Erdemes probalkozni a Sudaval, folfedezni lehetosegeit.
Irjuk be peldaul a keresojebe a Kyrene szot. Kattintsunk a gorog szovegert az 'Unicode UTF8' mezore Eztan 'Change' Es megjelennek a talalatok, ujabb ablakokat kinalva, bibliografiaval, a gorog mellett angol forditassall. De a vegen meg egy meglepetes: You might also want to look for Kyrene in other resources. Itt a legjobb forrasokban nezhetunk a keresett tema utan.
Cross Project Resource Discovery
In General Tools Bibliography Ancient & Medieval Specialized Collections
Megvan a konyvtaradban Bruno Snell A szellem felfedezese cimu konyve? Van abban egy igen erdekfeszito tanulmany az upsilonrol es a tudomanyrol, a jo es a rossz keresztut szimbolumarol. Mar reg olvastam, ha volna kedved, idod, megnezned mit mond?
Zenei tanulmanyaim ellentmondanak a ''ket kultura tisztelet'' elkepzelesnek. West a ma elo okortudosok kozt a legszentebb szornyeteg, hosszan idoz ennel a kerdesnel, oszinten elcsodalkozva, nem lelven szembenallast a zene teren a gorogoket korulvevo vilaggal, fel sem merul bennuk a megkulonboztetes gondolata, jatszi konnyedseggel adnak, vesznek a zeneben egymastol. Masfelol, a mai zenekutato iranyzat oszinten elborzad a kiskutya es nagykutya hasonlatoktol, kitiltva oket szimpoziumaikrol. Az effajta megkozelites persze nemreg meg elt a kutatok kozt, de ma mar tiltjak. Mivegre, mi okbol, rakerdezunk alkalomadtan. Az ok talan, hogy ez a szemlelet zsakutcaba vitte a kutatast.
A macedon nyelvrol vagy jol, vagy semmit, a kenyes geopolitikai osszefugges miatt. Csakugy mint a tobbi felvetesedhez, turelmedet kerjuk. Bizony itt szigorubban kene a gorog nyelvtannal (grammatike) foglalkozni, mert a szotarakkal (lexika) meg elboldogulunk, de a grammatika nagyon hianyzik. Szovegforrasok (pighes) is boseggel vannak. Most azon faradozunk, hogy a gorog nyelvvel kapcsolatos kerdeseinkre a valaszt, hatterlevelezessel, kivallo okorbuvarok (archeodithes) segitseget kerve, probaljuk meglelni. Megpedig ugy, hogy ne eljunk vissza a turelmukkel. Node kerdezni (erothisi) sem konnyu, nehez a celratoro (eustocheia) megkozelites, a rangsorolasa a tennivalonknak, eljutni az alfatol az omegaig. Arra kernelek, anelkul hogy megkotnem kezed, segits a nyelvtanban, a szokeresesben, olvasasban. Itt jo szokas szerint szabad elkalandozni, (peripetia) hogy aztan hirtelen megint a gorog nyelvnel talaljuk magunk. Kazi baratunk inditotta igy a rovatot, es ez igy bolcs, (sophia) hisz nem kerget minket a tatar. De azert nem art kicsit gazdalkodni (oikonomia) az idonkkel, (chronos) megha mukedvelo (autodidakta) modon is probalkozunk, es nem korlatoz minket az ''ido penz'' kenyszer (anaghi).
