Ha sose halunk meg (= sose megyünk nyugdíjba), akkor szerintem jogos kérés úgy 50-60 felett (de lehet alatta is) egy-két ledolgozott év után egy-két nyugdíjban töltött év. Nem marha az ember.
Ez az öregedés oka. De viszont nem rég felfedezték, hogy az udráló transzpozonok a csirasejtekben gátolva vannak. Tehát ha elérnének azt, a testi sejtekben is amit a csírasejtekben akkor nem öregednénk, legalábbis radikálisan kevésbé.
Éppen ezen dolgoznak magyar kutatók. Nagyon érdekes.
Az öregedésben az az ilyesztő, hogy nagyon látszik mivé teszi a testet. És reménytelennek látszik, hogy ez ellen lehet valamit tenni. Pedig csak az evolúció nem törődik eleget a testtel. Nincs rá evolúciós nyomása ha van elég utód. Az öregedés csak egy betegség, ami gyógyítható állítják egyes kutatók.
Sziasztok! Jó régi az utolsó hozzászólás, de a téma örök, ezért gondoltam, hogy írok. Az öregedést nem lehet elkerülni, tudjuk. De van különbség a szép és a nem szép öregedés mögött. A mostani világban annyi mindent teszünk az arcunkkal, hogy kihat az öregkori kinézetünkre. Nem is gondolnánk, de pl fogtömések, koronák stb által a normálistól elállítódhat a harapási magasság. Ez az izmok eltérését is okozhatja, amitől fáradtabban nézünk ki, vagy hirtelen is megöregedhet az arc. Ennek a specialistája dr. Csillag Mária, aki a mosolytervezést találta ki és a fent leírt dolgokat is figyelembe veszi. Szerintem ez nagyon érdekes téma, amibe kevesen gondolunk bele! Itt lehet róla többet olvasni: https://drcsillagmaria.hu/komplex-megoldasok/korai-oregedes/
Király. Nem lesz öregedés, majd lesz helyette egy kis háború, járvány, vagy más egyéb népességszabályzó eszköz. Az elit nem fogja engedni a túlnépesedést. Így is túl sokan vagyunk...
Néhány évvel ezelőtt láttam egy dokumentumfilmet a Helló, Világ! című ismeretterjesztő sorozatban, amely Ecuadorban 2000-3000 méter magasságban élő matuzsálemi kort megért aggastyánok életét mutatta be, akik között vannak 120-140 évesek is, normális, 120/80 vérnyomással, SAJÁT fogaikkal, és ennyi idősen is képesek napi több kilométert gyalogolni és földművelő munkát végezni. Bemutattak pl. egy 140 éves asszonyt, és a 80 éves dédunokáját:)) Ott pl. a 90 éves még "kölöknek" számít!:)) Egy ilyen 90 éves "kölök" éppen gyertyát faragott abból a célból, hogy "már meg kéne halni", és jó sokáig lehessen mellette virrasztani. Japán gerontológus orvosok járnak oda tanulmányozni az öregek életét, és hosszú életük titkát a következőkben látják: 1. Ecuador az Egyenlítőn fekszik, ezért 2000-3000 méter magasságban a hőmérséklet szinte állandóan 18 és 20 fok között alakul, tehát nem kell az ott élőknek sosem szenvedniük sem nagy hidegtől, sem nagy hőségtől, ami jelentős terhet vesz le a szívről: nincs gondja a szívnek a szervezet hőszabályozására. Ugyanezen okból ilyen magasságban nem kell trópusi fertőző betegségekre sem számítaniuk. 2. Az ott élők önellátó életmódot folytatnak: saját maguk termelnek meg mindent, ezért sosem kénytelenek növényvédőszerekkel szennyezett zöldségeket-gyümölcsöket fogyasztani, sem stresszhatások nem érik őket. 3. Sokat mozognak és dolgoznak, és sokat imádkoznak, pozitívan gondolkodnak, bíznak a jó Isten segítségére. Az orvosok azt is állítják, hogy ha leköltöznének ezek az öregek a hegyekből pl. Ecuador tengerpartjára vagy pl. a Galápagos-szigetekre, rövid időn belül meg is halnának.....
