Minden, ami Oroszországgal kapcsolatos. Kávéházi stratégiai elemzések, amatőr történelmi tanulmányok, piaci gazdasági elemzések, személyes és személytelen élmények, zapadnyikok és szlavofilek. Posztszovjet térség, közelkülföld, lágy altest, ablak Európára, és a többi.
Elnézést átvettem a téves szóhasználatot. Hadigazdálkodás - amire háborúban átállnak az országok(nyilván erről beszélsz a többi és az évek alapján).
A hadiipar az meg van mindig, kinek, mikor mekkora. Megnövelték a hadiipari termelést. Nem álltak át hadigazdaságra.
Mind az usa, mind a Szovjetuniú ipara nagyot fejlődött akkoriban. A hadiipar tud hozzá adott értéket gyártani. Technikai fejlesztések terén pl. páratlan.
Amit írsz, az igaz. De azon elegánsan átléptél, hogy a japán jegybank direkt a pénz higítása érdeklben szándékosan fedezetlen pénzt nyom a BELSŐ piacra. Nehéz és rágós téma, nem akarom a topikot szétverni vele.
Az oroszoknál úgy működik, hogy az állam megrendel X rakétát. Az állami tulajdonú fegyvergyártó cégek megkapják hozzá a fedezetlen pénzt.
A pénz ugyan fedezetlen, de mindenhol elfogadják, mert LESZ árualap mögötte vagy van azt fedező termelési kapacitás.
Ebből a pénzből a gyártó megvesz hozzá mindent, legyártja a rakétákat, kifizeti a beszállítóit és a munkásokat.
A munkás elmegy a boltba és vásárol a béréből. Van áru a boltban? Van. A kereskedő örül, van bevétel, rendel újabb árut. A gyártó meg legyártja.
Itt fontos kitétel, hogy minél nagyobb arányú legyen a HAZAI termék, mert ahhoz nem kell import.
Ahol meg import kell, ott vigyázni kell, hogy az export értékben több legyen, mint az import.
Az oroszoknak meg bőven van mit exportáln.
Ezzel ak kör bezárult, pörög a gazdaság, nincs gerjesztett infláció.
És ezt csinálják az oroszok és működik.
Ami az orosz inflációz okozza, hogy egyrészt egyes fogyasztási cikkeket csak kerülőúton, felárral lehet behozni, továbbá a lakossági fogyasztásban magas az import aránya.
Japán belső adóssággal finanszírozza a hiányát, ami azért sikerül neki, mert a japánok mániákusan szeretnek megtakarítani, és a többlet pénzmennyiség elsősorban megtakarításban csapódik ki, nem fogyasztásban, így nem okoz inflát. Az oroszoknál más a szitu, nő a fogyasztás, és ugye a legnagyobb pénzteremtők a kerbankok, nem a jegybank, az oroszoknál a lakossági hitelexpanzió erős, a többletkereslet inflát okoz. A munkaerőhiány ár-bér spirált hozott létre, 16%-on kell tartani a kamatot, de így sem megy lejjebb az infla. Az állam pedig kamattámogatással kompenzálja a lakossági és vállalati hitelfelvételt, ami megint csak a kiadásokat növeli.
A lényeg, hogy csak nagyon szerencsés csillagállás esetén nem okoz inflát a többletpénzmennyiség. Szerintem az oroszoknál ez nem áll fenn.
szóval dönthet úgy is, hogy a jóléti alapot égeti vagy kölcsönt vesz fel, adót emel, kiadást csökkent, de mindennek megvan a következménye. A hiány nem egy fiktív valami, nem mondhatod, hogy nincs is, ha egyszer van.
Ez megint egy olyan elv, amiről bebizonyosodott, hogy nem minden esetben igaz.
Japán élesben igazolja több mint 10 éve, hogy az a hiány, amit az állam csinál, az nem hiány.
Egy kitétele van: ha nem vesz fel külső kölcsönt.
A japán jegybank hatalmas tételben bocsát ki fedezetlen pénzt éves szinten, ennek ellenére nincs érdemi belső infláció, a gazdaság pörög, a jen kifelé veszít az értékéből (ezzel gyakorlatilag nehezíti az importot), nem érdekes, mekkora költségveté hiánya.
Ugyanezt csinálják az oroszok is. Simán tudja (a te logikád szerint) a fegyverkezéssel növelni a költségvetés hiányát mindaddig, amíg tud fedezetet tenni a lakosság elé valamilyen formában (boltban megvásárolható áru, lakás, autó, mobiltelefon stb.).
A nyersanyagkincs meg korlátlan fedezet jelen esetben.
Tehát a hiány egy olyan dolog, mint a nulla: valóságban nincs, de elszá,olás szempontjából van.
Megint szakértett a Lyajos? Szegíny feje. Kimondottan veszélyes az, de mindenképpen eldobhatós. De azt legalább észrevehette volna, hogy nem nyomtattak semmit se az ukiknak.:)
Modern fegyvergyártás meg a nyugat. Az amcsi fegyvergyárak akármekkora részét a 2. vh. óta nem modernizálták. Így néz ki akárhány a UK-ban is. Frédi-Béni. Megrémülsz, ha meglátod.
