Én úgy értettem az eddigieket olvasva, hogy polgári célú radar. Hogy például, ha a Pápa jön, ne tudjon lelépni percekre a helikoptere a képernyőről. Azt persze nem értem, hogy a NATO mi okból sertepertél egy magyar polgári létesítmény megépítése körül?
Orbánék is szívnak....hajrá környezetvédők, így tovább!!!! Hende meg rosszabb Szekerestől is....
Vissza a feladóhoz: a lokátorharcot Orbánéknak kell lezárnia
Orbán: Ahol az emberek nem akarják, ott nem lesz radar Hende: A haza biztonsága mindenek felett áll
Csaknem tíz éve húzódik a mecseki radar ügye: annak eredeti helyszínét még az első Orbán-kormány jelölte ki, ám a Zengőt a civilek tiltakozása miatt elvetették, majd a környezetvédők a tubesi beruházást is sikeresen megakadályozták. Most a Hármashegy jött szóba, de az sem tetszik senkinek. Kérdéses, hogy a NATO meddig tűri a huzavonát, s mikor száll ki a húszmilliárdos projektből.
Úgy tűnik, nem lesz könnyű zöld ágra vergődni a Mecsekbe tervezett NATO-radar ügyében, mert a civil szervezetek a napokban megszellőztetett új helyszín, a Hármashegy ellen is hevesen tiltakoznak. Ha pedig Orbán Viktor tartja a szavát, ott sem lesz lokátor. A kormányfő ugyanis még idén februárban azt nyilatkozta: a létesítményt olyan helyre nem lehet telepíteni, ahol azt az emberek nem akarják. Szerinte le kell ülni a NATO-val, és más helyszínt kell keresni. Igaz, akkor még nem tudhatta, hogy valószínűleg nincs is jó megoldás. Óvatosabban nyilatkozott tegnap Hende Csaba honvédelmi miniszter. Ő a Népszava keddi híre kapcsán, amely szerint a természeti értékek védelme miatt korábban elvetett Zengő, illetve a Pécs melletti Tubes helyett a közeli Hármashegyen épülne fel a létesítmény, csak annyit közölt: nincs döntés, még csak javaslat sem arra, hogy hová kerüljön a lokátor. Ugyanakkor hozzátette: az új helyszín kijelölésénél több egymással versengő szempont létezik az egyik ezek közül a környezetvédelem , de a haza biztonsága mindenek felett áll. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, később nyilván kiderül.
A miniszter következetes viszont a tekintetben, hogy szerinte a katonai létesítmény legjobb helye amint azt még az első Orbán-kabinet regnálásának utolsó napjaiban, egy 2001 márciusában kiadott kormányhatározattal eldöntötték a Zengőn lett volna. Ennek egyszerű földrajzi oka van: onnan lát a legmesszebb a radar, és takarásban levő területek sincsenek, ami alapvető követelmény ahhoz, hogy az alacsonyan szálló repülőgépeket is a határtól megfelelő távolságban észlelhessék. Mellesleg katonai szakértők éppen ezért ragaszkodnak a Mecsekhez, amely a déli országrész legmagasabb pontja. A Sólyom László köztársasági elnök támogatását is élvező zöldek viszont a védett növényzet, különösen a zengői bazsarózsa megóvására hivatkozással sikeresen megakadályozták az építkezést.
Így került a katonák érdeklődésének a középpontjába a Tubes. A helyszínt a NATO-val is sikerült elfogadtatni, és a HM 2006-ban kiadta az építési engedélyt. A kormány hiába egyezett meg azonban Pécs később tragikus körülmények között elhunyt szocialista polgármesterével, Toller Lászlóval, a városi közgyűlés vélhetően a környezetvédők heves tiltakozásának hatására, akik nem hittek a szakértőknek bíróság előtt támadta meg az engedélyt, és helyi rendelettel is igyekezett megakadályozni a beruházást. Ezt utóbb az Alkotmánybíróság megsemmisítette, de végül Pécs amelynek tavaly megválasztott fideszes polgármestere, Páva Zsolt maga is részt vett az építési területet lezáró környezetvédők blokádjában és a civil mozgalom győzött: a Legfelsőbb Bíróság idén kora tavasszal új engedélyezési eljárás lefolytatására utasította a honvédelmi tárcát. A lokátor ügye amelynek építését az eredeti tervek szerint 2001-ben kellett volna megkezdeni így tehát csaknem tíz éve lezáratlan. Magyarországnak azonban mindenképpen gondoskodnia kell a légtér megfelelő ellenőrzéséről, amelyhez a már korábban üzembe helyezett békéscsabai és bánkúti mellett egy harmadik 3D radarra is szükség van. Korábban, a Zengő elvetése után öt lehetséges helyszínt vizsgáltak: a Tubes mellett az ugyancsak hatszáz méter körüli magasságú mecseki Hármashegyet, illetve az ennél alacsonyabb, négyszáz méteres Tenkes-hegyet, továbbá a Szekszárdi-dombságban található Mórágyot, illetve a Nagykanizsához közeli Liszó feletti dombot.