Az öregedés sajnos természetes folyamat az emberek és minden élőlény életében amíg világ a világ. Az időt megállítani nem tudjuk és bizony a kor előrehaladtával a testünk jelentősen megváltozik : a kollagén egyre merevebb , oldhatatlanabb lesz , vízmegkötőképessége csökken , ezáltal megjelennek a ráncok a bőr rugalmatlanná válik. Ezt meggátolni nem tudjuk de lelassítani igen . Éppen ezért ajánlom a folyékony állagban is kapható kollagént amely a nyálkahártyán könnyen és gyorsan felszívódik kisimítja a bőrt , javítja a haj és a köröm minőségét valamint hatása hosszantartó . Egy négyhetes kúrához már elérhető áron is hozzájuthattok ezen a webcímen : http://webshop.euline.info/ Itt megtaláljátok a blink kollagént és a fiatalsághoz vezető utat . :)
Azt hallottam, hogy telomeráz tartalmú por megrendelhető már az interneten. Itt az alkalom, hogy teszteljük! Ha fiatalodunk tőle, akkor működik... ;) Valami David valaki árulja. Tudja valaki a weblaját?
Ifjú matuzsálemek kora
2006.04.27., 2006. évfolyam, 17. szám
szerző: Sándor Zsuzsanna • forrás: 168óra
A 21. század egyik nagy tudományos témája, trendje az öregedéskutatás. Nemcsak a biológia és a genetika fejlődése teszi ezt lehetővé, hanem a társadalmi igény is. A piaci versenyben igencsak fontos érték a fiatalság. A megöregedést sokan szégyellik, a halált „legjobb” nem tudomásul venni. A tudomány közben „lapokat oszt” az öröklétre vágyóknak.
Vellai TiborAkadtak, akik a halhatatlanság kulcsát a klónozásban vélték megtalálni. Ám a klónozás biológiailag kockázatos, erkölcsileg elfogadhatatlan. Vellai Tibor genetikus említi, természetes fogantatáskor az apai és anyai gének „kijavíthatják” egymás hibáit: az utód a lehetőségekhez képest a legjobb génállományt örökli. Ám amikor a klónozással egyetlen egyed génjei reprodukálódnak, nincs mód hatékony „javításra”. Dolly bárány súlyos degeneratív betegségekkel született, ivadéka már csak pár hetet élt.
Iván László gerontológus úgy véli, tudományos paradigmaváltáshoz érkeztünk. Át kell értékelnünk a halál fogalmát is. „Öröklét nem létezik, hiszen a Föld, a Naprendszer sem örök. Ugyanakkor az öregedéskutatásban ugrásszerű fejlődés várható. Jelenleg 140 év az emberi élet végső genetikai határa, de ez száz éven belül 180-200 esztendőre is kitolódhat. Később még tovább. Ki tudja, hol a folyamat vége.”
Valószínűleg nem kell túl sokáig várnunk a jelentős élethossz-növekedésre. És könnyen előfordulhat: öregedéskutatásban mi, magyarok kerülhetünk az élre. Ugyanis Vellai Tibor és az ELTE genetika tanszékének munkatársai felfedezték az öregedést szabályozó egyik gént, eredményeiket idén publikálják a legjelentősebb nemzetközi szaklapokban. Az öregedést lassító új szer előállításáról már tárgyalnak a hazai gyógyszergyárakkal.
