Milyen érdekes, hogy amikor álmodik az ember, akkor hangos, színes, szagos, ízes, hideg, meleg, az álom sztori „valósága”. Azonban az agy nem „tolerálja” a gravitációt, és a fájdalmat, mert a zuhanáskor és sérüléskor felébreszti az embert.;-)
"De ki dönti el azt, hogy az ajtó melyik oldalán van a szabadság? Hát az illető személy."
Vagyis, ha 'jól érzem magam' abban a helyzetben amiben vagyok, hiába mondják nekem azt, hogy 'az nem jó helyzet', nem hiszem el, mert > 'jól érzem magam' abban a helyzetben amiben vagyok. ;-/
Tehát 'ezek szerint', a szabadság = "komfort érzés"... ?!
„Azt hiszem nem a 'kóter' a nagyobb börtön, hanem a szellemi bezártság.” Ez így igaz. De ki dönti el azt, hogy az ajtó melyik oldalán van a szabadság? Hát az illető személy. ;-( :-)
" Az emberi szem külön-külön lát minden csillagot, fényforrást, az égbolt azonban fekete. De van olyan detektor, amely az egész univerzumot fénylőnek látja, vagyis a teljes spektrumot. Az a virtuális foton, amit az emberfia nem lát, de másnak látszó-lagos. ;-) "
'Az jutott eszembe', hogy valóban "csillagok"-e azok a 'valamik', amelyeket csak 'fifikás' múszerek mutatnak nekünk, de amúgy nem tudunk meg-győződni a 'saját szemünkkel', mint 'elsődlegesen hitelesített mérőeszközzel', hogy valóban!?ott vannak-e a "fekete égbolt"-on ahol nem 'csillog' a saját szemünkbe semmi, vagy csak 'a technika ördöge' által okozott 'optikai csalódás' az egész...
Mitől lehet 100%-ig valóságos, egy ember által észlelt dolog a világban ?
Talán attól, hogy 'tapasztalati'/gyakorlati 'vissza-hatása' van a megfigyelt dolognak, a valós életére.
cseik 3607 "mert bekak a fazekban. elkezdik tanulni a specrelt. igazandibol nem ertik meg, de azt hiszik h ertik, mert nem latjak meg a 'csapdakat'. igazandibol nem is gondolkoznak el rajta, mert nem analitikus hanem befogado tipusuak. erre az ismeretre alapozva tanuljak tovabb igen nagy energia befektetessel. aztan amikor szembesulnek valahol h mennyire beneztek, akkor jon a kognitiv disszinancia ami gorcsos tagadasba viszi oket minden eszerv ellen. es minel jobban ravilagitnak nekik az ellentmondasokra, annak erisebben tagadnak."
"es minel jobban ravilagitnak nekik az ellentmondasokra, annak erisebben tagadnak."
Azt hiszem ez az igazi börtön ! A szellemi be-zártság. És ez rosszabb, mint a 'valódi-börtönnek-nevezett-fizikai-börtön', mert pl. ha valaki oda 'bekerül' -'teszemazt-' 2 évre, amikor letelt a 2 év, hiába mondaná, hogy: 'Ó, én olyan jól 'elvoltam' itt, még maradnék tovább..!', nem teheti, mert 'páros lábbal rúgják ki onnan' !
(tehát onnan biztosan! szabadul...) De a fenti, 'progresszíven-önzáró' börtönből mikor?! (és hogyan..?) szabadulhat, az ott csapdába esett egyén... ?! ;-(
Azt hiszem nem a 'kóter' a nagyobb börtön, hanem a szellemi bezártság. ;-(
„Rendben, 'tegyük fel', hogy a "virtuális fotonok", 'X' %-os "lehetőség"-el mindig 'megjelennek' a 'fény HULLÁMJELENSÉG' 'útjában', így 'ki tud alakulni' a 'fénysugárzás'.”
Feltettem, méghozzá 100%-os lehetőséggel, hogy „mindig 'megjelennek' a 'fény HULLÁMJELENSÉG' 'útjában', így 'ki tud alakulni' a 'fénysugárzás'.”
Az emberi szem külön-külön lát minden csillagot, fényforrást, az égbolt azonban fekete. De van olyan detektor, amely az egész univerzumot fénylőnek látja, vagyis a teljes spektrumot. Az a virtuális foton, amit az emberfia nem lát, de másnak látszó-lagos.;-)
"Ha lehet valószínűségi hullámokról beszélni (ami baromság, de mégis beszélnek róla), akkor miért ne lehetne 'lehetőség-hullámok'-ról is beszélni. (ez is baromság, de beszélni bármiről lehet)."
Na ugye ! És még azt mondják, hogy nincs 'szabadság' ! (vagy hogy csak annyit jelent, hogy: 'viszket a seggem, megvakarom, mégpedig ott, ahol én akarom'. ;)
Ha minden hülyeséget le lehet írni/'el lehet adni' tudományos 'köntösben', akkor ténylegesen 'megvalósult' a "tudomány szabadsága" nevű lózung... !
