.
Ez tök érdekes, de aztán ha a gyereked mégis államiba kerül, akkor meg retteghetsz, hogy milyen károkat okoz a lelki fejlődésében, ha absztrakt módon tanulja a betűket?
ez pont nem úgy van, hogy ha a gyerek tud már számolni, akkor lesz ideje azt megtanulni, hogy hogyan üljön csendben egy helyben... fokozottan nem igaz, mert míg ha nem tud számolni, van mivel foglalkoznia az órán legalább, és addig is talán nyugton marad talán, de ha mindazt tudja, amit hosszasan meg akarnak neki tanítani, akkor unatkozni fog, mérges lesz, hogy mi a fenének van ott. és a türelmetlensége csak egyre nő. épp a normál iskolákban nem jellemzző, hogy ilyen esetben valami egyéni tervet dolgoznának ki egy gyerek részére, de még csak szorgalmi feladatot se kap vagy hasonlót, hogy valamivel kitöltse az idejét. és ő lesz a rossz gyerek, aki nem tud türelmesen várni.
a saját, waldorfos óvónőink abszolút egyetértenek velem abban, hogy a plusz egy év megoldást hozna a legtöbb még problémás dologra a fiam életében. látjuk, mennyit fejlődött egy csomó mindenben eddig is. nem az van, hogy oda jár, de minek, mert úgysem történik semmi. most kezdeget kinyílni, "nagyfiúsabb" lenni, bátrabb lenni, kezdeményezőbb, önállóbb. ha ez a folyamat megszakad és hirtelen ott találja magát az iskolapadban, akkor abból jó nem sül ki.
és nem, nem ajánlott a nevtan semmit konkrétan.
de egyébként nincsenek a környékünkön kislétszámú osztályok sehol se...
Amerika meg nekem nem követendő példa - ebben sem, mint sok más dologban sem. (sok mindenben meg igen, mielőtt valami amcsigyűlölő képe sejlene fel itten:))))
ha már valamit, akkor említsük svédországot. vagy dániát. ahol szintén nem nagyon merül fel, hogy ne oda mennél, ahova tartozol. viszont az oktatás színvonala igen egyenletes, mint ahogy mondjuk az orvosi ellátásé is...
-ki tudja, nekünk is melyik betegségünk mögött állhat egy korai írástanulás mögött pl.?-, de ezt részben azért színezem ki magamnak, mert a Vekerdy Tamásnál ezt olvastam,
Idézetek a cikkből (G. Gődény Andrea Koósné Sinkó Judit:Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni):
"A játékos tanulás alternatívát jelenthetne a merev iskolai rendszerre adott legelterjedtebb és szinte egyetlen válaszra is, azaz a korántsem kizárólagosan pozitív hatású rugalmas iskolakezdés gyakorlatára (KendeIllés 2007)."
"Hogy (a drámajáték) tantervi jelenléte ellenére mégsem terjedt el általánosan az iskolai gyakorlatban, abban nyilván szerepet játszik a hazai, meglehetősen konzervatív és merev pedagógiai környezet is.
"akik többé-kevésbé tudnak írni, még inkább olvasni. Minden osztályban akad néhány ilyen kisgyerek. A rugalmas beiskolázásból eredően egyre több, hiszen amint arra Kende Anna és Illés Anikó tanulmánya rávilágít, a rugalmas iskolakezdésből a magyar gyakorlatban kései iskolakezdés lett, a szülők késleltetéssel próbálják biztosítani gyermekeik számára a rugalmatlan iskolához való sikeresebb alkalmazkodás esélyét (KendeIllés 2007). Ez pedig legalábbis a jó szociokulturális környezetből érkezők esetében azt eredményezi, hogy mire iskolába kerülnek, valamilyen szinten már olvasnak, netán írnak is."
Ez egy gyakorló általános, elvileg a leendő tanárokat így tanítják, de a jelek szerint ezt nem mindenki viszi tovább.
Majd rákérdezek, hogy ez csak egy szorgalmi feladat volt-e? Mert szerencsére az a jó szokás megvan az osztályukban a kis elsőséknek, hogy nem kell hazacipelni minden könyvet-füzetet:), csak egyet-egyet, amiben éppen a lecke van. Az olvasókönyvük nagyon szép, sok színes ábra és kép, játékos feladatok, (emlékszem anno egy kiskacsa kalauzolta a gyerekeket az egyik olvasókönyvben, hát azt úgy imádtam), biztos ez is egy élmény a kicsiknek!
Egyébként érdekes, hogy írod, ahogy a gyakorló suliban tanítanak. Ha ők csak második félévben veszik elő a 4 vonalas füzetet, akkor nyilván ez a helyes és követendő.