Az élettartamot – a tudomány mai állása szerint – hat genetikai faktor befolyásolja, például a sejtek inzulinfelvétele, energiaszintje, táplálékszabályozás satöbbi. Ezek külön-külön is hatnak az „életidőre”: modulációjukkal lassítható az öregedés, viszont számos mellékhatással járnak. A magyar kutatócsoport olyan megoldást talált, amely a hat genetikai tényezőt integrálja: lehetővé teszi az optimális élethosszt, minimalizálja a veszélyeket. Az eljárással úgy duplázódhat meg az átlagéletkor, hogy a különböző életszakaszok arányosan hosszabbodnak. Vagyis: tovább leszünk fiatalok, nyolcvanévesen is aktívak, munkaképesek maradunk. A genetikus szerint a lényeg: nem az időskort, hanem a minőségi élet határait kell tágítani. De vajon mennyi az optimális életidő?
„Evolúciós szempontból nem jó a túl hosszú élet. A természet »megoldja«, hogy az egyed »időben« elpusztuljon: amikor már nem hoz létre több utódot, megöregszik, csak elveszi az életforrásokat mások elől, »kiszelektálódik«.
De az evolúciónak megvan az a szépsége, hogy változik. Alkalmazkodik a hosszabb, adaptív életkorhoz. Génjeinkben ott a lehetőség, hogy bőven száz év fölött éljünk” – mondja Vellai.
Világszerte főleg fonalférgeken végzik a génkísérleteket: e mikroszkopikus állatka és az ember genetikai állománya, élettani mechanizmusa meglepően hasonló. Külföldi kutatók azt is „elérték”, hogy a féreg ötször tovább éljen – mesterséges körülmények között. Ám ezek a mutánsok a természetben gyorsan elpusztulnának, nem bírnák az evolúciós versenyt fajtársaikkal. Tehát elvileg megoldható lenne, hogy az ember is ötször annyi ideig éljen, csakhogy ehhez – egyelőre – lakatlan „petricsészévé” kéne alakítani a Földet.
Sőti CsabaSőti Csaba orvos-biokémikus szerint – teoretikusan – más módon is lehetséges, hogy ezer évig vagy még tovább éljünk. A normális humán sejtek ötven osztódás után befejezik szaporodásukat, de a rákos sejtekben az osztódás nem áll meg, azaz: „halhatatlanok”. Bizonyos enzim bevitelével elérhetnénk, hogy minden sejtünk folyamatosan osztódjék, „örök életűvé” váljon. Csakhogy ezzel a daganatos betegségek kockázata is óriásira nőne.
Sőti kutatócsoportja – amely az Orvosi Vegytani Intézetben működik – stresszkutatásokat végez. A környezet fizikai, kémiai károsító hatásaira a sejtek ellenállóbbak lesznek, a sejten belüli immunitás fokozódik, élettartamuk jelentősen növekedhet. A kutatócsoport olyan vegyület kifejlesztésén is dolgozik, amellyel szervezetünk edzettebbé tehető, életerőnket, egészségünket hosszú távon is megőrizhetjük. A laboratóriumban uniós program részeként vizsgálják a cink élettani hatásait, a cink ugyanis megfelelő dózisban lassíthatja az öregedést.
Az időszámításunk körül 25-30 év volt az átlagos emberi életkor, ez ma, nyugati országokban 70-80 év. A továbbélés leginkább az orvostudomány fejlődésének, az életkörülmények javulásának köszönhető. De még mindig messze nem töltjük ki a lehetséges életidőt. Van-e értelme az öregségkutatásnak, ha a 140 évet sem tudjuk elérni? Sőti Csaba szerint a fejlett társadalmakban az életkor növekedését már nem a körülmények további javításától várhatjuk, hanem ellenállóképességünk erősítésétől, az egészségesebb életmódtól, a megfelelő táplálkozástól és a mozgástól.
