Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Development of the Shkval has continued through the 1980's and 1990's to the present day. Very little information is available about the Shkval II, the existence of which was made public by the Russian government in 1998. Rumours state a top speed of possibly 450+ mph (720 kph/h) and a vastly improved range, believed by some to be in the region of 60+ miles (100 km). The fact that the Shkval II is guided renders it vastly superior to the original Shkval. The Shkval II is thought to be able to supercavitate, then if need be slow down and reacquire its target, before speeding up and homing in for the kill. Yet newer techniques developed by Ukrainian scientists are believed to offer the possibility for high speed supercav guidance and maneuvering.
Az oroszok szeretnek nagyokat lódítani. Ha már nincs F-22 önk akkor a Szu-27 is sokkal jobb nála alapon. A Shkval nem alkalmas aknatorpedónak mert pontos célzást igényel. A rakéta meghajtás miatt illetve a buborék miatt nem lát hall semmit maga elött és le se lassíthat mert a torpedó teste károsodást szeved de fel is robbanthatja.
Nem véletlen hogy csak az oroszoknál van ez a torpedó és nem hogy senki másnak nincs de nem is gondolkodnak rajta.
Vannak aknáink főleg Brit gyártmányúak de hogy aknatorpedónk van e azt megmondom őszintén nem tudom.
These missiles can be deployed in a drum containing six vertically placed missiles as well as a central guidance system to act as a deep sea mine of the PMK-2 type.
csak azért gondolkodtam rajta, mert ez nem az Atlanti csata, itt mindenhol szorosok vannak...
tényleg, ausztráloknak nincs aknatorpedója?
nem lennék meglepve, ha akár már telepítenék is...
AShkval nem irányítható és kis hatótávolságú. A németek és az amik a 90 es közepén foglalkoztak a kérdéssel de arra jutottak hogy nem éri meg a fáradságot mert csak közelről lehetne indítani és csak periszkó kontaktusal a céladatok meghatározása miatt. Így meg nincs értelme.
Az aknatorpedó viszont valós veszély . Szép csendben letelepítve a fő útvonalakra. Nincs az a szonár amelyik megtalálja pláne ha a konténer nem hengeres. Aztán vagy órajelre vagy pedig más külső módon aktiválva blokkolni lehet akármit.
Passz. Amiről én olvastam, a Skhval-2 aminek vektoros hajtóművei vannak és korlátozottan irányítható, és a Skhval-E, az export változat, ami ment Iránnak és Kínának is, ezek némileg butított verziók.
Szerintem az erősen szélsőséges helyzet, hogy egy CVN-t salvo találjon el, akkor ott már nagyot hibáztak, mert akkor a tengónak be kellett tudnia lopóznia egy CVBG közepébe, a CVN a formáció közepén van. Rendben, hasonlót produkáltak a kínaiak békeidőben, de ettől én még kérdésesnek tartom, meg tudnák-e tenni háborúban. (Hacsak nem egy Tajvan scenario esetén elsőként US hajókat támadnának meglepetésszerűen, de szvsz ez egy túl dühös USÁ-t eredményezne, atomháborúval vagy keményen megütött Kínával, ami nem lehet túl kívánatos egyik fél számára sem.)
Technikailag persze egyetértek veled, hogy a mai modern torpedók iszonyú erősek és veszélyesek, és akkor nem is beszéltünk az esetlegesen megjelenő kavitációs elvű fegyverekről (Shkval és változatai, melyből állítólag Kínának is van). Meglepetések, új védelmi módok természetesen várhatóak mindkét oldalon.
Azért álljunk meg egy szóra. Ha rákeresel a neten a vízalatti robbanások hatásait taglaló dolgokra, van pár kép amelyk igen elgondolkodtató:
1. a lökéshullám okozta horpadásos sérülések megelehetősen nagy kiterjedésűek, azaz ha rongált területen a lökéshullámok "meglelik" a gyenge hegesztési/illesztési pontokat, akkor a sérülések képesek "megkerülni" a keresztfalakat. Több száz kisebb vízbetörési pont...:)
2. A hajógépek, áramtermelők kiesése nagy zűr, a vezérlőegységeké dettó. ha a hajtáslánc sérűl, megint ott a baj.
3. A betörő víz által okozott oldaldőlést ki kell egyensúlyozni, még ha a hajó úszó és manőverezőképes maradt is. Mert anélkül egyszerűen nem tudja indítani/fogadni a gépeket.
4. Egy nagyméretű sérült hajó javítása megfelelő dokkot igényel és idő is kell hozzá.
Csak egy példa, mire képes egy alapos víz alatti robbantássorozat. A Tirpitz felborulása után lett világos valójában mekkor a kárt is okozott az 53000t-ás hajónak a zsebtengeralattjáró támadás ( az X-6 két töltete biztos alatta robbant), egyszerűen már nem volt képes hozni a paramétereit .