Most egy kicsit utánaolvastam: a 4 vonalas írásfüzet pont azért van elsőben, mert a legszélesebb a sorköze! (ha nem számítjuk a középen lévő 2 vonalat, amit a tanítónénik padlás-földszint-pincének hívnak). Viszont Vekerdy szerint begörcsöl a kisdiák, mire tűhegyes H-s ceruzával beidomítja a kis kampókat ezekbe, és ezért nőnek meg a lóbetűk a végére.
Bedilizik az ember, ha ennyire homlokegyenest szembenálló véleményeket olvas!!
Egy jó kis cikk drámapedagógusoktól, akik talán az arany középutat képviselik:
Igen, erre gondoltam, hogy ritkábban vonalazott füzetbe írnak a gyerekek, amiben szélesebb a sorköz.
Az én gyerekem így tanult. Először nagyban, aztán közepesben, végül a sima 3 vonalas füzetben. Novemberben, sőt még januárban sem írtak normál elsős füzetben. Talán tavasztól?
Sőt, matekból is munkafüzebe írtak, amiben nagyobban a kockák, mint a sima füzetben.
Ez egy gyakorló általános, elvileg a leendő tanárokat így tanítják, de a jelek szerint ezt nem mindenki viszi tovább.
rengeteg a külünbség azon országok és a mi lehetőségeink között. szóba került már a legfontosabb, az anyagi különbségek. itthon , főleg ez évtől a iskolák küzdenek a fenntartással, szószerint. nincsen mögötte állami támogatás . a mi sulinkban az elmúlt 2 évben majd 50%-al nőtt az osztálylétszám .
az alapprobléma itt nem az államosított tanévkezdéssel van ( ehhez nyilván idomulnak a w sulik is majd ) , hanem az átmeneti időszakkal
az afrikát arra értettem, hogy senkit nem hat meg, hogy mi a rend máshol...
Én olyan "diktatúrákat" hozam példának, mint USA, Néjmetország, de lehetne Luxemburg vagy Belgium is, ahol nem a szülő dönt az iskolakezdés időpontjáról, hanem egy tankötelezettséget megállapító jogszabály + a nevtan (nyilván különböző országokban másképp nevezik). Mivel ezekben az országokban is vannak Waldorf iskolák, meg tudják oldani a problémát.
a +1év ovi érzelmileg talán megerősítené annyira, hogy ne egy hatalmas tehernek élje meg az iskolát. Nagyon nem mindegy, hogy hol, mikor kezdi az iskolát. Beiktatni egy ( remélhetőleg ) tök fölösleges évet egy nem szeretem, nem akarom és egyébként sem nőttem fel a feladathoz helyen ???
teljesen lényegtelen a gyerek szempontjából, hogy meg kell tanulnia olvasni, avagy sem . pontosabban nem mindegy, mert belefut a nemzeti tankönyvkiadó nagyszerű és csodálatos olvasó és matek könyvében és anyuka eret vág magán, a gyerek pedig pszichoszomatikus tüneteket produkál.
Akinek van kicsi rálátása is arra, hogy hogyan tanulnak és egészében hogyan néz egy waldorf kisikolás elsős élete, biztosan nem tesz ilyen könnyelmű kijelentéseket.
Az ég és föld tekintetében alkalmazott összehasonlítás sem elegendő mérvadónak.
És egyébként pedig Afrikában éheznek, mi meg nem....
Amerikában a gyerek akkor megy iskolába, amikor betöltötte a tanköteles kort. Nem máskor, nem a követkető évben, és a szülő nem tudja visszatartani. Csak a körzetes iskolába mehet, abba az osztályba, ahová beosztják. Nincs szabad iskoláválasztás. Ha nem tetszik a körzetes suli, lehet menni magán iskolába egy vagyonért. Akkor gyerekbarát az iskola, ha olyan helyen laksz, hogy jó a suli.
muzsa: mivel a te gyerekendenk nem kell megtanulnia olvasni,írni, számolni, mint egy "átlagos" elsősnek, majd megtanulja mindazt, amit most hiányolsz. Egyáltalán nem biztos, hogy +1 év ovi ezeket a problémákat kezelni tudja, végtére is eddig sem sikerült neki. A nevtan nem ajánlott olyan iskolát a környéketeken, ahol kis létszámú osztályok vannak tyúkanyó tipusú tanító nénivel?
Tudom, hogy sokat változhat, de az eddigi életét is figyeltem, és látom a fejlődésének/változásainak tempóját. Nehezen tudom elképzelni, hogy hipphopp következnek ezek be, mert eddig is sok-sok idő kellett, lassú, szinte észrevehetetlen kicsi lépéseket tett előre, és aztán egyszercsak túljutottunk valamin, vagy megtörtént valami...
