Egyébként az adatátadás megszokott és kölcsönös a légiirányításban is, Mikor Kõrishegy leáll karbantartásra, akkor Ausztria, Szlovákia és Szlovénia "besegít". Amikor náluk van leállás, akkor mi segítünk. Ugyanez igaz a légtérellenõrzésre is.
Az adatforgalmat szerzõdések szabályozzák, és az az n darab - nem PC méretû - számítógépes rendszer, ami az elõfeldolgozást és a szûrést végzi, Magyarországon van.
Namost, ami megépült, azzal már nincs mit tenni, annak teljesen céltalan a megépülése ellen küzdeni... Másfelől a meglévő kettőnek nem tudom mennyi köze van a NATO-hoz, azon túl, hogy momentán nyilván megkapják ők is az adataikat...
A polgári légiirányításnak alapból nincs magasság-adata, a radarjai nem tudnak magasságot mérni és nem is érné meg erre kialakítani õket, mert az irányítás hatáskörébe tartozó gépek "kooperálnak", folyamatosan jelenti a transzponderük a fedélzeti mûszerek által mért magasságot. Ha a gép által jelentett magasságadat és a tényleges érték között eltérés van, akkor ezt csak a légtérellenõrzég adataival való egybevetésbõl tudják. Ugyancsak "eldobja" a légiirányítás a túl lassú vagy túl gyors célpontokról érkezõ jeleket, mert azok nem tartoznak a hatáskörébe.
Amikor radarról beszélünk, akkor mindig legalább két berendezésrõl van szó: a primer radar az a klasszikus eszköz, amit az angolok annyira szépen felfejlesztettek és ami a céltárgyról visszaverõdõ jel alapján ismeri fel, hogy ott van valami, és meg tudja határozni az irányát, a távolságát és esetleg a sebességét . A másik a "szekunder radar", ami tulajdonképp nem radar, hanem egy irányított lekérdezõrendszer, ami a "nézésirányában" kérdéseket sugároz, és erre a kooperáló gépek válaszolnak, jelentve pl. a hívójelet, járatszámot, magasságot, sebességet, üzemanyagszintet, meg meg még egy csomó mindent, igény szerint. Amelyik gépnek nincs transzpondere vagy az valami miatt nem mûködik, azokról ezeket az adatokat nem kapja meg a légiirányítás. A légtérellenõrzés viszont a saját primer rendszerével tud magasságot és sebességet is mérni, tehát "be tud segíteni" az azonosításban.
Ki fogja definiálni, hogy az objektumnak most integetni köll, vagy le köll lőni?
A helyzet ennél sokkalta árnyaltabb és most is törvényileg szabályozott. (26)-ban ott az eljárás eleje, a "Szabályok alkalmazása" pedig a tiltott területrõl való kikíséréstõl a lekísérésen át a leradírozásig terjedhet. Természetesen minél több idõ áll rendelkezésre az észlelés és az azonosítási kísérlet között, annál fájdalommentesebben lehet egy ügyet lezárni. Ha egy kisgéppel megpróbálsz bemenni Paks fölé, ne csodálkozz, ha hamarabb temetnek, mint szeretnéd, de ugyanez megtörténhet egy navigációs vagy fedélzeti mûszer/kommunikációs rendszer hiba miatt odatévedõ utasgéppel is. Többek között ezt kell megakadályozni és ehhez kell idõt nyerni a megfelelõ felderítési távolságú radarrendszerrel. Ha minden elõzetes figyelmeztetés nélkül megjelenik egy gép valamely védett objektum tiltott légterében, akkor igen hamar vállra kapják és elindítják a "háziáldást"...
Tudtommal mindkét funkciót el fogja látni, mint a másik kettő, ami már megépült. Itt sokan úgy gondolkoznak, miintha ez egy lokátor lenne, holott ez egy lokátorrendszr része. A meglévő és üzemelő kettő mellé ő lenne a harmadik. Ezek együttműködve lefedik az ország légterét ( néhány kisebb, elhanyagolható folttól eltekinte).
A polgári repülésirányító mutogatja, hogy az ottan hegy, a katonai kukkolja a jogosultságot, és dönt, hogy mit kezdjen a repkedővel.
Én nem értek hozzá, így lehet, hogy hülyeség, amit írok. A palacsintasütőbe tésztát öntök, a rakétát kilövöm. Teflonos mindkettő, mégsem tévesztem el. Lehet, hogy más eszköz kell az ellenőrzéshez és más a tűzvezetéshez.
Ellenőrzést lehet végezni konkrét védelem nélkül is.