A rádiólokációs felderítés szempontjából érdemben csak a Hármashegy jött szóba, bár a légtér hatékony védelméhez miként a Tubes esetében is további, úgynevezett réskitöltő radarokra lenne szükség. (Más helyszínt választva, különösen síkvidéki radar telepítésekor, több kiegészítő lokátorral, tehát lényegesen magasabb járulékos költséggel kellene számolni.) Ezt a Pécstől nagyjából húsz kilométerre található helyszínt a zöldombudsman is támogatta, mert az környezetvédelmi szempontból roncsoltnak tekinthető, hiszen ott működik egy meteorológiai radar és más hírközlési létesítmény, ugyanakkor katonai megfontolások alapján csak alig marad el a Tubes adottságaitól. Már Páva Zsolt is arra kényszerült, hogy egy műsorban lakonikusan kijelentse, úgy látszik, hogy ami a lokátort illeti, Baranya megye megkerülhetetlen. A környezetvédőknek azonban ez sem tetszik, mert a Hármashegy miként szinte az egész Mecsek a Natura 2000 természetvédelmi terület része. Úgy tűnik, hogy amint a helyszínt kijelölik, a radarellenes harc újraindul. Negyven környezetvédő szervezet még 2008 márciusában kiadott egy közös közleményt, amelyben elvetették, hogy a Mecsek bármelyik védett területén katonai objektumot emeljenek. Most ezt a közleményt ismételten kiadták e civil szervezetek, hangsúlyozva, hogy a Hármashegy is része a Kelet-mecseki Tájvédelmi Körzetnek. Tiltakozott a hármashegyi radar ellen az MSZP pécsi szervezete is. A baranyai szocialisták saját kormányuk idején nyíltan nem lázadtak a mecseki lokátortervek ellen. Most viszont megtehetik, és a jelek szerint teszik is. A Fidesz baranyai politikusai még hallgatnak az ügyben, igaz, hivatalosan még nem tudni, hogy a HM valójában hol építené meg a lokátort.
Katonai körökben mindezzel kapcsolatban hangsúlyozzák: a radar megépítésére nem a NATO kötelezi Magyarországot, mert a légtér védelme a nemzeti szuverenitás biztosításának része. A katonai szövetség ehhez csupán segítséget nyújt, így a három lokátort amelyből kettő már áll a tényleges költségek töredékéért telepítheti az ország. Emiatt korántsem bizonyos, hogy a rendszer utolsó elemét lehetséges-e Szlovéniában elhelyezni, amire a honvédelmi miniszter tegnap utalt.
Kérdéses emellett, hogy még meddig húzhatjuk az időt, mert már korábban sem fogadták el könnyen a határidő ismételt módosítását. Vagyis nem kizárt, hogy előbb-utóbb a NATO kivonul a projektből, és akkor az országnak saját forrásokból kell megvalósítania a beruházást, amelynek költsége meghaladja a húszmilliárd forintot. Körülbelül ugyanennyibe kerül, ha a hiányzó lokátor képességeinek pótlására hosszabb távon is fenn kell tartani azt a három radarszázadot, amelynek megszüntetéséről már korábban döntés született. Ezek negyvenéves technikai eszközeit ugyanis korszerűsíteni kell, ráadásul háromszáz embert kell fizetni, miközben egy 3D radar húsz emberrel üzemelhet.
Afölött meg nyilván akar... a diszponálás meg csak akkor, abban az egy esetben egyenértékű a megakadályozással, ha sehogy másként nem tud diszponálni... csak ez marad neki...
Elég, ha a légtérellenõrzés felett akar. Pár éve Svájc felett ütközött egy nyaralni induló gyerekeket szállító orosz gép egy tehergéppel, mert épp nem volt sem irányítás, sem felügyelet...
Mernék fogadni, hogy végülis a Zengőn fog felépülni, ugyanis az az egyetlen megfelelő hely. Úgy tudom a másik kettő már felépült, az egyik éppen itt Békésben Fűrjesen, és senkit nem zavar....