A hiány nem egy fiktív valami, nem mondhatod, hogy nincs is, ha egyszer van. :)
Honnan veszitek ezt a hiányt? Ez egy fiktív valami, mert a tervezett orosz költségvetések pozitívban vannak. Tehát a költségvetés százalékában nagyobbak akiadások, mint a gdp százalékában. A befektetések fele visszajön az első évében a 3 évesköltségvetésnek, az előrejelzések szerint.
Kispubbancs azt ugye tudod USA nyíltan hirdette a NYT-ban hogy tényleg vannak föld alatti CIA bázisok orkrajnában? Külön kihangsúlyozták a cikkben hogy kb. 100%-ig a CIA a szponzor.
Azért még nincs szocializmus ott sem. Az állam az egyik oldalon közhatalmi szereplő, adót szed, szabályoz. A másik oldalon gazdasági szereplő: megrendelő, tulajdonos stb. Ha maga áll mindkét oldalon megrendelő, vállalkozó, akkor sem vonhatja ki magát a piacgazdaság minden szabálya alól, költségoldalon éppúgy megvan kötve a keze, mint egy másik piaci szereplőnek, a nyereséggel tud játszani. Tulajdonosként dönthet úgy, hogy az elért eredményt elvonja és befizetteti a költségvetésbe. Szóval végső soron az adózott nyereséget tudja megnyerni, de az a teljes ár töredéke. De igazad van, bármikor mondhatja, hogy most lancetra kell a lóvé, az áradás okozta infra károkra most nem jut, oldjátok meg…gazdálkodnia kell, s ha hiány van, azt finanszírozni kell, szóval dönthet úgy is, hogy a jóléti alapot égeti vagy kölcsönt vesz fel, adót emel, kiadást csökkent, de mindennek megvan a következménye. A hiány nem egy fiktív valami, nem mondhatod, hogy nincs is, ha egyszer van. :)
Elég megnézni, hogy a 2. vh idején Nagy-Britannia, Németország, az USA milyen erőforrás-allokációs intézkedéseket hozott a nyersanyag, munkaerő, a gyártási kapacitás és a készletgazdálkodás vonatkozásában. Alábecsülöd az dekadens, halódó nyugati államok alkalmazkodó képességét...
Elég felesleges megnézni. Akkor volt iparuk. És tudtak állami intézkedéseket hozni, mint most az oroszok, kínaiak, irániak. Ma rendszerváltást kellene csinálni és akkor majd vagy 10-20 év múlva. De még mindig lesz akkor az emberi tényező. Te elmész majd ágyúkat gyártani a gyárba. Mert kell hozzá egy ilyen tömegmunkaerő is.
Nyersanyaga Európának továbbra sincs, az energiaforrását pedig most baxta el. És sam-sem, nincs egy vasam sem...
"A vele egyenértékű nyugati 155 mm-es lőszert a NATO 2700-3500 dollár közötti áron szerzi be. És pontosan ugyanannyit ér a gyakorlatban, csak éppen 10-15x a költsége."
az ára annyi és nem a költsége és igy kb igaz lehet amit Nográdi György mondott hogy az ukrajnába szánt cucc 8-10-szeresen van túlárazva.
Esetleg az, hogy nem lehet nyugati gondolkodással vizsgálni az orosz költségvetést. Az orosz gazdaság a mai napig részben kézivezérelt hadiiparból áll, amivel szorosan össze van fonódva a polgári ipar is.
Ezért értelmetlen azt nézni, hogy mennyi a költségvetési hiány, mivel a termelési árak nem piaciak.
Példa:
egy Lancet drónt a hadseregnek 15.000 dollárért adnak át ill. számolnak el. A drón kerül 10.000 dolárba, ennyi az előállítási ára.
A költségvetés kifizet érte könyvtechnikailag 15.000 dollárt a cégnek, és te erre nyilván jössza azzal, hogy kérem ez 15.000 mínusz az orosz államnak.
Na de egy orosz állami vállalat állította elő, az ott keletkezett 5.000 dollár "haszon" meg az államé, az viszont vagy látszik az állam bevételek oldalán vagy nem.
Ha nem látszik, akkor megint jössz azzal, hogy kérem hát nincs bevétel az orosz költségvetésbe, az oroszok hatalmas mínusszal mennek.
Egyébként érdekes állításokat tulajdonítasz nekem. Én mindig is azt mondtam, hogy az ipari kapacitást érdemes összehasonlítani és a képességet az ipari kapacitás növelésére, ha a hadikapacitást/potenciált akarod összehasonlítani. Ha kitörne a gebasz, abban biztos lehetsz, hogy a nyugati országokban is gyorsan születnének olyan döntések, amik felülírják a piaci törvényeket. Elég megnézni, hogy a 2. vh idején Nagy-Britannia, Németország, az USA milyen erőforrás-allokációs intézkedéseket hozott a nyersanyag, munkaerő, a gyártási kapacitás és a készletgazdálkodás vonatkozásában. Alábecsülöd az dekadens, halódó nyugati államok alkalmazkodó képességét...
S ami még érdekesebb kérdés: kell-e a legfejlettebb technikát gyártani, ha egy harckocsi túlélőképessége mostanában leginkább a tető, a has és nem a homlokpáncélzatán múlik...sőt továbbmegyek, egy kerekes pszh/katonai terepjáró mennyivel jobb, mint egy civil pickup, ha egy drón támadja? A légierő mennyit ér? Sok mindent át kell értékelni, és abban igazat adok, hogy a költség-haszon (harctéri hatékonyság) összevetés az egyik legfontosabb.