De a magasabb életkor nem feltétlenül jár jobb élettel – ahogy erre a vicc is utal. Egy tanítvány kérdi a rabbitól: mi a hosszú élet titka? Mire ő sorolja: ne paráználkodj, ne igyál, ne légy falánk, ne habzsold az örömöket, s akkor 120 évig élhetsz. „De akkor minek?” Csipetnyi természettudományos igazság is van e viccben. Kutatók kimutatták: 40 százalékos kalóriamegvonásra a szervezet aktivizálja önfenntartó energiáit, s így tovább él.
Ugyanakkor romlik a szexuális késztetés, az utódok létrehozásának képessége. Az állatvilágban is megfigyelhető: például a zebra természetes körülmények között két évet él, állatkertben akár húszat is. De valószínűleg boldogtalanabbul, mint a vadonban.
A hosszú élet tudományában az őssejtkutatás és a nanotechnika is újabb fordulatokat hozhat. Egyes amerikai kutatók szerint a 21. század végére a halál megoldott „probléma” lesz: mikrorobotok javítják ki hibás sejtjeinket. Iván László úgy véli, nem is légből kapott elképzelés ez: a szervezetben eleve létezik olyan természetes önjavító mechanizmus, amely a működési zavarok 35 százalékát kiküszöböli. A nanotechnikával lehetővé válhat, hogy aprócska gépek „szervizeljék” az elromlott sejteket.
De milyen pszichológiai, társadalmi következményei lennének az élethossz növekedésének? Hiszen így is gond a népességrobbanás, az elöregedés. Nyugaton, de nálunk is a lakosság több mint 20 százaléka 60 év fölötti. Ha még többen élünk még tovább, nem vezet-e gazdasági összeomláshoz, generációs háborúhoz? Iván professzor szerint már így is zajlik a nemzedéki háború – a munkaerőpiacon. Növekszik a negatív előítélet az idősekkel szemben: „Jöhet katasztrófa, de arra is van esély, hogy megtaláljuk a problémák megoldását. Az emberiség eddig is rengeteg csapást élt túl, kibírta az evolúciót. Kérdés: túléljük-e a civilizációt is?”
Iván László gerontológus mondja, minden vallás alapja a halhatatlanság, az örökkévaló lélek. A hinduizmus, a buddhizmus az újjászületést, a kereszténység a feltámadást tanítja. A görög mítoszokban is megjelent az örök élet vágya. Titóniusz királyfi Auróra istennőtől öröklétet kért. Megkapta a végtelen öregkorral járó összes nyomorúságot. Kétségbeesve kért örök ifjúságot is a halhatatlanság mellé, de Auróra megharagudott rá, tücsökké változtatta.
Iván LászlóIván professzor szerint már az ó- és középkori alkimisták keresték az örök ifjúság elixírjét. Teknősbéka porított páncéljából, füvekből, kristályokból készültek a csodafőzetek. Kultusza volt a szépítő, fiatalító szereknek, Kleopátra szamártejben fürdött. A nomád törzsek szadisztikus szertartásai is a törzs hosszú fennmaradását szolgálták. Az élő vagy a halott ellenség koponyáját meglékelték, agyvelejét megették: így akarták megszerezni a tudását. Az inkák Tollaskígyó istennek szűz lányokat áldoztak. Óriási megtiszteltetés volt az áldozatoknak, holott szörnyű halál várt rájuk: az élő lányok dobogó szívét kivágták a papok. A törzsek megbecsülték az öregeket, s ezt brutális módon fejezték ki. „Megkímélték” őket a fölöslegessé válás, a tehetetlenség terhétől. Ha egy öreg úgy érezte, már nem tud a törzs hasznára lenni, rituális ünnepséget rendeztek a tiszteletére, és legnagyobb fia kiloccsantotta az agyát. Átsegítette apját a szellemekhez.
Máshol az öregek önként elvonultak a hegyekbe, vadállatok végeztek velük. Előfordult az is, hogy az időseket felhajtották a fa tetejére, alul rázták a fát, aki fennmaradt, életképesnek bizonyult. Iván professzor megjegyzi, évtizedekkel ezelőtt a keleti népeknél az volt a szokás: ha egy idős ember magára maradt, a szomszéd család befogadta. De a tradicionális közösségek azóta már Japánban, Kínában is fellazultak.
