"busásan = vastagon (nagyon) - busa tehát a vas szóból ered és tömört, szilárdat, tömeget jelent"
Mekkora vicces alter képzelgés :-DDD
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=167002763&t=9111571
------
Még Milyen szerencse, hogy nem csak ÚESz van. Ha a két gyűjteményt összevetjük világos, hogy a bucok, bockó és a buca egy eredetű.
Ismeretlen eredetű és a A buc szó (→bonc¹) különböző kicsinyítő képzős alakjának tartják. Utána pedig lám egy hangátvetéssel példáloznak: "A megnevezés alapja a comb és e tárgyak közti alaki hasonlóság lehetett." Pedig a buc-ból úgy lett bonc, vagy bomló, ahogyan a göb-ből, göngyöleg, vagy gömb.
Pallas: buca a kohászatban. Ha a nyersvasból kovácsolható vasat akarunk készíteni, a nyersvasat megolvasztjuk és azután levegővel és oxidáló salakokkal hozzuk érintkezésbe, hogy széntartalmát elveszítse; ennek következtében megsűrűsödik, gyurhatóvá válik, s az úgy nyert vastömeg, melyben még salak van, a B.
ÚESz: buckó × A: 1708 buczko (Nyr. 22: 518) J: ‹mn› 1708 ’vaskos; zömök | massig; gedrungen’ (↑) | ‹fn› 1722 ’csomó; kidudorodás | Knoten; Ausbauchung’ (MNy. 75: 255)
ÚESz: bucok × [4] A: 1761 ? buczok (NySz.); 1772 buczkos [sz.] (MNy. 60: 221) J: 1 1761 ? ’csomó; kidudorodás | Knoten; Ausbauchung’ (↑), 1772 ’ua.’ (↑); 2 1781 ’vaskos formájú tárgy, test | massiger Gegenstand, Körper’ (MNy. 57: 487); 3 1844 ’homokbucka | Sandhügel’ (NSz.); 4 1877 ’tuskó | Klotz’ (Nyr. 6: 230)