Az első fotón egy próbajáraton lévő CVN látható amelyiken sem repgépek személyzet, üzianyag, bombák, fegyverzet klotyópapír kaja stb stb nincsen. Így a merülése majdhogynem felülterhes mert a ballasztrendszer az üres hajót csak kedvező időjárás esetén tudja kompenzálni.
A második fotón is a gyári munkások tesztmenete látható hasonló körülmények között.
Ezek szuper gépek az biztos de akár mennyi acélt cellát raknak bele ezek nem elsűlyeszthetetlenek !!! Pláne nem hogy ezek a cellák bizony tel vannak érzékeny anyagokkal felszereléssel meghajtással, fegyverzettel üzianyaggal stb.
A tengelyein iszonyat energi van. Ha ezeket a tengelyek az egyik végükön kimozdítja egy robbanás akár csak centikre az a teljes meghajtás végét jelenti.
Ne tudjuk meg soha hogymilyen az amikor egy torpedó szalvó megkínál egy ilyen vasat de tartok tőle hogy nem olyan sima ügy lesz mint gondolod.
Belső robbanások, struktúrális egység megbomlása, vészrendszerek leállása ,külső tényezőknek való kiszolgáltatottság megnövekedése ( időjárás, vízjárás )
De ahogy mondtam elég az is ha leszedik egy két csavarját . Az hajó onnantól már nem harci egység csak egy vánszorgó célpont. Onnantól neki el kell jutnia mondjukPearle be és ott egy hónapokig tartó javításon átesni.
"A hangárfedélzetig teljesen zárt a hajótest. Azaz több tízezer tonna a felhajtóerő-tartalék. (Mivel a pontos adatokat nem ismerem, nem akarok túlzásba esni, de szerintem jóval több, mint a vízkiszorítás!!)"
Ha nem történik ott is robbanás vagy a deformáció nem reccsenti meg a zárófalakat akkor igen. De itt is ott egy csomó "de".
"Azonban az elüllyesztéshez szükséges "fáradozás" mértéke alaposan megnövekszik, ha egy hordozót akarsz leküldeni Kusztóhoz."
Minden "ellenséges" haditengerészet azt valja hogy szinte bármilyen fáradságot megér egy ilyen ladik kiütése.
"Ja, és még egy apróság, a csöves témához. Egyértelmű, hogy sokkal gyorsabb lesz a süllyedés, hiszen egy lövedék nem felületet rombol, mint egy torpedó, hanem pontszerűen masírozik be a hajtótesbe. Azaz a cellás felépítés nem segít, hiszen akár 2-3-4 vízmentes falat is átüthet. Azaz, a sok apró lyukacska hatására a hajó szépen telefolyik. A fenti példával élve, ha sörétes puskával lősz, jó eséllyel egyetlen lövés is elegendő lehet az összes szaft elvesztéséhez."
A torpedók sem kontakt robbanófejelsek manapság és egy alúl robbanó torpedó nem egy hanem több rekeszfalat is hazavág és nem csak úgy hogy lyukat üt rajta. Itt van egy az az egy db MK-48 CBASS -nak az eredménye.
A hordozók szerkezete a méret és a kialakítás alapján vastagabb építési anyagot kíván. A tömeg és a méret és a kialakítás sajátosságai miatt a belső szekezetnek ezért tagoltabbnak kell lennie. (Különben csavarodna és hullámozna.)
Mivel az építéshez vastagabb anyagot használnak, és a belső szerkezet tagolt, így ugyanaz a találat kisebb kiterjedésben okoz kárt. A beslő tagoltság előnye, hogy a héjazaton esett találat hatása kisebb hajóűrt érint, a belső hosszirányú kollíziós falak révén. Ne a hangárfedélzetből indulj ki, ahol - kis túlzással - keresztbe lehet repülni a hajón!! Az alsóbb szintek cellás tagoltsága adja meg a hajótest merevségét (ezért nem hullámzik és nem is csavarodik), és ez egyben remek védelem a lékesedés ellen is.
Egy hétköznapi példa: gyümölcslevet csomagolnak kétliteres, meg kétdecis tetrapackba is. Namost, ha veszel 10 darab kétdecist összefóliázva, vagy egy darab kétliterest, akkor ugye mindkét esetben 2 liter a térfogat. Ha a szatyrodat leejted a parkolóban pakolás közben, mi is történik? Feltételezvén persze, hogy közel azonos magasságból esik ugyanoda... Ha a kétliteres kiszakad, akkor este nem iszol gyümölcslét. Na és ha az összefóliázott tíz darab esik le? Egy-kettő kipukkan, egy-kettő meggyűrődik, a többin viszont semmi jelét se látod a lepottyanásnak.