Ifjú matuzsálemek kora
2006.04.27., 2006. évfolyam, 17. szám
szerző: Sándor Zsuzsanna • forrás: 168óra
A 21. század egyik nagy tudományos témája, trendje az öregedéskutatás. Nemcsak a biológia és a genetika fejlődése teszi ezt lehetővé, hanem a társadalmi igény is. A piaci versenyben igencsak fontos érték a fiatalság. A megöregedést sokan szégyellik, a halált „legjobb” nem tudomásul venni. A tudomány közben „lapokat oszt” az öröklétre vágyóknak.
Vellai TiborAkadtak, akik a halhatatlanság kulcsát a klónozásban vélték megtalálni. Ám a klónozás biológiailag kockázatos, erkölcsileg elfogadhatatlan. Vellai Tibor genetikus említi, természetes fogantatáskor az apai és anyai gének „kijavíthatják” egymás hibáit: az utód a lehetőségekhez képest a legjobb génállományt örökli. Ám amikor a klónozással egyetlen egyed génjei reprodukálódnak, nincs mód hatékony „javításra”. Dolly bárány súlyos degeneratív betegségekkel született, ivadéka már csak pár hetet élt.
Iván László gerontológus úgy véli, tudományos paradigmaváltáshoz érkeztünk. Át kell értékelnünk a halál fogalmát is. „Öröklét nem létezik, hiszen a Föld, a Naprendszer sem örök. Ugyanakkor az öregedéskutatásban ugrásszerű fejlődés várható. Jelenleg 140 év az emberi élet végső genetikai határa, de ez száz éven belül 180-200 esztendőre is kitolódhat. Később még tovább. Ki tudja, hol a folyamat vége.”
Valószínűleg nem kell túl sokáig várnunk a jelentős élethossz-növekedésre. És könnyen előfordulhat: öregedéskutatásban mi, magyarok kerülhetünk az élre. Ugyanis Vellai Tibor és az ELTE genetika tanszékének munkatársai felfedezték az öregedést szabályozó egyik gént, eredményeiket idén publikálják a legjelentősebb nemzetközi szaklapokban. Az öregedést lassító új szer előállításáról már tárgyalnak a hazai gyógyszergyárakkal.
Az élettartamot – a tudomány mai állása szerint – hat genetikai faktor befolyásolja, például a sejtek inzulinfelvétele, energiaszintje, táplálékszabályozás satöbbi. Ezek külön-külön is hatnak az „életidőre”: modulációjukkal lassítható az öregedés, viszont számos mellékhatással járnak. A magyar kutatócsoport olyan megoldást talált, amely a hat genetikai tényezőt integrálja: lehetővé teszi az optimális élethosszt, minimalizálja a veszélyeket. Az eljárással úgy duplázódhat meg az átlagéletkor, hogy a különböző életszakaszok arányosan hosszabbodnak. Vagyis: tovább leszünk fiatalok, nyolcvanévesen is aktívak, munkaképesek maradunk. A genetikus szerint a lényeg: nem az időskort, hanem a minőségi élet határait kell tágítani. De vajon mennyi az optimális életidő?
„Evolúciós szempontból nem jó a túl hosszú élet. A természet »megoldja«, hogy az egyed »időben« elpusztuljon: amikor már nem hoz létre több utódot, megöregszik, csak elveszi az életforrásokat mások elől, »kiszelektálódik«.
De az evolúciónak megvan az a szépsége, hogy változik. Alkalmazkodik a hosszabb, adaptív életkorhoz. Génjeinkben ott a lehetőség, hogy bőven száz év fölött éljünk” – mondja Vellai.