Mi a garancia arra, hogy a Pakson termelt villamos energiával nem egy olyan indukciós kemencét mûködtetnek, ahol az afganisztáni magyar kontingens fegyvereit készítik?
Hány légikatasztrófának kell bekövetkeznie, hogy az áldozatok hozzátartozói az ellenzõket lesöpörjék a porondról?
Nézd, az ellenzőknek igazándiból nincs más esélyük... ha már megépül, akkor onnantól már kivédhetetlen, hogy a politikus-Magyarország diszponáljon felette a közvélemény helyett...
Ilyen garancia soha és sehol nem létezett, és nem is lesz. Ahogy a régi mondás is tartja, "még a kapanyél is elsül", de azért valószínûbb, hogy a kapálásban játszik szerepet. Ettõl persze még be lehetne tilttatni a kapanyelet is...
"Ez a radar melyik várható ellenség ellen figyeli majd a magyar, vagy egyáltalán, melyik légteret? Tőlünk keletre barátok. Délre tíz éven belül, az eddiginél barátabb barátok. Nyugaton nincs ellenség. Északon mi magunk."
Nem nagyon ismered még az előző évszázad történelmét se...A béke fogalma ezen a világon igencsak ad interim jelenség...Háborúk mindig is voltak és mindig is lesznek, amíg legalább két ember él a Földön!
Egyébként lehetne fent már valami stílusváltás- Hadi-ügyekben nem a nép vagy a sötétzöldek óhaja szerint kéne módosítgatni fontos dolgokon!Nyugat fejlett államaiba se engednek beleszólást a katonai irányításba.Ha még azt is nézem, hogy ez a lokátor a polgári repülésnél is nélkülözhetetlen eszköz( ami a "zöldek" seggét is őrzi, nehogy a fejükre essen egy repülőgép) egyszerűen nem értem ezt a fokozott ellenállást..
Az nincs is, az ég ugyanolyan akkor is, ha katonailag, meg akkor is, ha polgárilag értékeljük... a célok és a szempontok különbözhetnek...
Azt kellene megérteni, hogy te azért magyarázod napestig (különben korrekt szakmai ismeretekkel, és érthetően) a radar működését tök hiába, mert a gond nem ekörül a kréta körül van, sokkal inkább ekörül:
A kutatók megvizsgálták azt is, hogy a visegrádi országok külföldön kifejtett "demokráciaterjesztő" tevékenységéhez miként viszonyul a közvélemény. Ezzel kapcsolatban az derült ki: a csehek, a lengyelek és a szlovákok többsége egyetért azzal, hogy kormányaik szerepet vállaljanak más országok demokratikus átalakulásának segítésében, míg a magyarok többsége ellenzi ezt, ami valószínűleg a demokrácia negatív megítélése miatt van így. http://www.mult-kor.hu/20091117_a_magyarok_ketharmada_szerint_kudarc_volt_a_rendszervaltas
Tehát a magyarok egy jó része addig, amíg nem látnak egyértelmű és halálbiztos garanciákat arra nézve, hogy ennek a létesítménynek soha, semmiféle szerepe nem lehet egy ilyen iraki-afgán mintájú sz*rságban (mondjuk Iránnal kapcsolatban vagy ilyesmi), akárcsak úgy is, hogy célponttá válhatunk általa, nem fogja ezt a dolgot helyeselni. Nem a radar-technológiával van gondja - bármit is mondanak a szónokok - mert láthatóan egy meteorológiai vagy egy egyéb polgári eszközzel a fax se törődik... nálunk (pláne Afganisztán és Irak után) egy NATO objektumot ellenséges objektumnak tekintenek sokan, ahogy egy VSZ objektumot is annak tekintettek akkor is, amikor abba a seggbe volt a politikai elitünk belefészkelve, és hivatalosan ők voltak a barátok...
Egyébként az adatátadás megszokott és kölcsönös a légiirányításban is, Mikor Kõrishegy leáll karbantartásra, akkor Ausztria, Szlovákia és Szlovénia "besegít". Amikor náluk van leállás, akkor mi segítünk. Ugyanez igaz a légtérellenõrzésre is.
Az adatforgalmat szerzõdések szabályozzák, és az az n darab - nem PC méretû - számítógépes rendszer, ami az elõfeldolgozást és a szûrést végzi, Magyarországon van.
Namost, ami megépült, azzal már nincs mit tenni, annak teljesen céltalan a megépülése ellen küzdeni... Másfelől a meglévő kettőnek nem tudom mennyi köze van a NATO-hoz, azon túl, hogy momentán nyilván megkapják ők is az adataikat...
