Ez a topik dr. Szász Gyula Imre fizikus elméletének helytelenségét (vagy helyességét) bizonyító kísérlet elméleti leírásáról, kritikai vizsgálatáról, a kísérlet végrehajtásáról és a mérési eredmények közzétételéről szól.
Nem vagyok hülye, már elnézést. Te nem fogod fel, hogy a Kepler törvény egy közelítés, amiről Ő is nagyon pontosan tudta, hogy közelítés. Viszont közelítésnek borzasztó jó, annyira jó, hogy belőle meg lehet alkotni a klasszikus gravitációs modellt. Ehhez kell felhasználni mindkét test tömegét és megoldani a klasszikus kéttestproblémát, és ez már nem ad 0.15%-os hibát.
Az Uránusz Kepler állandója azért tér el neked 0.15 %-al a Marsétól, mert hibás képletet használsz, az állandó kiszámításánál tökéletesen figyelmen kívül hagyod, hogy az Uránusznak és a Marsnak is van tömege, nem csak a Napnak !!!
Szintén leírtam a fórumon, hogy a klasszikus kéttest-probléma megoldásában már 9 nagyságrendben vagy még pontosabban mérhető az egyezés a Kepler állandókban. A számításokat pontosan közöltem a Létezik-e elemi gravitációs töltés topikban a 11127-11128-as hozzászólásokban. ( http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=72303739&t=9134219 )
A válaszod a következőképp kezdődött: "vs120, te együgyü csaló" (11134-es hsz)
Bődületes szégyen, hogy egy magát fizikusnak nevező ember ilyen elvi és gyakorlati hiányossággal egyáltalán diplomához jutott. Az különösen elborzaszt, hogy fennhangon hirdeti a tudatlanságát, és emellett lecsalózza azokat, akik tudnak számolni és tovább tanultak.
Nem érted, miért különböznek a gravitációs állandó G(Newton) mérések majdnem egy százalékkal. Nem érted, miért tér el az Uránusz Kepler állandója 0.15 %-kal a Marsétól, kiszámítva az Ri^3/Ti^2-böl. Nem érted, miért különbözik a testek súlyos tömege a nyugvó tehetetlen tömegétöl. Sok mindent nem értessz te. Gyanítom, hogy ezek elkerülték a figyelmedet.
Azt viszont még egyszer sem írtad fel, hogy az elektromágneses zavarásod konkrétan mekkora és milyen összetevőkből áll, valamint hogyan modellezhető.
Egyébként is elvi problémám van azzal, hogy az elektromágneses tér ezreléknyi nagyságú zavarásokat okozna anélkül, hogy ez a hétköznapi életben észrevehető lenne. A hold tömegvonzásának hatására az óceánok 10 méteres árapályt szenvednek, noha a hold csak a gravitációs gyorsulás 1:50000 részét változtatja. Hogyan lenne hát lehetséges egy 1:1000-es perturbációt a hétköznapi életben nem észrevenni?
Igazából az az érzésem, hogy messzemenően eltávolodtál a tudománytól, és már az áltudományos érvelések birodalmába kerültél át. Ebből a sűrű zavaros bozótosból már nagyon nehéz kikeveredned. Az elektromágneses teret, mint valami megfoghatatlan és sötét erőt próbálod felhasználni, mintha félnünk kellene a hatalmától. Elhibázott tekintélyre való hivatkozás ez az érvelésedben. Nem a középkorban élünk, ahol a paraszt csodálattal vegyes félelemmel borult térdre a "delejes" csodák előtt. Duplán elhibázott tekintélyre való hivatkozás, hogy a kísérletedet egy kvázi mesebeli helyszínre helyezed: a klasszikus kastély legmagasabb toronyszobájába (Brémai ejtőtorony) űzöd a kísérletet, mint megmentendő várkisasszonyt, amelynek védelmét a hétfejű sárkány képében a mainstream fizikusok hada testesíti meg.
Első dolog hát, amin túl kell lépned, az ez a mesevilág, amely téged valóban Galilei korába repít vissza - legalábbis a köznép hiedelmei és értelmi szintje terén. Tudományos érveléstechnikai szempontból a legfontosabb, hogy mentesülj a gyermekbetegségeidtől: a legtöbbet használt álcázott tekintélyre való hivatkozástól és az árnyékboxolástól. Természetesen az árnyékboxolást befejezni még sokkal nehezebb lesz számodra, mivel a beszélgetésednek semmi előre meghatározott célja nincs, maximum annyi, hogy fenntartsd a homályos kísérleted körüli status quo-t. Értem, hogy lélektani szempontból a kibillenés és nyitás az vitapartner felé számodra a mostani állapotodban végzetesnek tűnik, de nem halogathatod a végtelenségig. Ha mégis ezt teszed, akkor a bohócok és pojácák sorsára jutsz, ami sokkal de sokkal megalázóbb a most magadra erőltetett kitaszított mártír tudós szerepénél.