Tiszteletem:
Spyros
(Itt ugy alakult, hogy baratok vagyunk, igy nem ritkan nevvel, nevnek koszonok. Ezert tevesztettem el a megszolitasodat, elnezest erte. :))
Kedves , a makedón nyelvnek az ógöröggel való rokonságáról még semmit sem szóló Spyrosz Barátom . Elnézésedet kérem Attilával egyeTEmben az át-címezésért ( De ! Én sapirico vagyok , nem Talán . Vagy tudod mit , legyek sapyricos ,avagy sapiricos , vagy sapiricos ). Most , hogy a bensôm úgy döntött , hogy vagy 2 évig nem fog írni , felrobbantott engem megint valami ( és nuku megint iliász ) , szóval belekezdTEm a KI démon ? nevû írásomba . A Kyrene kérdést azért vetetTEm föl , mert , ugye a Görögök csak 2 kultúrát becsültek , s ez a kettô Egyiptom vala és a sumér-babiloni kultúrák ( jegyzem meg , ezek a Nagyok , és váljék ez javukra , hagyták , hogy odafarkcsóválja magát Közéjük az akkor még csak bolondos kölyökkutya görögség , és hajlandók is voltak árulni el titkaikból nekik). Mármost . Egyiptom , tengerpart , görög kolónia , itt ûzik az egyik legdöbbenetesebb görög mytológiai kurzust ( mit is , Okosok , tessék csak fölvetni helyetTEm :-))...), az egyiptomi államapparátus ezt hagyja (!), 331. tavasza , a mai legnagyobb Alexandria megalapítása után el Siwaba , hogy a Napisten fiává avattassa magát , visszaút . Kihagyta volna Kyrenet ? ÔÔÔÔÔ ?! Ki mit errôl ?
Korbejar egy szoveg a vilaghalon, melyben n Nagy Sandor katonaihoz szol, felosztva koztuk tobbek kozt a Kyreneben harc nelkul szerzett zsakmanyt. Az iras hamis.
''Η περιοχή κατακτήθηκε από το Μέγα Αλέξανδρο και εν συνεχεία πέρασε στην Αυτοκρατορία των Πτολεμαίων με βάση την Αλεξάνδρεια. Τελευταίος ηγεμόνας της περιοχής πριν το διαχωρισμό της από το βασίλειο της Αιγύπτου ήταν ο Πτολεμαίος Η', που την παραχώρησε στο γιο του, Πτολεμαίο Απίωνα, μετά το θάνατο του οποίου η περιοχή κληροδοτήθηκε στη Ρωμαϊκή Δημοκρατία.''
Itt azt irjak, hogy Nagy Sandor meghoditotta a teruletet, mely kesobb Ptolemaios birodalmahoz kerult. Persze megbizhatobb forrasokat kene talalni.
Elromlott a mindenttudo szoszovogepem, mely nyomban megmutatna, ha letezik erre tanusag. Igy megint csak turelmedet kerjuk, mig begyalogolunk egy nagyobb konyvtarba, megnezni mit mondanak a szovegek.
Persze , hogy az általad írt könyvcím a helyes , de tudod annyira benne vagyok , hogy ez a könxvcím 5lött fel bennem ( joggal , mert tartalmilag , A könyvcímeknek önálló életük van , Várkonyi Nándor helyében persze csekélységem is az ô változatát írta vón )( igaz , hogy hogy jövök én ahhoz , hogy Vele rakjam magam egy asztalra ). Tehát : A Fejezetcím a 2009-es kiadásban : A Nagy Anyák . A Beke zdés így indul : "Ezért kell az asszonynak...". A 10. sorban van . Az izósz különben azt jelenti , mint ma a miposz avagy a bori ? sapirico greco
engedje meg, hogy ilyen kérdésekkel a könyvtárnyi keresztény kommentárirodalomhoz irányítsam. Nem lerázásképpen, hanem mert valóban szellemi élmény fölfedezni, hogy mennyit rágódtak főleg németek, de amerikaiak, franciák és végső soron fordításban vagy eredetiben magyarok is azokon a kérdéseken, amelyeket föltesz. Budapesten elég könnyű mindezzel találkozni, akár katolikus, akár protestáns hittudományi főiskolák könyvtárában, de vidéken is, pl. itt, Esztergomban.
Konkrét kérdésének a Regensburger Neues Testament sorozatban megjelent Die Apostelgeschichte c. kommentárban néztem utána, szerző: Josef Zmijewski.
Arra hívja föl a figyelmet, hogy Pál látomása az Acs-ben háromszor van elbeszélve (Acs 9,4; Acs 22,7; Acs 26,14), és csak itt kerül hozzá a "Nehéz neked az ösztöke ellen rugdalódznod"-mondat. A mondat kapcsán nem említi Euripidészt, de azt igen, hogy a hellenizmus idején elterjedt szólás volt, kb. azzal az értelemmel, hogy "az ellenállás velem szemben értelmetlen és lehetetlen".
