Keresés

Részletes keresés

spiroslyra Creative Commons License 2010.09.10 0 0 10880

MÉRLEG
MIHOLICS TÍMEA

Fegyelmezett hexameterek

Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

''A hexameter a görögországi archaikus kor legkedveltebb ritmusa volt. A megnevezést elõször a halikarnasszoszi Hérodotosz7 használta az i.e. 5. században. Jelentése görögül 'hat ütem'. Eredete egy különleges haditánchoz kapcsolódik (kalamae körtánc), amely a támadást és a visszahúzódást utánzó hullámzó mozgásból áll.8''

8 Szepes Erika-Szerdahelyi István, Verstan

http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:PncqU-zMa0UJ:magyar-irodalom.elte.hu/ezredveg/0512/05125.html+hexameter&cd=147&hl=hu&ct=clnk

[ Megkerdhetnenk Szepes Erikat, haditanc? Tudod a fenyposta cimet, kedves Nereus?]
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.10 0 0 10879

Erdekes felvetes. Vajon idegensegrol, vagy massagrol lehet szo? Az unnepelyes forma mindenkepp mas. Rakerdezunk. A hexameterrol nagy vitak dulnak okortudos berkekben. Korantsem olyan egyertelmu, mint ahogy megszoktuk a '' Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott'' sorral.
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.10 0 0 10878

LSJ e(ca/metros

ἑξάμετρος [α^], ον,
A. of six metres, ἐν ἑ. τόνῳ in hexameter measure, Hdt.1.47; “ἐν ἔπεσι ἑ.” Id.7.220, cf. Pl.Lg.810d; ἑξάμετρα (sc. ἔπη) Arist.Rh.1404a34, Po.1449a27, Demetr.Eloc.1, etc.

Henry George Liddell. Robert Scott. A Greek-English Lexicon. revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones. with the assistance of. Roderick McKenzie. Oxford. Clarendon Press. 1940.

http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.04.0057:entry=e(ca/metros
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.10 0 0 10877

Aristotle, Poetics

Aristot. Poet. 1449a

ἑξάμετρα δὲ ὀλιγάκις καὶ ἐκβαίνοντες τῆς λεκτικῆς ἁρμονίας


[1449α] οὕτω καὶ οὗτος πρὸς τὰς κωμῳδίας.
παραφανείσης δὲ τῆς τραγῳδίας καὶ κωμῳδίας οἱ ἐφ᾽ ἑκατέραν τὴν ποίησιν ὁρμῶντες κατὰ τὴν οἰκείαν φύσιν οἱ μὲν ἀντὶ τῶν ἰάμβων κωμῳδοποιοὶ [5] ἐγένοντο, οἱ δὲ ἀντὶ τῶν ἐπῶν τραγῳδοδιδάσκαλοι, διὰ τὸ μείζω καὶ ἐντιμότερα τὰ σχήματα εἶναι ταῦτα ἐκείνων.

