Most a tudosok azon faradoznak, hogy megfejtsek ezen mondat ertelmet. Egyesek szerint Heracleitos az idezeteket idezetekre halmozokat, az ostoban mindent tudoknak latszokat korholja. :)
''Mindez persze még nem elégséges magyarázat arra, hogy mi indokolta azt az aprólékos szövegrekonstrukciót, amely végül is a Kerényi–Kövendi-féle „magyar Hérakleitosz” megszületésében teljesedik ki. A kérdésre adható két válasz közül az egyik úgy hangzik, hogy a pre↑szók↑ratikus filozófiának a korban legteljesebb és Kövendiék által jól ismert szövegkiadása és kommentárja, az először 1901-ben megjelent Diels-féle Fragmenta poetarum philosophorum negyedik, Kranz javításaival, illetve kiegészítéseivel frissen megjelenő kiadása (1934) feltehetőleg nagy szerepet játszhatott abban, hogy Kövendi – talán Kerényi vagy éppen Hamvas buzdítására – újra elővegye az immár tíz-tizenöt éve pihentetett szövegét,5 a kör tagjai pedig – ha már egyféle szemináriumi szövegolvasás keretei között túljutottak a szöveg beható grammatikai és logikai értelmezésén, illetve a töredékek sorrendjének helyreállításán – közös munkájuk betetőzéseként vállalják magukra a műfordítás feladatát is. A másik válaszunk viszont úgy szólhatna, hogy mivel Hérakleitosz a preszókratikán belül is kitüntetett szerepű gondolkodó, a költő-filozófus-látnok személye és munkássága jelenthette azt a közös terepet, amely kapcsán a szakfilológus éppúgy megcsillanthatja filológusi képességeit, mint a filozófus vagy a szépíró a sajátját, mégpedig abban a reményben, hogy mindez esetleg még az ideális „átlagolvasó” érdeklődésével is találkozik majd. (Heidegger például Hérakleitosznak a filozófiatörténetben betöltött, ellentmondásos szerepét abban látja, hogy egyrészt ő az, akit „a nyugati történelemben a legalaposabban értelmezték át nem göröggé”, másrészről viszont az újabb és legújabb időkben mégis ő jelentette a legerősebb indíttatást arra, hogy „újra föltárjuk, mi is a tulajdonképpeni értelemben vett görögség”.6)''
Ezt a három szót különböző módon törekedtek lefordítani a századok során.
A három legismertebb fordítás így hangzik: 1. Az ember éthossza a daimonja. 2. Az ember sajátsága az éthossza, vagyis az ember lényege az erkölcsiség 3. Végül a múlt században Heidegger német filozófus szerint a következő értelme van Hérakleitosz töredékének: a., antroposz = ember; b., daimon az ógörögben még nem erkölcsöt és nem lelkiismeretet jelentett, hanem Istent; c., az éthos eredeti értelme (nem az átvitt értelme!) tartózkodási helyet jelentett.
Tehát:
éthos = tartózkodási hely antroposz = ember daimon = Isten
azaz: “Az ember tartózkodási helye az Isten.” Átvitt értelemben az ember annyiban él emberhez méltó életet, amennyiben összhangban él az Istennel, Teremtőjével... {Forrás: Barcs, Lehmann, Szőke: Filozófia; Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése; Dr. Reisinger János: Hérakleitosz c. ea.} ''
Éthosz anthropodaimón . Megmondom , Kerényi Károly miképp is fordítá le ezt , ha valaki megmondja , az ógörögnek rokona volt-e , avagy sem az akori makedón , avagy volt-e Mégasz Alexandrosz Kyrénében a Siwa oázisból visszafelé gyüvet . sapirico
[μν; Sajtohiba, nem mn (μν) , hanem mu (μῦ) ! Tehat hianyos, fel mu (hemimu) betut hasznaltak a zenei jelhez.]
ἧμι-μν , A. half-μν, <*>, a musical note, Alyp.4, al.
Henry George Liddell. Robert Scott. A Greek-English Lexicon. revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones. with the assistance of. Roderick McKenzie. Oxford. Clarendon Press. 1940.
μ , μῦ , to/, Ion. A. “μῶ” Democr.19: indecl., thirteenth (later twelfth) letter of the Gr. alphabet: as numeral μ́ = 40, but μ᾽ = 40,000.—In Inscrr. M stands for μύριοι or μυριάς: hence <*> for πεντακισμύριοι or πέντε μυριάδες, 50,000.
a tegeai Arisztarkhosz (tragédiaköltő), i. e. 5. század szamoszi Arisztarkhosz (matematikus és csillagász), i. e. 3. század a szamothrakéi Arisztarkhosz (grammatikus), i. e. 2. század Arisztarkhosz (kráter) a Holdon
[image3]