A polgári légiirányításnak alapból nincs magasság-adata, a radarjai nem tudnak magasságot mérni és nem is érné meg erre kialakítani õket, mert az irányítás hatáskörébe tartozó gépek "kooperálnak", folyamatosan jelenti a transzponderük a fedélzeti mûszerek által mért magasságot. Ha a gép által jelentett magasságadat és a tényleges érték között eltérés van, akkor ezt csak a légtérellenõrzég adataival való egybevetésbõl tudják. Ugyancsak "eldobja" a légiirányítás a túl lassú vagy túl gyors célpontokról érkezõ jeleket, mert azok nem tartoznak a hatáskörébe.
Amikor radarról beszélünk, akkor mindig legalább két berendezésrõl van szó: a primer radar az a klasszikus eszköz, amit az angolok annyira szépen felfejlesztettek és ami a céltárgyról visszaverõdõ jel alapján ismeri fel, hogy ott van valami, és meg tudja határozni az irányát, a távolságát és esetleg a sebességét . A másik a "szekunder radar", ami tulajdonképp nem radar, hanem egy irányított lekérdezõrendszer, ami a "nézésirányában" kérdéseket sugároz, és erre a kooperáló gépek válaszolnak, jelentve pl. a hívójelet, járatszámot, magasságot, sebességet, üzemanyagszintet, meg meg még egy csomó mindent, igény szerint. Amelyik gépnek nincs transzpondere vagy az valami miatt nem mûködik, azokról ezeket az adatokat nem kapja meg a légiirányítás. A légtérellenõrzés viszont a saját primer rendszerével tud magasságot és sebességet is mérni, tehát "be tud segíteni" az azonosításban.
Ki fogja definiálni, hogy az objektumnak most integetni köll, vagy le köll lőni?
A helyzet ennél sokkalta árnyaltabb és most is törvényileg szabályozott. (26)-ban ott az eljárás eleje, a "Szabályok alkalmazása" pedig a tiltott területrõl való kikíséréstõl a lekísérésen át a leradírozásig terjedhet. Természetesen minél több idõ áll rendelkezésre az észlelés és az azonosítási kísérlet között, annál fájdalommentesebben lehet egy ügyet lezárni. Ha egy kisgéppel megpróbálsz bemenni Paks fölé, ne csodálkozz, ha hamarabb temetnek, mint szeretnéd, de ugyanez megtörténhet egy navigációs vagy fedélzeti mûszer/kommunikációs rendszer hiba miatt odatévedõ utasgéppel is. Többek között ezt kell megakadályozni és ehhez kell idõt nyerni a megfelelõ felderítési távolságú radarrendszerrel. Ha minden elõzetes figyelmeztetés nélkül megjelenik egy gép valamely védett objektum tiltott légterében, akkor igen hamar vállra kapják és elindítják a "háziáldást"...
Tudtommal mindkét funkciót el fogja látni, mint a másik kettő, ami már megépült. Itt sokan úgy gondolkoznak, miintha ez egy lokátor lenne, holott ez egy lokátorrendszr része. A meglévő és üzemelő kettő mellé ő lenne a harmadik. Ezek együttműködve lefedik az ország légterét ( néhány kisebb, elhanyagolható folttól eltekinte).
A polgári repülésirányító mutogatja, hogy az ottan hegy, a katonai kukkolja a jogosultságot, és dönt, hogy mit kezdjen a repkedővel.
Én nem értek hozzá, így lehet, hogy hülyeség, amit írok. A palacsintasütőbe tésztát öntök, a rakétát kilövöm. Teflonos mindkettő, mégsem tévesztem el. Lehet, hogy más eszköz kell az ellenőrzéshez és más a tűzvezetéshez.
Ellenőrzést lehet végezni konkrét védelem nélkül is.
Például észleljük a repülő tárgyat, tudjuk a magasságát, irányát, és ha úgy repül, hogy baja esik, még szólhatunk is neki, hogy vigyázzon, mert az ottan előtte egy bazi naaagy hegy.
Ez igaz, és ez rendben is van... Ha kizárólagosan a tied a lokátor, akkor ugye csak te magad látod az ellenőrzés eredményét, és hozod meg a döntést, hogy mit kezdj vele... Ha teljesen public, az is tiszta helyzet, akkor mindenki láthatja az objektív tényt, az eszköz által adott adatot, és használja, amire akarja, ez is tiszta helyzet.
Nade mi van egy ilyen katonai (tehát nem public) közös lóval? Ki fogja definiálni, hogy az objektumnak most integetni köll, vagy le köll lőni?