τὸ μὲν οὖν ἐπισκοπεῖν εἰ ἄρα ἔχει ἤδη ἡ τραγῳδία τοῖς εἴδεσιν ἱκανῶς ἢ οὔ, αὐτό τε καθ᾽ αὑτὸ κρῖναι καὶ πρὸς τὰ θέατρα, ἄλλος λόγος. γενομένη δ᾽ οὖν ἀπ᾽ ἀρχῆς [10] αὐτοσχεδιαστικῆς—καὶ αὐτὴ καὶ ἡ κωμῳδία, καὶ ἡ μὲν ἀπὸ τῶν ἐξαρχόντων τὸν διθύραμβον, ἡ δὲ ἀπὸ τῶν τὰ φαλλικὰ ἃ ἔτι καὶ νῦν ἐν πολλαῖς τῶν πόλεων διαμένει νομιζόμενα—κατὰ μικρὸν ηὐξήθη προαγόντων ὅσον ἐγίγνετο φανερὸν αὐτῆς: καὶ πολλὰς μεταβολὰς μεταβαλοῦσα ἡ [15] τραγῳδία ἐπαύσατο, ἐπεὶ ἔσχε τὴν αὑτῆς φύσιν. καὶ τό τε τῶν ὑποκριτῶν πλῆθος ἐξ ἑνὸς εἰς δύο πρῶτος Αἰσχύλος ἤγαγε καὶ τὰ τοῦ χοροῦ ἠλάττωσε καὶ τὸν λόγον πρωταγωνιστεῖν παρεσκεύασεν: τρεῖς δὲ καὶ σκηνογραφίαν Σοφοκλῆς. ἔτι δὲ τὸ μέγεθος: ἐκ μικρῶν μύθων καὶ [20] λέξεως γελοίας διὰ τὸ ἐκ σατυρικοῦ μεταβαλεῖν ὀψὲ ἀπεσεμνύνθη, τό τε μέτρον ἐκ τετραμέτρου ἰαμβεῖον ἐγένετο. τὸ μὲν γὰρ πρῶτον τετραμέτρῳ ἐχρῶντο διὰ τὸ σατυρικὴν καὶ ὀρχηστικωτέραν εἶναι τὴν ποίησιν, λέξεως δὲ γενομένης αὐτὴ ἡ φύσις τὸ οἰκεῖον μέτρον εὗρε: μάλιστα γὰρ [25] λεκτικὸν τῶν μέτρων τὸ ἰαμβεῖόν ἐστιν: σημεῖον δὲ τούτου, πλεῖστα γὰρ ἰαμβεῖα λέγομεν ἐν τῇ διαλέκτῳ τῇ πρὸς ἀλλήλους, ἑξάμετρα δὲ ὀλιγάκις καὶ ἐκβαίνοντες τῆς λεκτικῆς ἁρμονίας. ἔτι δὲ ἐπεισοδίων πλήθη. καὶ τὰ ἄλλ᾽ ὡς [30] ἕκαστα κοσμηθῆναι λέγεται ἔστω ἡμῖν εἰρημένα: πολὺ γὰρ ἂν ἴσως ἔργον εἴη διεξιέναι καθ᾽ ἕκαστον.

ἡ δὲ κωμῳδία ἐστὶν ὥσπερ εἴπομεν μίμησις φαυλοτέρων μέν, οὐ μέντοι κατὰ πᾶσαν κακίαν, ἀλλὰ τοῦ αἰσχροῦ ἐστι τὸ γελοῖον μόριον. τὸ γὰρ γελοῖόν ἐστιν [35] ἁμάρτημά τι καὶ αἶσχος ἀνώδυνον καὶ οὐ φθαρτικόν, οἷον εὐθὺς τὸ γελοῖον πρόσωπον αἰσχρόν τι καὶ διεστραμμένον ἄνευ ὀδύνης. αἱ μὲν οὖν τῆς τραγῳδίας μεταβάσεις καὶ δι᾽ ὧν ἐγένοντο οὐ λελήθασιν, ἡ δὲ κωμῳδία διὰ τὸ μὴ σπουδάζεσθαι ἐξ ἀρχῆς ἔλαθεν:

[1449a] [1] so is the Margites to our comedies.
When tragedy and comedy came to light, poets were drawn by their natural bent towards one or the other. Some became writers of comedies instead of lampoons, the others produced tragedies instead of epics; the reason being that the former is in each case a higher kind of art and has greater value.

