Bocsi,utólag vettem észre,hogy Te is azt írtad,amit én.(majdnem).Nem akartam koppitani,de kapásból ez jutott az eszembe,irtamÉs csak utána olvastam hozzászólásodat.
Gondolom jól vagytok,gyűröd a nagyikák életét,ami olyan jóóó.
Nyüzike, tudod - legalábbis az én nevemben beszélek - én már kinőttem az újszülött korból, így komolyan mondom nagyon boldog vagyok, ha látok ilyen kis csöppségeket, a Vilike, kis Bence meg látom olyan kis kiegyensúlyozott babák, hogy öröm nézni őket. Egyébként meg mindegy szerintem, hogy elsőszülött nagymama vagy, vgy akárhányadik a nagyik mindig elfogultak az unokájukkal szemben.
Úgyhogy csak hozzad a képeket, nagyon szivesen nézegetjük őket:-))
Nyüzike, a dupla patent alatt a csőkötést érted, vagy hogy néz ki a duplapatent, mond el légyszives, hadd tanuljon a "gyerek":-))
Ebből az apropóból eszembe jutott egy viccparódia, ne haragudjatok nemigen szoktam viccet mesélni, de ez olyan aranyos. A tv-ben láttam Balázs Péterrel és Moór Nagy Mariannal és egy gyerekkel.
A szituáció: apa-anya-gyerek ülnek a padon, az apa újságot olvas, az anya és a gyerek unatkoznak.
Megszólal a gyerek:
- apa miért olyan hosszú az elefánt füle?
- nem tudom kisfiam.
- apa miért ugrik a béka?
- nem tudom kisfiam. -és még több kérdést föltesz a gyerek, amire mindig ugyanaz a válasz.
Megszólalt nagysokára az anya:
- hagyd kisfiam apádat, nem látod, hogy olvas!
- apa: ugyan anya hagyjad had kérdezzen a gyerek, hiszen úgy tanul!:-))
Nem volt könnyű munka, de minden pillanata megérte. 31 óra vajúdás után végül császár lett, a leányzó homlokkal jött volna előre, úgy meg nem lehet. Egyelőre eszik és alszik, ha egyik sem, akkor sír (ez ritka). Még ismerkedünk egymással, az összeszokás azért elvesz egy kis időt - és néha nagyon haragszom magamra, hogy nem tudom mit gondol vagy mit szeretne. Most már itthon vagyunk, és biztos vagyok benne, hogy egyre jobban fog menni minden. Noha sok kellemetlen fogást megtapasztaltam a szülés során egyáltalán nem maradtak negatív élményeim, a szülésrésze a dolgoknak semmi fizikai nyomot nem hagyott bennem. Már csak annyit tudok, hogy nagyon fájt, de hogy hol, mi és mennyire, azt nem tudom feleleveníteni (arra emlékszem, hogy időnként káromkodtam és morcos voltam). Ami emlékként megmaradt az a határtalan boldogság amikor meghallottam a hangját és a határtalan fáradtság 2 átvajúdott éjszaka után. Jöhet a testvér. Tovább »
Ugyan nem csipke de gyapjú pelenka külső amit kötök. Ún néz ki hogy a nadrágocska a legjobb fazon.
A szárát dupla patental kötöttem de szerintem a derekánál sem ártana.
Ez már a sokadik nekifutás mert laza a combja de a többinél is alkalmazom a dupla patentot legfeljebb ha így is laza lehet bele gumit fűzni. :DDDDDDDDDDD
Borcsika! Mindig nagyon klassz linkeket hozol nekünk, és még hasznos is. Most több írcsipkés munkám is van készülőben, de egy idő után annyira uncsi tud lenni, hogy inkább újabb terítőbe kezdek. De a linkejeid hatására ismét kedvet kapok a folytatáshoz.