Ugyanígy "működik" a tagolt belső szerkezet. Nem csak keresztben, hanem hosszirányban is vannak vízzáró falak, illetve az egyes fedélzetek is vízzáróak. A föggőleges aknák, alagutak és lépcsők is zárhatóak.
Ugyanakkor a hajótest hatalmas felhajtóerő tartalékkal rendelkezik. A pontos értéket ugyan nem ismerem, de a szabadoldal magassága olyan 7-8 méter körül van. Nézd csak meg ezt a két képet:
A hangárfedélzetig teljesen zárt a hajótest. Azaz több tízezer tonna a felhajtóerő-tartalék. (Mivel a pontos adatokat nem ismerem, nem akarok túlzásba esni, de szerintem jóval több, mint a vízkiszorítás!!)
Azaz, lékesedés esetén az egész hajótestet szét kell cincálnod ahhoz, hogy elsüllyedjen.
Természetesen az üzemképesség, pláne a harcképesség relative kisebb rombolással is elveszhet.
Minden hajó elsüllyedhet, minden hajó elsüllyeszthető.
Ez tény.
Azonban az elüllyesztéshez szükséges "fáradozás" mértéke alaposan megnövekszik, ha egy hordozót akarsz leküldeni Kusztóhoz.
Ja, és még egy apróság, a csöves témához. Egyértelmű, hogy sokkal gyorsabb lesz a süllyedés, hiszen egy lövedék nem felületet rombol, mint egy torpedó, hanem pontszerűen masírozik be a hajtótesbe. Azaz a cellás felépítés nem segít, hiszen akár 2-3-4 vízmentes falat is átüthet. Azaz, a sok apró lyukacska hatására a hajó szépen telefolyik. A fenti példával élve, ha sörétes puskával lősz, jó eséllyel egyetlen lövés is elegendő lehet az összes szaft elvesztéséhez.
De hát itten mostan arról kezdtünk beszélni, hogy a tengeralattjárók torpedóval.
"A NO egy 19 ezer tonnás hajó volt, egy hordozó meg százezer tonnás."
A Bismark a Yamato is volt 60-70 000 tonna mégis elsűlyedt. Ha jó helyen találják el akkor meg baromi hamar elsűlyed( HOOD )
"A hordozó elég tisztességes páncélzattal bír, a NO ehhez képest papírhajó, páncélzat nélkül."
Nem nagyon van CV-re rálátásom de úgy gondolom tudom hogy pár helyet leszámítva NINCSENEK páncélozva. A fő páncélozás az jelenti hogy az érzékeny részeket igyekeznek belül alúl elhelyezni hogy a felépítmény többi szintjei adják a "páncélvédelmet" A burkoló lemezek meg szerintem gyakorlatilag ugyanakkorák.
"A hajó belső szerkezeti tagoltságáról már ne is beszéljünk."
Nagyobb hajó. És ? Több acél az igaz de ha a wasser bemegy akkor az ugyan úgy elsűlyed, vagy felrobban ha úgy éri a találat.
"Ezek fölött az apróságok fölött elsiklani - még ha ilyen elegánsan is próbálod - elég durva értékelési hiba."
Lásd fönt. :-)
"És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a RIMPAC során elszenvedett sérülésekről semmi infó sincs."
Tudom szerénytelen a dolog így halkan is mondom ( már akinek )
"Az, hogy utoljára ágyúkkal lőtték, korántsem jelenti azt, hogy attól is süllyedt el, vagy ha nem lövik, akkor el se süllyed."
A rakétás bombás lövészet délelött volt illetve kora délután volt és a hajó meg sem dőlt !!!!! A tüzérségi lövészet pedig másnap reggel.
"Egy ekkora vasdarab süllyedése nem lesz két perc, hacsaknem a közepén felrobbantod a komlett lőszerjavadalmazást - lsd. Hood."
Azután hogy átfordúlt, perceken belül el is sűlyedt. Persze egy nagy CV tele van helységekkel légzsákokkalde ha a folyamat elindult akkor már tökmindegy hogy 5 perc vagy 5 óra esetleg két nap alatt sűlyyed el. A lényeg hogy az a ladik már nincs hadrendben az ellenségnél ( nézőpont szerint )Nem hiszem hogy Cheonan legénységét ( aki életben maadt a torpedó találat után ) boldogította volna a sűlyedésig hátra lévő több mint egyórában hogy a hajótest két daradra lett vágva.
Amit még nem írt az AS az az hogy nem az volt a gyakorlat célja hogy eltalálják e vagy sem. Szépen is néznénk ki ha az lenne a sikerélmény hogy egy álló bazi nagy vasat eltelálunk e vagy sem.