To consider whether tragedy is fully developed by now in all its various species or not, and to criticize it both in itself and in relation to the stage, that is another question. At any rate it originated in improvisation—both tragedy itself and comedy. The one came from the prelude1 to the dithyramb and the other from the prelude to the phallic songs which still survive as institutions in many cities. Tragedy then gradually evolved as men developed each element that came to light and after going through many changes, it stopped when it had found its own natural form. Thus it was Aeschylus who first raised the number of the actors from one to two. He also curtailed the chorus and gave the dialogue the leading part. Three actors and scene-painting Sophocles introduced. Then as to magnitude. [20] Being a development of the Satyr play,2 it was quite late before tragedy rose from short plots and comic diction to its full dignity, and that the iambic metre was used instead of the trochaic tetrameter. At first they used the tetrameter because its poetry suited the Satyrs and was better for dancing, but when dialogue was introduced, Nature herself discovered the proper metre. The iambic is indeed the most conversational of the metres, and the proof is that in talking to each other we most often use iambic lines but very rarely hexameters and only when we rise above the ordinary pitch of conversation. Then there is the number of acts. The further embellishments3 and the story of their introduction one by one we may take as told, for it would probably be a long task to go through them in detail.

Comedy, as we have said, is a representation of inferior people, not indeed in the full sense of the word bad, but the laughable is a species of the base or ugly.4 It consists in some blunder or ugliness that does not cause pain or disaster, an obvious example being the comic mask which is ugly and distorted but not painful.

The various stages of tragedy and the originators of each are well known, but comedy remains obscure because it was not at first treated seriously.

1 Before the chorus began (or in pauses between their songs) the leader of the performance would improvise some appropriate tale or state the theme which they were to elaborate. Thus he was called ὁ ἐξάρχων or "the starter," and became in time the first "actor."

2 A Satyr play was an interlude performed by a troupe of actors dressed as the goat-like followers of Dionysus. Hence τραγῳδία, "goat-song." Aristotle seems so clear about this that he does not trouble to give a full explanation. But we can see from this passage that the Satyr plays were short, jocose and in the trochaic metre which suited their dances, and that in Aristotle's view tragedy was evolved from these. No example of a primitive Satyr play survives, but we can make inferences from the later, more sophisticated Cyclops of Euripides and the fragments of Sophocles' Ἰχνευταί, The Trackers. We cannot be certain that Aristotle's theory is historically correct; the balance of evidence is against it.

3 Masks, costumes, etc.

4 "Ugly" was to a Greek an equivalent of "bad." The persons in Comedy are "inferior" (see chapter 2.), but have only one of the many qualities which make up Ugliness or Badness, viz. the quality of being ludicrous and therefore in some degree contemptible.

Aristotle. Aristotle in 23 Volumes, Vol. 23, translated by W.H. Fyfe. Cambridge, MA, Harvard University Press; London, William Heinemann Ltd. 1932.

Aristotle. ed. R. Kassel, Aristotle's Ars Poetica. Oxford, Clarendon Press. 1966.

http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.01.0056:section%3D1449a
nereusz1 Creative Commons License 2010.09.10 0 0 10876
Ἀριστοτέλης

"Sokat vitatott s mindma'ig tisztazatlan proble'ma a gorog hexameter eredete. Elso" pillanta'sra meggyozonek la'tszik az az elme'let, amely szerint a hexameter a gorog nyelv megrogzult szo'lamainak terme'szetes lejte'se'bo"l ered, rovidebb sorok a'tmeneti a'llomasain a't. Csakhogy a hexametert egy Aristotele's e'rezte idegen versme'rte'knek!* "
(Komoro'czy Ge'za: A sumer irodalmi hagyomany. Bp., 1979., Magvető K., 675. p.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------

*peri poie'tikesz 1449 A
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.10 0 0 10875


Illetlen szotar

αλφηστής =μεταφορικά ο κωλομπαράς ( από το ψάρι αλφηστής που κυνηγάει το ένα το άλλο)

Az ''αλφηστής' hal peldajara, a ''halrol', mely ''halra'' vadasz.
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.10 0 0 10874

Vannak erre jobb helyek. Ogorogul hireket, kommentarokat mondo allomasok. Oket kene boldogitanod. :) Nem eltanacsollak, csak arra, gondolkodj azon, mikent lehetne tanulni ogorogul.
venuto Creative Commons License 2010.09.10 0 0 10873
A Rovatotokat érinti , amiket ma írtam az itteni " Nagy Sándor birodalma" nevû topikba .
sapirico--tok
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.10 0 0 10872

zenei iras (parasimandike)