Például észleljük a repülő tárgyat, tudjuk a magasságát, irányát, és ha úgy repül, hogy baja esik, még szólhatunk is neki, hogy vigyázzon, mert az ottan előtte egy bazi naaagy hegy.
Ez igaz, és ez rendben is van... Ha kizárólagosan a tied a lokátor, akkor ugye csak te magad látod az ellenőrzés eredményét, és hozod meg a döntést, hogy mit kezdj vele... Ha teljesen public, az is tiszta helyzet, akkor mindenki láthatja az objektív tényt, az eszköz által adott adatot, és használja, amire akarja, ez is tiszta helyzet.
Nade mi van egy ilyen katonai (tehát nem public) közös lóval? Ki fogja definiálni, hogy az objektumnak most integetni köll, vagy le köll lőni?
Azért kell a lokátor, mert vannak területek, amik mintegy vakfolt üzemelnek repülésbiztonsági szempontból. Ezt Sandinista, Berci, és még sokan mások, akiket csak LFC ( Locator Fan Club) becenéven emlegetünk régi zengősök, már sokszor, és nagyon érthetően elmagyarázták. Szerintem nem is az a kérdés, hogy kell -e, mert kell, hanem az, hogy milyen kompromisszumok árán, hová lehet tenni.
A Zengő pusztán műszaki szempontból a legjobb, ez nem is vitás. Viszont erős természetvédelmi kockázattal jár a megépítése.
A Tubes egy meglévő katonai objektum továbbfejlesztése lenne, egy réskitöltő radar beiktatásával, de ezt politikai alapon megakadályozta Pécs.
A Hármas már tök rossz megoldás, mert sem a Zengőn, sem a Tubesen nem lát át, vagy hihetetlen magas torony kellene, vagy több réskitöltő radar.
Meglátjuk, hogy mi kerekedik ki ebből az egészből.
'Nézd, egyfelől nem tudod szétválasztani az ellenőrzést és a védelmet, '
Már hogyne tudná. Ellenőrzést lehet végezni konkrét védelem nélkül is.
Például észleljük a repülő tárgyat, tudjuk a magasságát, irányát, és ha úgy repül, hogy baja esik, még szólhatunk is neki, hogy vigyázzon, mert az ottan előtte egy bazi naaagy hegy.
Ha pedig van nekünk légvédelmünk, és olyan repked erre, akinek nem kellene, akkor akár ki is durranthatjuk.
Ez a kérdés kizárólag a légtérvédelemnél tud felmerülni, a légtérellenõrzésnél nem.
Nézd, egyfelől nem tudod szétválasztani az ellenőrzést és a védelmet, hisz az ellenőrzés célja pont az, hogy detektáld a repülő tárgyakat, ami így egyben reagálási kényszert is teremt - vagy így, vagy úgy.
Másfelől a radarnál nem tudod szétválasztani a két funkciót, nem tudod azt mondani, hogy itt a szép új radar, de ez csak az egyik célra használható...
Mi is a célja? A légtérellenõrzés. Vagyis hogy ne csak a kooperáló és meghatározott repülési paraméterekkel (sebesség, magasság) rendelkezõ objektumokról legyen információ, hanem a többirõl is, és a kooperáló objektumok követésénél ne kizárólag azoknak a fedélzeti mûszerei által adott - akár pontatlan vagy hibás - információra legyen utalva se a személyzet, se a légiirányítás.
A pápalátogatás alkalmával a légiirányítás elvesztette a pápát Budapestre szállító helikoptert, az meg eltévedt a szakadó esõben. Nem a légiirányítás találta meg és hozta be Ferihegyre biztonsággal...
Ha nem finanszírozná (részben) a NATO, akkor is meg kellene csinálni.
Ez a radar melyik várható ellenség ellen figyeli majd a magyar, vagy egyáltalán, melyik légteret? Tőlünk keletre barátok. Délre tíz éven belül, az eddiginél barátabb barátok. Nyugaton nincs ellenség. Északon mi magunk.
Az tetszik, hogy a NATO jól beszáll egy saját magunknak épülő cuccba. Azt lehet tudni, hogy kell-e nekünk a radar?
'Nem értem, az itteni baller nyikkek szétbizonygatták magukat, hogy Orbán azonnyomba' megcsináltatja a tubesi radart, ha király lesz.... most nem nem átall a bestye patás Pécsen és a Zengőn kívülre radart telepíteni.....'
Nem jól emlékszel. Az általad patásként emlegetett miniszterelnök úr világosan megmondta, hogy oda teszi, ahová a Páva akarja. Gondolom bartreztek a vízmű ügyben.
Ezek a madarak állandóan belebeszélnek a légvédelmbe:))