A Harpoonoknál azt tesztelték hogy a hálózat alapú hadviselés által egyszerre több különböző platformról ( felszíni hajók repülők ) hogyan tudják megoldani hogy a rakéták egyszerre érjenek a célhoz. Természetesen a rakétahordozók különböző irányból és távolságból indítottak mert hát így életszerű.
A lézer bombáknak meg van egy érdekes tulajdonsága. A vízfelszinen bizonyos hullámzásnál a céljel eltűnik , nem látja az irányítófej. Nem is a lézeres bombák voltak az érdekesek hanem hogy a hagyományosokkal hajigálni kezdtek az az több km távolságból egy meredek emelkedésben oldották hogy így maradjanak kívül a légvédelem hatókörén.
De ahogy mondtam korábban végülis a nagyvasat egyszerű fedélzeti ágyúkkal sűlyesztették el.
Itt is volt egy érdekesség ugyanis a céltávolság a lövegeknél 5+ Km volt és az volt a szabály , kikötés hogy a cél a vízvonal és nem a felépítmény.
kívül egy "apró" oka van még pedig hogy a bombák nagy része és az összes HARPOON gyakorló fejjel súlymakettel volt felszerelve pont aért hogy ne sűlyedjen el hamar.
Aha, erről nem írtak az Aranysasban, vagy átsiklottam felette. (kicsit én is furcsállottam persze, mert azért egy éles Harpoon is jó nagyot üt)
Ha a torpedó kontakt gyújtóval van szerelve akkor onnan is mehet a "gyújtás" de az is elég ha a víz jet ahogy a koreai hajónál is alúlról megroppantja a hajótestet. Ilyenkor csövek vezetékek törnek folynak gyulladnak, plusz ha még valamelyik fegyvert vagy raktárát éri a szerencsés találatakkor meg pláne.
Csak egy érdekes infó amin érdemes elgondolkodni. Most a RIMPAC 2010 es gyakorlaton a fő célpont egy "anyahajó" volt a korábbi New Orleans. A hajóból kiépítették a meghajtást de mivel valós célnak szánták így a vízzáró falak nem csak benne maradtak hanem be is voltak zárva. A hajó jól bírta a HARPOON MAVERICK és BOMBATALÁLATOKAT ami nem is csoda mert hát nem volt robbanóanyag bennük csak súlymakett. Azonban a lövészet végén a hajót a felszíni egységek fedélzeti ágyúinak ( 76-127 mm ) a vízvonalra leadott lövései sűlyesztették el.
Tehát még csak nem is egy torpedó vagy több hanem sokkal kissebb lövedékek.
Mindkét esetben fedélzeti robbanás volt, amit a torpedó nem tud...
A víz alatti robbanás esetén ezzel szemben elenyésző a tűz kialakulásának valószínűsége. Hacsak nem a hajótestre akasztgatják fel a rakettákat. Ami ugye nem így van.
RIMPAC 2010. A korábbi New Orleans volt kiszemelve hogy kimondottan célhajóként funkcionáljon. Mielött odavontatták nem hogy az aszbesztot meg olajat meg minden egyebet el kellett távolítaniuk de még a festék nagyrészét is kívül belül mert hogy ólomtartalmú és a zöldek szerint az nem mehet a tengerbe.
A hajóra lőttek HARPOON-t garmadával és hagyományos valamint lézerbombéákkal is dolgoztak rá és valóban még ez után is vígan úszott. Ennek az erős konstrukción kívül egy "apró" oka van még pedig hogy a bombák nagy része és az összes HARPOON gyakorló fejjel súlymakettel volt felszerelve pont aért hogy ne sűlyedjen el hamar. Aztán a végső felvonásban nyolc felszíni egység vette ágyútűz alá és ez volt mi megborította a hajót.
Tehát így érthető hogy miért birta annyira a Plieur által is említett "nem volt benne semmi éghető" mellékszál mellett.
Ezt nem venném készpénznek,ugyanis elnézve pld a New Orleans elsülyesztését, hiányoznak róla a fontosabb kellékek: gépek, üzemanyag, lőszer, tehát az ami igazán katasztrófális hatással járna. Csak emlékeztetőűl mire képes egy egyszerű sima baleset:
Egen, bár az orosz rakétákról kevesen tudunk e tekintetben. Gondolom egy szuperszónikus, nagyobb robbanófejű rakéta, egy pár Sunburn vagy Yakhont már sokkal gázosabb.
Ja és most olvastam, készen van az általunk már itt is tárgyalt kínai CVN gyilkos ballisztikus rakéta! Állítólag tesztelték a kínaiak és rá tudták vezetni egy úszó célra.