Előzmény: spiroslyra (10867)
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.10 0 0 10871

Erdemes lenne megkeresni levelben, kerdezni az eltero gondolkodasmodrol a gorogok kapcsan.
Előzmény: venuto (10870)
venuto Creative Commons License 2010.09.09 0 0 10870
Kimentettem , a jövôhéten fogom befejezni az elolvasását . Kocziszki engem is tanított még filozófiaszakos koromban a lakásán , de Heideggerbôl .

sapirico
Előzmény: spiroslyra (10866)
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.09 0 0 10869

αυτός που δεν έχει κάνει περιτομή

jav.: a nem korulmetelt
Előzmény: spiroslyra (10868)
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.09 0 0 10868

ακρόβυστος = αυτός που δεν έχει κάνει περιτομή (οι έλληνες θεωρούσαν την περιτομή απαράδεκτη και αποκαλούσαν ειρωνικά τους περιτετμημένους ασιάτες , ευνούχους)

A korulmetelt. A gorogok nem gyakoroltak.
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.09 0 0 10867
Zene betu
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.08 0 0 10866

Ird be a Google keresobe:

Kocziszky Éva:
AZ ARC OLVASÁSA
Előzmény: venuto (10864)
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.08 0 0 10865

Keresunk, hatha kedvez a szerencse, (Τύχη ) es talalunk. Levelet irunk, varjuk a valaszt.

Ως ευμενής θεά του πεπρωμένου λατρεύονταν με το επώνυμο «Αγαθή Τύχη» στην αρχαία Ολυμπία..

Αγαθή Τύχη. Mint joakaratu istennot tiszteltek Olympiaban.
Előzmény: venuto (10864)
venuto Creative Commons License 2010.09.08 0 0 10864
A nyitottegyetem--es link , amit ír tál , éppúgy nem jön be a neten ( "safari can't find the server") , mint ahogy arról sem írtál még semmit , mit találtál azt illetôen , hogy Megasz Alexandrosz járt-e avagy sem Siwából visszajövet Kyreneben , avagy sem , illetve , hogy az anyanyelve , a makedón , az változata volt-e a görögnek , avagy egy totál más nyelv .
Sapirico--d
Előzmény: spiroslyra (10815)
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.08 0 0 10863

Zenei abece
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.06 0 0 10862

Illetlen szotarba:

αιδοιολείκτης (ο) = ο μουνογλύφτης. στις Eκκλησιάζουσες του Aριστοφάνη αναφέρεται κάποιος γνωστός αιδοιολείκτης αθηναίος με το όνομα σμοίος , ως "ο τα των γυναικών διακαθαίρει τρύβλια" (αυτός που καθαρίζει τις "γαβάθες" (αιδοία) των γυναικών)

Az, aki a no ''madarat'' nyalogatja. Aristophanes emliti az Aldozatvivokben, mint olyan ismert atheni polgart, aki a nok ''oblos edenyet'' takaritja.
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.06 0 0 10861


Suda, on line

Headword: Κινυρή
Adler number: kappa,1652
Translated headword: wailing
Vetting Status: low
Translation:
Pitiful, lamenting.
Greek Original:
Κινυρή: οἰκτρά, θρηνητική.
Notes:
Same definition given in Photius, and a similar definition (ὀδυρτική, θρηνητική "mourning, lamenting") in the D scholia to Homer, Iliad 17.5, where the form occurs as cited (feminine nominative singular), of a mother cow, in a simile.
See also kappa 1653, kappa 1654 .

