Keresés

Irokéz!
Igazad van, átlovagoltam a Politikába.

csiga98,
létezik egy Politika nevű fórum. Arra szolgál, hogy a politikai témákat ott és ne a Törzsasztalon tárgyaljuk meg.

94-ben az új kormány azonnal egyfordulóssá tette az önkori választásokat. Ennek az az eredménye, hogy vannak ma 10-20 %-kal támogatott képviselők és polgármesterek.

Emlékszem, a 80-as évek végén, amikor elkezdtük a visszahívásokat, annak az volt a célja, hogy "megbontsuk" az 1pártrendszert. Demokráciában meglehetősen aggályosnak tartanám a visszahívás intézményét.

A vitaindítóra pontonként:
- Mit jelent az, hogy a pártokat részesíti előnyben? Szerintem a pártok feladata, hogy nézetrendszereket jelenítsenek meg. A választási törvénytől pedig azt várom, hogy ezek a nézetrendszerek a választók akaratának megfelelő arányban jussanak képviselethez. Pártok nélkül ezt nehezen lehetne elérni. (Egyébként szerintem ma nincs arányos képviselet.)
- Egyszemélyes párt? A Parlamentben? Ezt nem egészen értem.
- Nem kell ahhoz párt tagjának lenni, hogy valaki támogassa vagy ellenezze a kormányt. A szükséges számú "független" képviselőt meg lehet nyerni vagy vásárolni kormánypártinak.
- Ha az egyik képviselő visszahívható, a másik pedig nem, akkor hol az egyenlőség? Aki visszahívható kevesebbet ér? A parlamenti arányok megváltoztatása érdekében sorozatosan indulnának visszahívási eljárások, és folyamatos választási kampányban élnénk. Sok lenne a jóból. Visszahívás csak egypártrendszerben működik, ott is csak a hatalom érdekében áll. Ők szervezettek, és így könnyen eltakaríthatják az akadékoskodókat.
-A vegyes rendszer nem lenne rossz, de az egy fordulós egyéni része nagyon torzítaná az arányokat. Ha pl. egy jelölt 30%-os támogatással nyer, mi lesz a 70% akaratával?
Én a német rendszert tartom a legjobbnak. A mandátumokat arányosan osztják a listás eredmények alapján (küszöb persze van), és az egyéni nyertesek mandátumait levonják a listán szerzett mandátumokból. Az eredmény arányában és személyekben is elég jól tükrözi a választói akaratot.
- Szerintem az átülés nem mindig sérti a választói akaratot. Ha valaki nézetet és pártot vált az természetesen igen. Ha viszont egy párt változtat a nézetein, akkor az a képviselő sérti a választói akaratát, aki nem hagyja ott azt a pártot! Mindkettőre számos példát láttunk a közelmúltban.

Hosszú voltam, köszönöm a türelmet.

Ezen az oldalon tisztába teheted magad VÁLASZTÁS ügyben. Ám fájdalom, a zuzmókról nem fogsz találni semmit. Képviseletükről imho 5050 előtt fölösleges gondolkodni.

Kellene látni az egészről valami átfogó tanulmányt. (statisztikákkal stb.)
Nem igazán értem itt a szarozást az egyéni, s a listás szavazatokkal, szerintem úgyis mindenki valamilyen pártpreferencia alapján dönt... (biz. független képviselők aránya).
Kisebbségeket is el lehetne "intézni" egyfüst alatt (végre). S el jutottunk a legfontosabb részhez:
A zuzmók megfelelő parlamenti képviseletének problematikájához.

leendőképviselőzuzmó

Felvetodött a parlamenti képviselők létszámának csökkentése,
ami egy új választási törvényt jelentene. Kérdés az, hogy a
választópolgár mennyire tudja befolyásolni e - alkotmánnyal
azonos fontosságú - törvény alakulását. Gondoltam jó lenne
szélesebb körben is vitát nyitni e törvényről, netalán valamiféle
népszavazást a végén.
A mostani választási rendszer a pártokat részesíti előnyben,
és mivel vannak és lesznek egyszemélyes pártok így a demokrácia
eléggé sajátos módon érvényesül.

Talán jobb lenne, ha az egyénileg megválasztott képviselők nem
tartozhatnának egyetlen párthoz sem, de ugyanakkor visszahívhatóak
lennének, így eléggé független módon képviselhetnék választóik
érdekeit, ők lennének a mérleg nyelve a pártok közti vitákban.

A mostani rendszerhez hasonlóan a képviselők egy (kisebb) részét a pártok
adnák, a listás szavazásról, ami csak egy fordulós lenne, hogy
kevésbé lehessen manipulálni a választókat egy részeredmény ismeretében.

Ebben a rendszerben a győztes pártok soha sem lennének többségben,
így mindig kompromisszum készségesek kell legyenek.

Egy-egy átülés a választók akaratát sérti, ezért nem kéne megengedni.

Részvételi arány a választásokon. Amennyiben a választópolgárok többsége
(50%+1) nem megy el szavazni, úgy a pártok képviselőiben ne legyen változás,
az egyéni kerületekben pedig a részvételi aránytól függően az új
választási eredményt figyelembe kéne venni. A sikertelen szavazás
meghosszabítaná a választási ciklust a ciklus felével.

Parlamentbe jutási százalék. A parlamentbe azon pártok küldhetnének képviselőket
(pártkatonákat) amelyeket a választásra jogosult állampolgárok 5 (azaz öt)
százaléka támogat.

Témaindítónak talán sok is.

Tünődtem, hogy politika vagy törzsasztal? Végül törzsasztal, gondolom többen
olvassák és mondanak véleményt.

Egy lassú csiga 98-ból.