Ha lehet valószínűségi hullámokról beszélni (ami baromság, de mégis beszélnek róla), akkor miért ne lehetne 'lehetőség-hullámok'-ról is beszélni.(ez is baromság, de beszélni bármiről lehet).
"Az én értelmezésemben, a virtuális lehetőséget jelent. Aki ismeri az objektív valóságot, a valódi valóságot, csak az mondhatja azt, hogy a látszólagos nem az. ;-) "
Rendben, 'tegyük fel', hogy a "virtuális fotonok", 'X' %-os "lehetőség"-el mindig 'megjelennek' a 'fény HULLÁMJELENSÉG' 'útjában', így 'ki tud alakulni' a 'fénysugárzás'.
'Namostkéremszépen!': mitől?! függ az, hogy a "lehetőség", valósággá! válik, azaz pl. a 'felkapcsolt' zseblámpa világítani fog, esetleg nem lesz 'szakaszos' a fénye, vagy a világítás időtartama... ?! ;-)
(mert a gyakorlatban!, nem tapasztalunk semmiféle "lehetőség"-et: adott, 'fix' körülmények között, 100%-os biztonsággal 'fény lesz'... ;)
/Cyrano után 'szabadon': "Magamat kidumálom ha kell, de mástól ezt nem tűröm el !"/ ;-)
Azt, hogy úgy látod, mintha létezne, de valójában nem létezik, csak látszat.
Gondolj pl. a szivárványra.
Létezik a valóságban szivárvány? Nem létezik, de mégis látható. A Napnak a második képét látod egy más formában, de csak rövid ideig, amíg esik az eső. Vagyis a szivárvány egy virtuális Nap.
A virtuális részecske is ilyen. Egy nagyon rövid ideig látható, de az csak a valódi részecskének egy másik képe.
Az én értelmezésemben, a virtuális lehtőségit jelent. Aki ismeri az objektív valóságot, a valódi valóságot, csak az mondhatja azt, hogy a látszólagos nem az.;-)
Én már megfejtettem, hogy mik azok a virtuális részecskék.
Valóban virtuálisak, vagyis csak látszólag léteznek, valóságosan nem.
Például egy elektron, ha fénysebesség felett mozog, megjelenik egy virtuális párja egy rövid időre. Úgy tűnik, mintha megkettőződne az elektron egy pillanatra.
De ez csak látszat. Ahhoz hasonló jelenség, mint amikor egy tükörben megkettőződik egy tárgynak a képe egy rövid időre. Két tárgyat látsz egy pillanatra, de az egyik nem valóságos.
Így kell lenni, ha egy tárgy fénysebesség felett mozog.
Erre már Jánossy Lajos is rájött. Azt írja, hogy a kvantummechanika sok problémája megoldódna, ha a fizikusok nem ragaszkodnának ahhoz a dogmához, hogy semmi sem mozoghat fénysebesség felett. De a relativitáselmélet alkalmatlan arra, hogy a fénysebesség feletti jelenségeket értelmezze.
Ezért a jövő fizikájából ki lesz ebrudalva az a dogma, hogy semmi sem mozoghat fénysebesség felett.
A jövő fizikájának már a fénysebesség feletti jelenségeket is tartalmaznia kell.
"Az űr, nem üres, hiszen virtuális fotonokkal van tele. Ezek meg ugye közvetítők. Ha egy távoli csillagról elindul egy valódi, gerjesztésből származó foton, az nem megy sehova, csak megérinti a mellette álló virtuális fotont. Az meg a mellette állót, az meg a mellette állót… ;-) "
virtuális /melléknév/ > (fizika) látszólagos, nem valódi.
Tehát a nemlétező "fotonok" addig 'pöckölik' sorban egymás után egymást, amíg a végén, szemünkbe érvén, valóságos hatást váltanak ki. (más 'szóval': a semmiből megint valami 'lett'... ;) ;-/
(" Működésképtelen elképzelése mindenkinek van !" - Murphy törvénye) ;-/
A foton kitölti a teret. A foton nem megy sehova,hanem megérinti a mellette állót.Tudtommal a fotonok a Napból származnak. Miért nem az elötte állót érinti meg.Ha a Napból származnak akkor haladnak valamerre. Vagy te a fotonokat hiszed éternek.
„Tehát ha 'elindul' a távoli csillag fénye a Föld felé, akkor csak 'valamiféle' "HULLÁMJELENSÉG" halad át az 'űűrön', mindenféle 'hordozó' nélkül.”,
Az űr, nem üres, hiszen virtuális fotonokkal van tele. Ezek meg ugye közvetítők. Ha egy távoli csillagról elindul egy valódi, gerjesztésből származó foton, az nem megy sehova, csak megérinti a mellette álló virtuális fotont. Az meg a mellette állót, az meg a mellette állót… ;-)
"Azt hiszem a helyes magyarázat (az utolsó sor) az lenne, hogy:
"mivel" akkor fel kéne tenni a kérdést, hogy mi?! 'határolja le' "fénysebességre" a "fizikai objektum"-ok maximális sebességét !