Keywords: definition; dialects, grammar, and etymology; epic; imagery; zoology

http://www.stoa.org/sol-bin/search.pl
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.06 0 0 10860

Suda, on line

Headword: Κινύρα
Adler number: kappa,1650
Translated headword: kinyra, kinnor
Vetting Status: high
Translation:
A musical instrument, or kithara.
[So called] from moving [kinein] the strings [neura].
Greek Original:
Κινύρα: ὄργανον μουσικόν, ἢ κιθάρα. ἀπὸ τοῦ κινεῖν τὰ νεῦρα.
Notes:
For the kithara see kappa 1590.
M.L. West, Ancient Greek Music (Oxford 1992) 60: "In the interests of completeness I should perhaps mention kinyra, which is the Greek rendering of the Hebrew כִּנּוֹר kinnor (Septuagint, Josephus) and has no existence as a Greek instrument".
See also LSJ s.v. (web address 1).

Keywords: definition; dialects, grammar, and etymology; meter and music

http://www.stoa.org/sol-bin/search.pl

spiroslyra Creative Commons License 2010.09.06 0 0 10859

Ciprus zenesz kiralyarol:

κινύρα, έγχορδο όργανο με δέκα χορδές, όπως η κιθάρα · παιζόταν με πλήκτρο ή και απευθείας με τα δάχτυλα. Συνδεόταν με πένθιμη μουσική· το ρήμα κινύρω ή κινύρομαι σήμαινε θρηνώ· Ησ.: "κινύρειν· θρηνείν, κλαίειν".
Η Σούδα συνδέει το όνομα κινύρα με τον μυθικό βασιλιά της Πάφου στην Κύπρο· όπως λέει (η Σούδα ), ο βασιλιάς, επειδή διαγωνίστηκε χωρίς επιτυχία με τον Απόλλωνα, πήρε το παρατσούκλι Κινύρας από το όργανο κινύρα.
Η κινύρα ήταν ασιατικής ή εβραϊκής καταγωγής· το εβραϊκό κίννορ, ένα συγγενικό όνομα, ήταν μια κιθάρα με δέκα χορδές και παιζόταν με πλήκτρο (πρβ. Sachs Ιστορ. Μουσ. Οργ. 107). Η Σούδα λέει απλά: "κινύρα· όργανον μουσικόν ή κιθάρα· από του κινείν τα νεύρα" (κινύρα· μουσικό όργανο ή κιθάρα· από το [ρήμα] κινώ [θέτω σε δόνηση] τις χορδές). Και ο Ησύχιος επίσης γράφει: "κινύρα· όργανον μουσικόν, κιθάρα".
H λέξη κινυρός σήμαινε θρηνητικός, θλιμμένος. Πρβ. Σούδα στη λ. κινύρα ("κινύρα· κινυρόμεθα, κινυρομένη").

Suda emliti Ciprus mitikus kiralyat es hangszeret. Apollonnal vetelkedett, sikertelenul. Nevet adta a a zeneszerszamanak : Kinura. Tiz hurja volt, a kitharaval vetik egybe. Kinuros gyaszt, szomorusagot jelent.

odovaker Creative Commons License 2010.09.06 0 0 10858
Előzmény: odovaker (10856)
odovaker Creative Commons License 2010.09.06 0 0 10857
odovaker Creative Commons License 2010.09.06 0 0 10856
Előzmény: spiroslyra (10795)
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.06 0 0 10855

Fejreallitott pi, a G. enekhang jelolesere.

spiroslyra Creative Commons License 2010.09.05 0 0 10854
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.04 0 0 10853

118a D. 196a W.
(Latacz)
P. Köln (ed. R. Merkelbach/M. L. West,
Zeitschr. für Papyrologie und
Epigraphik, Bd. 14/1974)

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .
πάμπαν ἀποσχόμενος·
ἶσον δὲ τολμ[ήσω ^ –

εἰ δ᾽ ὦν ἐπείγεαι καί σε θυμὸς ἰθύει,
ἔστιν ἐν ἡμετέρου
5
ἣ νῦν μέγ᾽ ἱμείρε[ι σέθεν

καλὴ τέρεινα παρθένος· δοκέω δέ μι[ν
εἶδος ἄμωμον ἔχειν·
τὴν δὴ σὺ ποιή[σαι φίλην.»