Gyanítom, hogy elkerülte a figyelmedet a 16. hsz-beli írásom, melyben egy professzionális ejtőcsőt vázoltam. Ennek mind vákuuma, mind pedig EMC védelme megfelel a brémai toronyénak. Nem értem hát, hogy mire hivatkozol!!!
Valahogy nem megy a fejedbe, hogy a testek mozgó elemi elektromos és gravitációs töltésekböl állnak és e két kölcsönhatás 10^42 nagyságrenddel különbözik.
1:100.000 pontosságú gyorsulás méréssel - ilyen fogalom a tudományban és a méréstechnikában sincs. Légy szíves magyarázd meg, hogy mit jelent az 1:100.000 pontosságú gyorsulásmérés, valamint, hogy miért van rá szükség? Ezrelékes nagyságú gravitációs gyorsulás eltérésnél az ejtőkapszula ütközése előtti pillanatban már 4.7 cm/s a sebességkülönbség és ~11cm a megtett útkülönbség. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy két ilyen különböző anyagú próbatest ~ 2.75 msec különbséggel érkezik a célhoz, ami a 96khz-es mintavételezésű detektorral (ami egyébként ~ 1:100.000 sec, tehát helyben vagyunk) 264 minta különbség, vagyis három nagyságrenddel pontosabb a mérés, mint ami a jelenség kimutatásához elégséges.
100 méter helyett 5 métert választva, és továbbra is vákuumban, és EMC védett helyen ejtve: 1 cm/s a sebességkülönbség, 5mm az útkülönbség és 0.51 msec az időkülönbség, ami még mindig 49 minta az általam vázolt detektorral, vagyis még mindig "2.5" nagyságrenddel pontosabb a mérés, mint a kimutathatóság alsó határa.
Megkérdezem hát még egyszer, hogy mi szükség van a 100 méteres brémai ejtőtoronyra azon kívül, hogy olyan elérhetetlen távlatokba helyezd a kísérletet, amire nincs szükség?
Valamint kérdeznék a hszed végével kapcsolatban: "A gyorsulás kimérésre alkalmas időöszakasz kb 0.3 s-tól addig tart, amig van relatív gyorsulás (amíg van relatív sebesség növekedés)."
Miért ne lenne az ejtés végén relatív sebességnövekedés ??? vákuumban ejtjük a tárgyakat, mágneses tér árnyékolva van, mi gátolja meg a próbatesteket abban, hogy g gyorsulással gyorsulva zuhanjanak?
Latjatok. evvan. Nekem nem hianyzik ez a kiserlet, hisz tudom az eredmenyet (a gyakorlati eletben szamos esetben cafoljuk a Szasz-elmeletet, ugyanis), az erintettet meg nem erdekli.
A 2004-es ejtökísérletet az UFF cáfolására támogatta a DLR, és a kísérletek folytatása támogatását is megigérték, addig amig Dittusék azt felkéretlenül meg nem torpedózták. Ezzel akarták álcázni a brémai gravitációs fizikusok, hogy ügyetlenek kísérletezni. Az UFF-et ök sem tudták a brémai toronyban eddig igazolni.
Bírósági per lett belöle, ami költsége nekem eddig 6 millió HUF felett van.
A kémiai elemek elérö nehézségi gyorsulása kimérése vákuumban 100 m magasságból és 1:100.000 pontosságú gyorsulás méréssel. A gyorsulás mérést relatív kell mérni az elemek között
A szabadesésnél fellépö gyorsulásnál
a(elem) = F(e.m.)/m(elem;i) - G(grav.) m(Föld;g)/R^2 x (1 + delta(elem))
ügyelni kell arra, hogy az elö tag kisebb legyen mint a második tag ezreléknyi része, mert ezt szeretnénk
Erre a brémai ejtötorony 110 m-es és a kb 6 m átméröjü vákuum csöve kitünö alkalmat ad. A mérést el lehet végezni az Al ejtökaszuplában (itt kicsi probléma van a fenti feltétellel, de az UFF cáfolható), vagy szabadeséssel.
Vigyázni kell a próbatestek kioldására, és arra hogy az ejtés végén már eltérés léphet fel az egyenletes gyorsulástól. A gyorsulás kimérésre alkalmas idöszakasz kb 0.3 s-tól addig tart, amig van relatív gyorsulás (amig van relatív sebesség növekedés).