És innen már 'csak egy lépés lenne' a 'rég elfeledett' éter/"fényközeg"/ "B részecske mező"/ dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra 'felfedezése'... (és annak ugye, 'súlyos' következményei lennének... !"
Elminster Aumar 3622 "A fénysebesség nem mozgás. És nemcsak azért nem, mert egy fizikai paraméter, hanem azért is, mert semmi vonatkoztatási rendszer nem haladhat ebben a búvalb@szott világban fénysebességgel, azaz VÉGTELEN rapiditással. Minden fizikai dolog csakis véges rapiditással mozoghat, az meg mindig kisebb a fénysebességnél.
A tömeg nélküli dolgok (amiket ezért nem is igazán lehet "dolgoknak" nevezni) na azok fényszerű világvonalat futnak be a téridőben. Ennek meg az különlegessége, hogy a négyestávolsága mindig egzaktul nulla: a fényszerű világvonal nem vonal, hanem egy pont. Nincs hova mozogni, hiszen minden távolság nullára zsugorodott és minden időtartam szintúgy. Hogy értsed is: a fényhez nem lehet fizikai vonatkoztatási rendszert kötni. Nem lehet fénysebességgel mozogni."
(megint egy 'füves-ember-duma'... ;)
/de úgy látom, hogy nem csak nekem tűnik, 'homályos' beszédnek... ! destrukt 3625 " Próbáld meg értelmesen elmondani. De semmi világvonal, meg rapiditás. Csak úgy egyszerűen magyarul mondd el. Menni fog? " / ;-(
kalevaleeeeeez 3623
"Ha le akarsz írni egy történést, megadod a három térbeli koordinátáját - innen tudod, hol történt - és egy időkordinátát kell megadnod, ez megmondja mikor történik.
Ha tehát látod, hogy Bradpitt sétál a Hősök terén, majd másnap Te is elmész oda, az nem találkozó (randi), mert az időkoordináta nem egyezik. Ha mind a négy koordináta egyezik, akkor találkozó."
Ez a fenti 3+1 "koordináta", nem egy "történést ír le", hanem csak a "történés" egy pillanatát ! "Bradpitt sétálásának" "koordinátá"-i min. 2x(3+1) "koordináta", ha feltételezzük, hogy 'nyílegyenesen' ment 'A-ból B-be', a "Hősök terén"... ;-)
Elminster Aumar 3630 "A fényterjedés.. .... HULLÁMJELENSÉG, de nem hullámmozgás. Mivelhogy semmi sem mozog benne hullámozva."
Nah, ez érdekes ! Tehát ha 'elindul' a távoli csillag fénye a Föld felé, akkor csak 'valamiféle' "HULLÁMJELENSÉG" halad át az 'űűrön', mindenféle 'hordozó' nélkül. (Elminster Aumar 'szerint')
Háát... megint ott vagyunk 'Alice csodaországában', ahol "a macska már rég eltűnt, de a mosolya még mindig látszott". ;-/
"Tehát nem létezik fénysebességű vonatkoztatási rendszer, azaz semmi fizikai objektum nem mozoghat fénysebességgel, mivel a vonatkoztatási rendszereket mindig fizikai objektumokhoz kell kötnünk."
Azt hiszem a helyes magyarázat (az utolsó sor) az lenne, hogy: "mivel" akkor fel kéne tenni a kérdést, hogy mi?! 'határolja le' "fénysebességre" a "fizikai objektum"-ok maximális sebességét !
És innen már 'csak egy lépés lenne' a 'rég elfeledett' éter/"fényközeg"/ "B részecske mező"/ dodekaéder alakú, '3D-s tér-háló' 'alap-struktúra 'felfedezése'... (és annak ugye, 'súlyos' következményei lennének... ! ;) ;-)
„semmi vonatkoztatási rendszer nem haladhat ebben a búvalb@szott világban fénysebességgel, azaz VÉGTELEN rapiditással. Minden fizikai dolog csakis véges rapiditással mozoghat, az meg mindig kisebb a fénysebességnél.”
A rapiditás, gyorsaságot jelent. A végtelen gyorsaság nem azonnali hatást jelent? A fényről meg tudjuk, hogy nem azonnali hatás. A Nap fénye is 8 perc alatt ér a Földre. A véges rapiditás, aminek van egy maximális értéke, akkor mennyi?
„A tömeg nélküli dolgok (amiket ezért nem is igazán lehet "dolgoknak" nevezni) na azok fényszerű világvonalat futnak be a téridőben. Ennek meg az különlegessége, hogy a négyestávolsága mindig egzaktul nulla: a fényszerű világvonal nem vonal, hanem egy pont. Nincs hova mozogni, hiszen minden távolság nullára zsugorodott és minden időtartam szintúgy.”
„fényszerű világvonalat futnak be” vagyis mozognak? Ha a négyestávolság mindig egzaktul nulla, akkor hova mozog?
„ a fényszerű világvonal nem vonal, hanem egy pont” Ha egy pont nem mozog, nincs távolság, vagyis tér, nincs idő sem, mert sincs mozgás, akkor megtaláltuk azt a pontot, amellyel kifordíthatjuk a világot a sarkaiból?