Ami viszont aggaszt, az az, hogy ha úgy veszem, hogy ősztől suli, akkor már mostantól nagyon sok utánajárás nekem, külön program neki, az összes iskola felkeresése, több alkalommal is, konzultáció iskolai illetékesekkel, iskolaelőkészítő játszós foglalkozásokon való részvétel (melyikben? mindegyikben? hányszor? hogy ismerkedjünk...) úgy látom, hogy ha nem az van, hogy megy a körzetibe és kész, akkor ez egy konkrét kemény munka. Amit most korainak és értelmetlennek látok.
Ismeretségi körben tündéri tanító néni van az első osztályban, de dobtam egy hátast, mikor otthon a 3 vonalas írásfüzetbe gyakorolta a gyerkőc a betűket novemberben. Én azt hittem, hogy az állami sulikban is csak nagyban gyakorolják még ilyenkor a betűket a kisdiákok.
Hogy érted azt, hgy nagyban gyakorolják a betűket? Nagybb vonalak között?
Lehet hőbörögni, hogy micsoda kegyetlen az új szabály, de az az igazság, hogy Európába és Észak Amerikába kitekinve egyáltalán nem tekinthető szigorúnak, vagy korai iskolakezdésnek.
De jól ismered a külföldet!:) Én csak az amcsi vígjátékokból igaz, de azt szűrtem le, hogy a sokat fikázott Amerikában sokkalta gyerekbarátabb az alsósok oktatása!
Meg egyszer finn vendégek voltak az iskolánkban, és el voltak ájulva, hogy mennyi mindent tanulnak nálunk az alsósok -az egyik tanárunk mesélte-, aztán manapság meg halljuk, hogy a finn diákok mennyivel jobbak a Pisa-n a kreatív feladatokban!
Szóval le lehet hőbörgőzni a Waldorfosok-at, de ettől még a magyar elsős tanító nénik, akik nyitottak az újdonságokra, és fogékonyak az új módszerekre, biztos, hogy minden segítséget/támogatást megkapnak ehhez a képzésükön, vagy a tantestülettől, urambocsá' az oktatást irányító hivatalnokoktól?
Ismeretségi körben tündéri tanító néni van az első osztályban, de dobtam egy hátast, mikor otthon a 3 vonalas írásfüzetbe gyakorolta a gyerkőc a betűket novemberben. Én azt hittem, hogy az állami sulikban is csak nagyban gyakorolják még ilyenkor a betűket a kisdiákok.
Az, hogy a Waldorf iskolák nem akarják felvenni a 6 éveseket, az őket minősíti. Próbálnák ezt meg Németországban.
Azért Németbe' sztem. kicsit jobb anyagi helyzetben vannak nemcsak a W.-sulik, de a szülők is. Nyilván itt is fölvennének többeket, ha lennének plusz osztálytermek, tanítók stb.
Azt nyilván te is tudod, hogy jövő őszig még sokat változhat a gyereked.
Sajnálom persze a nyári születésű gyerekeket, mert ők tavaly ilyenkor automatikusan az oviban maradtak volna. Jövő ősszel meg lehet, hogy egy csomó elsőst bezsúfolnak az első osztályokba, ... nem is tudom, hogy lesz.
Ha szülő lennék, én is aggódnék, hogy nehogy gyönge legyen a hatévesem -ki tudja, nekünk is melyik betegségünk mögött állhat egy korai írástanulás mögött pl.?-, de ezt részben azért színezem ki magamnak, mert a Vekerdy Tamásnál ezt olvastam, és hát, ő nagyon borúlátóan tud írni az ilyenekről, mondhatnám ijesztően.
van egy gyerek. tud írni, olvasni, számolni. csillogóan okos. ötéves.
elsírja magát, ha el kell válni a szüleitől az óvodában reggel.
(harmadik évet kezdte, nem egy ismeretlen hely, szereti is, mégis a tartós elválás tudata még mindig nagyon fájdalmas a számára.)
nem hajlandó az óvodában pisilni (inkább bepisil) kakilni
nem hajlandó az óvodában enni. semmit.
nehezen vonható be a társas játékokba.
a szabályokat még mindig nehezen fogadja el.
úgy általában nem érti, miért kellene valamit megcsinálnia, aminek nem látja értelmét.
és egyébként egy szuper oviba jár, ahol az óvónők remek szakemberek és remek emberek, akiket a gyerek is és a szülők isnagyon de nagyon szeretnek. a társaság is - a többi gyerek és a szülők is - tényleg átlagon felüliek, és magát az ovit saját második otthonukként kezelik.