τοσαῦτ᾽ ἐφώνει· τὴν δ᾽ ἐγὼ ἀνταμει[βόμην·
10
«Ἀμφιμεδοῦς θύγατερ,
ἐσθλῆς τε καὶ [περίφρονος

γυναικός, ἣν νῦν γῆ κατ᾽ εὐρώεσσ᾽ ἔ[χει,
τ]έρψιές εἰσι θεῆς
πολλαὶ νέοισιν ἀνδ[ράσιν

15
παρὲξ τὸ θεῖον χρῆμα· τῶν τις ἀρκέσε[ι.
τ]αῦτα δ᾽ ἐφ᾽ ἡσυχίης
εὖτ᾽ ἂν μελανθη[ – ^ –

ἐ]γώ τε καὶ σὺ σὺν θεῶι βουλεύσομεν.
π]είσομαι ὥς με κέλεαι·
20
πολλὸν μ᾽ ε[ – x – ^ –

θρ]ιγκοῦ δ᾽ ἔνερθε καὶ πυλέων ὑποφ[λύσαι
μ]ή τι μέγαιρε φίλη·
σχήσω γὰρ ἐς ποη[φόρους

κ]ήπους· τὸ δὴ νῦν γνῶθι. Νεοβούλη[ν
25
ἄ]λλος ἀνὴρ ἐχέτω·
αἰαῖ, πέπειρα, δὶς τόση,

ἄν]θος δ᾽ ἀπερρύηκε παρθενήϊον
κ]αὶ χάρις ἣ πρὶν ἐπῆν·
κόρον γὰρ οὐ κ[ατέσχε πω,

30
ἥβ]ης δὲ μέτρ᾽ ἔφηνε μαινόλις γυνή.
ἐς] κόρακας ἄπεχε·
μὴ τοῦτ᾽ ἐφοῖτ᾽ ἀν[ – ^ –

ὅ]πως ἐγὼ γυναῖκα τ[ο]ιαύτην ἔχων
γεί]τοσι χάρμ᾽ ἔσομαι·
35
πολλὸν σὲ βούλο[μαι ^ –

σὺ] μὲν γὰρ οὔτ᾽ ἄπιστος οὔτε διπλόη,
ἡ δ]ὲ μάλ᾽ ὀξυτέρη,
πολλοὺς δὲ ποιεῖτα[ι φίλους·

δέ]δοιχ᾽ ὅπως μὴ τυφλὰ κἀλιτήμερα
40
σπ]ουδῆι ἐπειγόμενος
τὼς ὥσπερ ἡ κ[ύων τέκω.»

τοσ]αῦτ᾽ ἐφώνεον· παρθένον δ᾽ ἐν ἄνθε[σιν
τηλ]εθάεσσι λαβὼν
ἔκλινα· μαλθακῆι δ[έ μιν

45
χλαί]νηι καλύψας, αὐχέν᾽ ἀγκάληις ἔχω[ν,
δεί]ματι παυ[σ]αμένην
τὼς ὥστε νεβρ[ὸν – ^ –

μαζ]ῶν τε χερσὶν ἠπίως ἐφηψάμην
ἧι πα]ρέφηνε νέον
50
ἥβης ἐπήλυσιν χρόα

ἅπαν τ]ε σῶμα καλὸν ἀμφαφώμενος
θερμ]ὸν ἀφῆκα μένος
ξανθῆς ἐπιψαύ[ων τριχός.

http://www.hs-augsburg.de/~harsch/graeca/Chronologia/S_ante07/Archilochos/arc_epod.html#196a
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.04 0 0 10852


B I B L I O T H E C A A U G U S T A N A

Archilochos
ca. 680 - ca. 630



P a p y r u s K ö l n I I 5 8

πάμπαν ἀποσχόμενος·
ἶσον δὲ τολμ[ήσω ^ –

εἰ δ᾽ ὦν ἐπείγεαι καί σε θυμὸς ἰθύει,
ἔστιν ἐν ἡμετέρου
ἣ νῦν μέγ᾽ ἱμείρε[ι σέθεν

καλὴ τέρεινα παρθένος· δοκέω δέ μι[ν
εἶδος ἄμωμον ἔχειν·
τὴν δὴ σὺ ποιή[σαι φίλην.»