Namost, saját kommentárom még az volna, hogy ezen a helyen többszörösen tükrözött módon kapunk beszámolót Pál látomásáról: 1. Volt az eredeti látomás 2. Erről kb. 10. évvel később Pál a saját szavaival beszámol Agrippának 3. Minimum még 10 évvel később a Szentíró leírja, hogy mit mondott Pál Agrippának
A hellenista idézet e három szint bármelyikén bekerülhetett: - Nem kell mindenáron föltételeznünk, hogy Jézus egy látomásban hellenista szólásokat idézett volna, de az is igaz, hogy a látomásnak érthetőnek kell lenni, és ehhez azon a nyelven kell Istennek megszólalnia, amit a látnok ismer. - Éppígy elképzelhető az is, hogy Pál az adott helyzetében a hellenista hallgatóságnak egy görög szólást fölidézve magyarázza el, mit jelentett számára a látomás - Végül az is elképzelhető, hogy a Szentíró a hellenista olvasótábornak egy hellenista mondással akarta érzékeltetni azt is, hogy Pál milyen művelt módon beszélt egy hellenista királlyal, meg azt is, hogy mit jelentett maga Pál számára a látomás.
Az egyetlen, amit nem tételezhetünk föl, hogy az egész egy irodalmi fikció, és valójában nem történt semmi. Nem volna udvarias rákérdezni az életkorára, de amennyiben 20 éve már legalább tizenéves volt, akkor Ön is, én is képesek vagyunk életünk olyan eseményeiről beszámolni, amelyek 20 évvel ezelőtt meghatároztak bennünket. Viszont az esemény lényegét fogjuk elmondani, mai, 20 évvel az esemény utáni szavakkal. A Szentírásban (minimum) ezzel az időtávval, és az eredeti események néhányszoros irodalmi tükröződésével mindig számolni kell, de súlyos nihilizmus volna azt gondolni, hogy a Szentírás emiatt nem emberek valódi Istentapasztalatait adja hírül. Viszont ezekkel a tükröződésekkel magyarázhatóak többek között a szinoptikus evangéliumok különbségei is.
On this wise spake they one to the other; but silver-footed Thetis came unto the house of Hephaestus, [370] imperishable, decked with stars, preeminent among the houses of immortals, wrought all of bronze, that the crook-foot god himself had built him. Him she found sweating with toil as he moved to and fro about his bellows in eager haste; for he was fashioning tripods, twenty in all, to stand around the wall of his well-builded hall, [375] and golden wheels had he set beneath the base of each that of themselves they might enter the gathering of the gods at his wish and again return to his house, a wonder to behold. Thus much were they fully wrought, that not yet were the cunningly fashioned ears set thereon; these was he making ready, and was forging the rivets. [380]
Now it is his honor that his thirtieth victory has been won for him by Alcimedon, who, with divine good fortune, yet without falling short in his own manliness, thrust off from himself and onto the four limbs of other boys a hateful homecoming with contemptuous talk and a secret way back, [70] and breathed into his father's father the force that wrestles off old age.
Pindar. The Odes of Pindar including the Principal Fragments with an Introduction and an English Translation by Sir John Sandys, Litt.D., FBA. Cambridge, MA., Harvard University Press; London, William Heinemann Ltd. 1937.
"Míg az ezüstlábú Thetisz elment Héphaisztosznak // csillagos és örök ércházába, mely égilakók közt // fénylett, s melyet a Sántító maga épített volt. // ...Őt a fuvók mellett izzadva találta, amint épp // sürgött: húsz háromlábast készítve a tűznél// , hogy palotájának fala mellett rakja ki sorban. // Aztán mindje alá aranyos kereket helyezett el, // hogy gyűlésbe gurulhasson valamennyi magától, // és onnan hazafuthasson: bámult, aki látta. // Készen volt már mind, csak a nagyszerü-mívü fülek még // nem voltak rajtuk, s ehhez szögeket kalapált most. // Éppen ezen munkált okos elméjével az isten, // s ekkor ezüstlábú Thetisz istennő odalépett.”
Paradicsom elvesztése (?) II. kiadása 452. óda lán : tó tychonti (véletlen????) Tycha daimonosz: Várkonyi Nándor: Az elveszett Paradicsom. Bp., 1994. Széphalom Könyvműhely. 452. p.