Egyik kutatás ezt mondja, a másik meg amazt. Tudod, a brit tuósok bármit be tudnak bizonyítani, és annak az ellenkezőjét is :-)
Lehet nem körülnézni a nagyvilágban, de talán nem véletlen, hgy ez "az ovi és a nevtan is iskolaérettnek nyilvánította a gyerekeket, de én visszatartottam és kész" tipikusan magyar sajátság.
nem kell sehova kitekinteni, azt kell megnézni, mit mondanak azok a kutatások, amik arra irányulnak, mikor is válik kb. éretté az iskolára a gyerek. testileg, lelkileg, idegrendszerileg, a keze, a mozgása a szeme, a figyelme, stb stb stb.
és a körülbelülön a hangsúly.
mert vannak nagyon nagy egyéni eltérések.
és EZT kellene figyelembe venni. nem ráhúzni mindenkire a a hatéves lettél, iskolába kell menj kalapot.
de ha már tekintgetünk: látom, hallom, mit csinálnak a gyerekek első osztályban itt a mi kerületünk jónéhány iskolájában. azt gondolom, hogy az pont nem egy hatévesnek való tevékenység. ha majd a pedagógusok tudnak nyitni, és nem rég elavult elvek mentén oktatnak, büntetnek, ha nem kérnek számon totálisan eszetlen dolgokat a gyerekeken, ha nem adnak piros és fekete pontot az ebédelés milyenségére! ha a gyerekeket nem arra használják, hogy a tanítónéni távollétében egymás besúgói legyenek, ha nem az a házi feladat, hogy rajzolj le 5 sor relációs jelet, (és most ez sarkítás, és csak 1-2 dolog kiragadása), ha egyre több iskola lesz iskolaotthonos rendszerű mondjuk, ha van tényleg lehetőség a szabad játékra és az udvaron futkározásért nem állítják sarokba, ha nem 10 kilós hátizsákkal járnak-kelnek, akkor majd nyugodt szívvel lehet hatéves gyereket is az iskolába küldeni. én akkor is visszatartanám az épp hatévesemet, mert látom, hogy az óvodában van a helye, a dolga. nem az én kényelmi szempontjaim, kizárólag az ő érdekei vannak a szemem előtt.
a waldorf iskolákban pedig fokozott figyelmet szentelnek annak, hogy a gyerek valóban megérett-e erre a nagy lépésre. és hát az van, hogy a hétévesek érettebbek, mint a hatévesek. így egy egyébként nagy túljelentkezéssel küzdő iskolába szerinted kit vesznek fel inkább? a hatévest, vagy a hétévest? és jól van-e így? szerintem egyébként igen.
Most olvastasm egy Angliában élő magyar anyukától, hgy a 2007.őszi gyereke már tanköteles, és írni, olvasni tanulnak. Az én 2007. őszi gyerekem most középső csoportos, és még az új szabály szerint is ovis lesz jövőre.
Lehet hőbörögni, hogy micsoda kegyetlen az új szabály, de az az igazság, hogy Európába és Észak Amerikába kitekinve egyáltalán nem tekinthető szigorúnak, vagy korai iskolakezdésnek.
Az, hogy a Waldorf iskolák nem akarják felvenni a 6 éveseket, az őket minősíti. Próbálnák ezt meg Németországban.
akik az ő filozófiájuk szerint iskolaérettek, tehát hét évesek,
Inkább a fogváltás ideje, meg egy csomó más dolog jelzi az iskolaérettséget Waldorféknál, nem pont a 7. szülinap, ha jól tudom. :)
Vekerdy biztos azt mondaná, hogy a Waldorf-iskola alkalmazkodjon az élethez, tehát ha valaki a 6 éves gyerekét nem viheti tovább az oviba, akkor a W.-tanító/"felvételiztető" vegye ezt figyelembe!
Legalábbis Az és most belülről ... c. könyvében kiemeli a rugalmasságot, mondjuk nem a korhatár kapcsán, hanem úgy általánosságban az iskolakezdésről. A túljelentkezésről igaz, azt írja, hogy helyhiány miatt senkit nem szabadna elutasítani, bár tudja, hogy ez a valóságban nem így működik.
A cikkhez annyit írnék, hogy nekem is nagyon fura volt mikor "nagy" hétévesek ballagtak többen is egy ovis évzárón, persze ettől ez még nem baj! A politikusok hozzászólásaiból hiányolom azt, hogy nagyon tekintettel lennének a 6 éves gyerkőcök érdekeire, ... vagy csak nekem nem derült ki ebből az írásból, hogy mi is a céljuk ezzel az egész változtatással?