Ez a mostani kísérlet körülbelül 15000 forintba fog kerülni.
De van B verzió is: Szívesen vállalom egy kisebb kivitelű ejtőtorony megépítését dedikáltan Szász Gyula részére! Természetesen ez már pénzbe kerül, de azt hiszem, ha másnak nem, Szásznak megéri. Azt hivatalosan bizonyítani tudom, hogy a képesítésem megfelel ilyen eszközök előállítására, valamint a cégem építhet ilyen kísérleti eszközt. (7310-es TEÁOR kód alatt van bejegyezve, és számos műszert, köztük több kísérleti műszert is kiviteleztünk már)
Munkaköltség: - összeszerelés, szállítás: 500.000 forint - egyedi mérő- és kiértékelő szoftver készítése: 500.000 forint
vizsgálati díjak: EMC bevizsgálás: ha nem kell plecsni, akkor 200.000 forint laborhasználati díj, ha kell, akkor 600.000 forint
Ezzel kész is van egy 5 méteres mini ejtőtorony, amely semmilyen paraméterében nem marad el a Brémaitól kivéve a méretét... Benne 1 másodperces eséseket lehet vizsgálni tökéletesen zavarmentesen (EMC, vákuum). A mérési pontosság a 50 Hz-es videó félkép mintavételezés helyetti közel 100 kHz-es hang alapú mintavételezés miatt legalább 3 nagyságrenddel jobb (ebben már az esési időkülönbségek is benne vannak a brémai toronnyal szemben)
Összes költség: 2.420.000 forint előállítási költség 600.000 forint bevizsgálási díj
= 3.020.000 forint
A 20.000 forinttal megtámogatnám Szász úr projektjét, ezért ha 3 milliót képes ráfordítani a maga nemében páratlan saját használatú ejtőtoronyra, akkor semmi akadályát nem látom a kivitelezésnek.
Miért is kell ehhez iszugyi beleegyezése? Kizárt dolog, hogy bármit is elfogadjon, ami nem Brémában történik. Ettől azért még vs végezhet kísérletet, le ne beszéld már róla!
az a baj, hogy a kiserletnek akkor volna ertelme, ha elore, a protokoll kidolgozasakor meg lehetne allapodni abban, hogy az eredmenyt elfogadjuk, es abban, hogy hogyan ertelmezzuk. (Ez egyebkent minden kiserlet eseten igy van, csak egyertelmu, ezert senki nem beszel rola...) A gond az, hogy i. barmi aron, de soha nem fogja leirni azt, hogy"OK, nezzuk meg mi lesz, elfogadom, hogy a kiserlet bizonyito ereju". Lam, volt egy gyonge kiserlete a tiltakozasra, azota koti az ebet a karohoz, hogy csak a bremai torony, mert abban biztos lehet, hogy ott nem lesz kiserlet. De proba: Iszugyi, a vazolt kiserlet alkalmas Szasz elmeletenek az igazolasara? IGEN/NEM
Ebben a topikban most kivételesen nem a brémai toronyban történő ejtésről lenne szó, hanem a nyitó hozzászólásban megfogalmazott, szerényebb eszközök segítségével elvégezhető kísérletről.
Mindazonáltal számos szempontból igencsak hasonlítani fog ez a kísérlet az ejtőtoronyban végzetthez - kicsinyített formában. Egy szempontból nem pont ugyanolyan a rendszer: - otthoni körülmények között nem lehet 10 Pa nyomású vákuumot előállítani,
Elektromágneses zavarvédettség szempontból lehet hozni a szintet, a brémai torony is csak simán árnyékolva van és direkt sugárzott/vezetett zavarok ellen van védve. (EMC passed)
Valóban, kizárólag olyan kifogásokat lehet megfogalmazni, amik meggátolják a kísérlet elvégzését otthoni körülmények között. Olyan effektusok, amelyek véletlenszerű folyamatokat idéznek elő - zajt visznek a mérésbe - ignorálhatóak, mivel tetszőleges számú mérésből álló méréssorozatot lehet a szinte ingyen kísérleti eszközparkkal elvégezni. (Szemben a nagyon költséges brémai ejtéssel)
Akkor igyekezned kell, az mostanában lesz! Nem hittem volna (még nem hiszem), hogy valaki a billentyűkoptatáson kívül valami értelmeset is csináljon. Várom a mérési eredményeket, az általad iszugyinál hiányolt kritériumoknak megfelelően.
Elvégzem. Nem véletlenül írtam ennyit róla. Ha minden rendben megy, akkor a következő holdtöltekor valamelyik nap délben, hogy a két égitest hatása, amennyire lehet üsse egymást.
