"Összesen kilenc olyan tényezőt találtak, amelyek mind az öt helyszín lakóinak életében kiemelkedő helyet foglalnak el. Ezek közül nem meglepő módon az egyik a növényi alapú étrend. A világ ezen pontjain a 100 éves kort megért lakosok húsfogyasztása egész életük során, teljes étrendjük mindössze 2-5 %-át teszi ki. "
", ha el tudunk csendesedni, sallangok, előírások nélkül, az elég lehet."
Azt veszem észre, egy jó könyv pont megfelel ilyesmire. Úgy kikapcsol, hogy azt sem tudom, merre vagyok, de ilyesmit érzek akkor is, ha a Dunaparton sétálok a Kutyussal, vagy az Unokával biciklizünk ugyanott. Ő biciklizik, én sétálok.😀
Igen, ez bennem is megfordult, hogy megvannak nekünk is a kisebb-nagyobb Caminóink. Hogy ez most gyaloglás, vagy áldozatvállalás, vagy kitartáspróba, vagy egy kapcsolat (baráti, családi, szerelmi) megmérettetése, majdmindegy. Nyilván a Caminónál van egy erős vallási vagy spirituális töltés, ami mondjuk egy rokon többéves ápolásánál, egy hivatás küzdelmeiben vagy egy embernek maradni helyzetben kevesebb vagy legalábbis kevésbé feltűnő, - de annyian vagyunk, mind más feladattal és nehézségekkel és más megtanulnivalókkal... Más Caminókkal.
Amúgy nem merült fel bennem, hogy el kéne menni Caminóra, nem is azért olvastam ezt a könyvet.
Azt hiszem, ha ki tudunk mozdulni kicsit az ember-világból, ha el tudunk csendesedni, sallangok, előírások nélkül, az elég lehet.
a keresztényi menőzés a Camino amiképpen a bulváros hencegők meg Dubajba mennek :))) miközben HAZÁNKBAN IS vannak zarándokutak és igen az egész élet áldozat böjt és zarándoklat :))
ÉN MARADOK itthon. nem böjtölök és nem szüzeskedek.
Igen, valószínűleg ez egy sokkal életszagúbb, reálisabb történet, mint a Camino. Bár alighanem mindkét embernél és történetnél alapvető a küzdés, külső körülményekkel és belső akadályokkal egyaránt; a konokság és a magányos farkasság.
Shirley McLain-t szinésznőként előbb ismertem meg, mint ahogy tudomást szereztem volna ezoterikus beállítottságáról.
Aztán persze mindig "olyan" szemmel néztem rá, kicsit, mint egy sorstársa.
Tudtam a könyvéről, de nem olvastam.
Láttam viszont más által készített filmet Caminói "utazásról", ott is megváltozott az élet, lelkiekben biztosan, a továbbiakban.
Ha adódik, elolvasom.😉
Kikerülhetetlen lett viszont Karikó Katalin "Áttörések " c.könyve, mert azt egyszerűen a kezembe nyomták, hogy márpedig ez olyan jó és el kell , hogy olvassam.
És tényleg, csak a legszükségesebb esetekben raktam le. Ha nem tukmálják rám, sosem kerestem volna.
Azóta egészen más szemmel nézek a Nobel- díjasunkra.
Jó dolgok is ezek.
Neked Caminóra volt szükséged, nekem Karikó Katalinra. 😂
Hááát... Egyelőre inkább csak tologatom, meg kerülgetem az akadályokat, de... remélem, azt jól...
Más. Elolvastam a Shirley MacLaine Caminóját, nekem bejött, szerettem. A küzdelmeit a fizikai-lelki-szellemi korlátaival; a tévedéseit vagy sutaságait; az indulatait, félelmeit, és az azok leküzdésére tett kísérleteit; önmaga minduntalan meghaladását; a mániáját, hogy megtalálja a maga útját, történetét, legbelsőbb igazságát...
Érdekesen őszinte könyv, beleértve, hogy a végefelé nagyon elrugaszkodott dolgokról, megtapasztalásokról ír, amik őt éppúgy meglepik, falhoz állítják és önmaga, meg az ép esze megkérdőjelezésére késztetik, mint a t. olvasót... De bevállalja a kockázatot, hogy hülyének nézik, és ez külön tiszteletre méltó...
Amikor az Atlantiszról, Lemúriáról, meg a nemek szétválasztásáról szóló álmairól (visszarévedéseiről) ír, az nekem már inkább a regény (kitaláció) kategória, de nyilván én nem jártam végig azt a sok száz mérföldes utat befelé, a lélek mélye felé, meg visszafelé az időben, amit ő megtett, vagy megtenni vélt. Viszont ha nem is tudom feltétlen elhinni az általa leírtak valóságtartalmát, azt el tudom hinni, hogy ő ezeket az ő személyes valóságaként megélte.
Kicsit hasonló lehetett ez az ő zarándokútja a Caminón, meg a lelkében, meg a múltjában, mint amikor itt tudatos álomban kutakodik egyik-másikótok... Itt is van egyfajta belső(?) 'vezető', akihez lehetetlen kérdésekkel lehet fordulni, itt is meg kell küzdeni (erőn felül kell dogozni) a tapasztalatokért, és itt is jóval távlatosabb információhalmazhoz lehet jutni, mint a mindennapok során. Egyfajta transzban gyalogló, a fizikai és nem fizikai határokat feszegető meditáció, amit ő művelt.
az ilyesfajta szenzitiv érzékelések sokfélék lehetnek: származhat az adott ember altudatátol,lehet külső sugalmazo,akár isten is de semmi garancia nincsen szinte képtelenség szétválogatni az igazit a kamutol.Régebben szokás volt viccelődni a médiummal érdeklődni NEM LÉTEZŐ elhunyt felől :)))
erre monják kostold meg a gyümölcsét ha megismernéd a fát.Hát én itt semmi különlegeset nem találok 11-11 felhozatalában.
A vatikán is gondban van már annyi szentmáriás látomány megjelenés volt van hogy besokallottak tőlük szinte lehetetlen a nyilvántartás is.
Az biztos hogy a tudatalatti jelenségei olyan háttérben zajló folyamatok, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a figyelem középpontjában álló jelenségek értelmezésében.