Köszi szépen! Pont tegnap gondoltam rá, hogy hátha fölteszed a folytatást, mert mostanában nem néztem az Index-híreket! :)
Lehet, hogy neked nem olyan fura, de én még az én időmben (bő egy évtizede) se voltam az a karrierista egyetemista, ezért mindig csodálkozom, mikor ilyen magabiztos fiatalok tervezgetnek: külföld stb. ...
Az árakon meg le vagyok döbbenve! Jó tudom, ne a társadalom fizesse az utána (nem ez a többség) jól elhelyezkedő jogászok, közgazdászok stb. diplomáját, de a mai gazdasági helyzetben nagyon sajnálom a szülőket, és persze az érdeklődő diákokat. Én nem voltam penge reáltárgyakban, de humán irányba mentem, és nem befolyásolta a matektudásom különösebben a felvételemet, és nem estem el emiatt az ingyenes oktatástól (akkoriban nem volt tandíj, de a szállás, utazás, könyvek stb.-vel is sok embernek adnak keresetet a továbbtanulók/és a szüleik). Örök emlék az egyetem, mégha nem is keresek pénzt azzal :/, amit ott tanultam, (egyébként nagyon hasznosat!). Rettenesetes lenne, ha ez a tandíj miatt kimaradt volna, mert ezeket az őrült árakat biztos nem tudná fizetni a családom!
A mai világban a történelem, irodalom, filozófia olyanok sztem, mint régen a hét szabad művészet, nem szabadna senkitől sem elzárni, hogy ezekben művelje magát! Az orvosira, műszaki, gazdasági, idegen nyelvi stb. képzésekre menjen az, akinek van hozzá tehetsége (vagy kifizeti), ez oké, de hogy a humán tudományokat esetleg az ne tanulhassa, aki nem viszi mindenből a jó jegyeket, de igazán elkötelezett(/kiemelkedő egy kedvenc területén), nahát, ez nekem nagyon félelmetes!!
Hát ez igazi hátrány azoknak, akik Waldorf suliba szeretnék adni a gyereküket, és az épp hatéves. Konkrétan nem fogják felvenni. Viszont valahova járnia kell:( Mondjuk még iskolával nem beszéltem, de a saját óvónőink szerint kb. nulla eséllyel indulna az én fiam, hogyha most akarna bekerülni. Az egyébként is nagy túljelentkezés mellett, ráadásul a hétéves gyerekek között...
Dávidnak mindenki azt mondta, menjen külföldre, ráadásul zavarja az itthoni politikai-társadalmi helyzet. Cz. Réka el akarja hagyni Budapestet, B. Réka pedig munkájához igazítja a továbbtanulást. Érettségizők, 2. rész. Tovább »
Ebből nem tudom kihámozni, mi lesz azokkal, akik waldorfba akarnak menni. A waldorf sulik a döntésüknél nyilván azokat fogják felvenni, akik az ő filozófiájuk szerint iskolaérettek, tehát hét évesek, úgyhogy a hatévesen az oviból kirúgottakat alapos hátrány éri :((
A hatéves gyereknek jövőre iskolába kell mennie, de ha a szülő nem akarja, hogy nála nagyobb 7-8 évesekkel kezdje az iskolát, alig tehet valamit ez ellen. Így szól a törvény, a döntést erről nem is a szülő, hanem az óvoda hozza meg. Tovább »
Nem tudom, a kamaraerdeiben mi a helyzet, de olyan szülőkkel beszélve, akiknek Hidegkútra és Óbudára jár gyerekük, nekem elég egyértelmű, hogy épp hatéveseket nem vesznek fel, nem tartják őket elég érettnek a sulihoz. Plusz ha most mindenki, hatéves, hétéves egyszerre tódul oda a Waldorf iskolákba, merthogy KELL, akkor az eddigi nagy túljelentkezést is duplázni lehet. Akkor pláne azok élveznek előnyt, akik megérettek erre a nagy változásra az életükben... de akkor tényleg, mi lesz azokkal, akiknek nagy eséllyel simán menne a bekerülés egy évvel később, most viszont eltanácsolják őket? Egy évig a körzeti suliban dekkolnak kényszerből?
A XIII. kerületi nevtanban SEMMIT nem tudnak egyébként arról, hogy ki fogja végezni az iskolaérettségi vizsgálatot. Lassan december. Mondjuk az is béna, hogy egy gyerekről februárban megmondja valaki, mire érett meg, miközben csak szeptemberben kellene kezdenie az iskolát...