τοσαῦτ᾽ ἐφώνει· τὴν δ᾽ ἐγὼ ἀνταμει[βόμην·
«Ἀμφιμεδοῦς θύγατερ,
ἐσθλῆς τε καὶ [περίφρονος

γυναικός, ἣν νῦν γῆ κατ᾽ εὐρώεσσ᾽ ἔ[χει,
τ]έρψιές εἰσι θεῆς
πολλαὶ νέοισιν ἀνδ[ράσιν

παρὲξ τὸ θεῖον χρῆμα· τῶν τις ἀρκέσε[ι.
τ]αῦτα δ᾽ ἐφ᾽ ἡσυχίης
εὖτ᾽ ἂν μελανθη[ – ^ –

ἐ]γώ τε καὶ σὺ σὺν θεῶι βουλεύσομεν.
π]είσομαι ὥς με κέλεαι·
πολλὸν μ᾽ ε[ – x – ^ –

θρ]ιγκοῦ δ᾽ ἔνερθε καὶ πυλέων ὑποφ[λύσαι
μ]ή τι μέγαιρε φίλη·
σχήσω γὰρ ἐς ποη[φόρους

κ]ήπους· τὸ δὴ νῦν γνῶθι. Νεοβούλη[ν
ἄ]λλος ἀνὴρ ἐχέτω·
αἰαῖ, πέπειρα, δὶς τόση,

ἄν]θος δ᾽ ἀπερρύηκε παρθενήϊον
κ]αὶ χάρις ἣ πρὶν ἐπῆν·
κόρον γὰρ οὐ κ[ατέσχε πω,

ἥβ]ης δὲ μέτρ᾽ ἔφηνε μαινόλις γυνή.
ἐς] κόρακας ἄπεχε·
μὴ τοῦτ᾽ ἐφοῖτ᾽ ἀν[ – ^ –

ὅ]πως ἐγὼ γυναῖκα τ[ο]ιαύτην ἔχων
γεί]τοσι χάρμ᾽ ἔσομαι·
πολλὸν σὲ βούλο[μαι ^ –

σὺ] μὲν γὰρ οὔτ᾽ ἄπιστος οὔτε διπλόη,
ἡ δ]ὲ μάλ᾽ ὀξυτέρη,
πολλοὺς δὲ ποιεῖτα[ι φίλους·

δέ]δοιχ᾽ ὅπως μὴ τυφλὰ κἀλιτήμερα
σπ]ουδῆι ἐπειγόμενος
τὼς ὥσπερ ἡ κ[ύων τέκω.»

τοσ]αῦτ᾽ ἐφώνεον· παρθένον δ᾽ ἐν ἄνθε[σιν
τηλ]εθάεσσι λαβὼν
ἔκλινα· μαλθακῆι δ[έ μιν

χλαί]νηι καλύψας, αὐχέν᾽ ἀγκάληις ἔχω[ν,
δεί]ματι παυ[σ]αμένην
τὼς ὥστε νεβρ[ὸν – ^ –

μαζ]ῶν τε χερσὶν ἠπίως ἐφηψάμην
ἧι πα]ρέφηνε νέον
ἥβης ἐπήλυσιν χρόα

ἅπαν τ]ε σῶμα καλὸν ἀμφαφώμενος
θερμ]ὸν ἀφῆκα μένος
ξανθῆς ἐπιψαύ[ων τριχός.

http://www.hs-augsburg.de/~harsch/graeca/Chronologia/S_ante07/Archilochos/arc_manu.html
spiroslyra Creative Commons License 2010.09.04 0 0 10851

http://www.hs-augsburg.de/~harsch/graeca/Chronologia/S_ante07/Archilochos/arc_intr.html

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!