Van ebben minden is... 

 

Kezdjük a végén: A Nobel -díj az nem maga a fizetség egy teljesítményért, az egy darab díj, amiből a Szent Igazságosság nevében egyébként a munka zömét elvégzők nem is részesülnek. Lesz egy saját kutatócsoportod és laborod/intézeted, akár hetekig be se mész oda, a díj -ha lesz olyan egyáltalán- a tiéd. Na de nem abból a pénzből éltél addig sem utána pedig különösen nem abból fogsz élni, az színtiszta demagógia. 

 

Megnézném azokat a statisztikákat, amelyekre hivatkozol, de eleve ezekben az esetekben is input-output kérdésről van szó, mindenesetre a valóban jól kereső nagy sztárok többsége ma már kifejezetten értelmes csóka, nem mellesleg egy céghálózat feje. Azt a bullshitet kérlek elő se vedd, hogy a pályán miként viselkednek, fociztam professzorokkal és cégvezetőkkel, a pályán mindenki ugyanolyan. A szelíd irodalmár egy állat lesz foci közben, rúg-csíp-harap, káromkodik és nekimegy a bírónak. 

 

Ami a dolog lényegi részét illeti: Rossz megoldásra nem mentség az, hogy a probléma valós. Dr. Bubó és Mekk Elek is létező problémákra adott válaszokat, csak hát... Tán Szilvatövis kartárs írta le helyesen a probléma megoldásának lényegét: Túlhatalmakat kell megakadályozni és felszámolni. Pont az a baj, hogy sok területen nincs valódi verseny, és ezt -mondjuk ez meredek és drasztikusan leegyszerűsítő állítás lesz- a túlszabályzás hozta létre, aminek a továbbtekerése a nap végén pont azzal jár majd, hogy a nagyok élvezik az előnyeit. 

 

Az egész GDPR-bohóckodás egy mondattal megoldható lett volna: Személyes adatot csak a beazonosítás érdekében kérhetsz és kezelhetsz, más célra és/vagy más entitásnak azt átadni szigorúan tilos, még az érintett kifejezett hozzájárulása esetén is. Pont. 

 

Persze bármilyen rendszerben mégis kialakul egyfajta felbomlása az erőegyensúlynak, ezt valóban kezelni kell. Na de pont az adórendszerek bonyolultsága érte el azt, hogy az fizet arányosan kevesebb adót, aki a legtöbb pénzt keresi. Amúgy az egy érdekes kérdés, hogy az lehet-e racionális megoldás, hogy a részvényes keressen bármennyit az árfolyamnyereségen, de a menedzser ez meg nem. És hogy az ilyesmit egyáltalán törvénnyel kell-e szabályozni. Ha visszaolvassa valaki az elmúlt éve itteni termését, akkor néhány tucat ember szabályok százait tartaná kívánatosnak bevezetni. Nem lesz ez egy kicsit sok?