Világszerte főleg fonalférgeken végzik a génkísérleteket: e mikroszkopikus állatka és az ember genetikai állománya, élettani mechanizmusa meglepően hasonló. Külföldi kutatók azt is „elérték”, hogy a féreg ötször tovább éljen – mesterséges körülmények között. Ám ezek a mutánsok a természetben gyorsan elpusztulnának, nem bírnák az evolúciós versenyt fajtársaikkal. Tehát elvileg megoldható lenne, hogy az ember is ötször annyi ideig éljen, csakhogy ehhez – egyelőre – lakatlan „petricsészévé” kéne alakítani a Földet.
Sőti CsabaSőti Csaba orvos-biokémikus szerint – teoretikusan – más módon is lehetséges, hogy ezer évig vagy még tovább éljünk. A normális humán sejtek ötven osztódás után befejezik szaporodásukat, de a rákos sejtekben az osztódás nem áll meg, azaz: „halhatatlanok”. Bizonyos enzim bevitelével elérhetnénk, hogy minden sejtünk folyamatosan osztódjék, „örök életűvé” váljon. Csakhogy ezzel a daganatos betegségek kockázata is óriásira nőne.
Sőti kutatócsoportja – amely az Orvosi Vegytani Intézetben működik – stresszkutatásokat végez. A környezet fizikai, kémiai károsító hatásaira a sejtek ellenállóbbak lesznek, a sejten belüli immunitás fokozódik, élettartamuk jelentősen növekedhet. A kutatócsoport olyan vegyület kifejlesztésén is dolgozik, amellyel szervezetünk edzettebbé tehető, életerőnket, egészségünket hosszú távon is megőrizhetjük. A laboratóriumban uniós program részeként vizsgálják a cink élettani hatásait, a cink ugyanis megfelelő dózisban lassíthatja az öregedést.
Az időszámításunk körül 25-30 év volt az átlagos emberi életkor, ez ma, nyugati országokban 70-80 év. A továbbélés leginkább az orvostudomány fejlődésének, az életkörülmények javulásának köszönhető. De még mindig messze nem töltjük ki a lehetséges életidőt. Van-e értelme az öregségkutatásnak, ha a 140 évet sem tudjuk elérni? Sőti Csaba szerint a fejlett társadalmakban az életkor növekedését már nem a körülmények további javításától várhatjuk, hanem ellenállóképességünk erősítésétől, az egészségesebb életmódtól, a megfelelő táplálkozástól és a mozgástól.
De a magasabb életkor nem feltétlenül jár jobb élettel – ahogy erre a vicc is utal. Egy tanítvány kérdi a rabbitól: mi a hosszú élet titka? Mire ő sorolja: ne paráználkodj, ne igyál, ne légy falánk, ne habzsold az örömöket, s akkor 120 évig élhetsz. „De akkor minek?” Csipetnyi természettudományos igazság is van e viccben. Kutatók kimutatták: 40 százalékos kalóriamegvonásra a szervezet aktivizálja önfenntartó energiáit, s így tovább él.
Ugyanakkor romlik a szexuális késztetés, az utódok létrehozásának képessége. Az állatvilágban is megfigyelhető: például a zebra természetes körülmények között két évet él, állatkertben akár húszat is. De valószínűleg boldogtalanabbul, mint a vadonban.
A hosszú élet tudományában az őssejtkutatás és a nanotechnika is újabb fordulatokat hozhat. Egyes amerikai kutatók szerint a 21. század végére a halál megoldott „probléma” lesz: mikrorobotok javítják ki hibás sejtjeinket. Iván László úgy véli, nem is légből kapott elképzelés ez: a szervezetben eleve létezik olyan természetes önjavító mechanizmus, amely a működési zavarok 35 százalékát kiküszöböli. A nanotechnikával lehetővé válhat, hogy aprócska gépek „szervizeljék” az elromlott sejteket.
De milyen pszichológiai, társadalmi következményei lennének az élethossz növekedésének? Hiszen így is gond a népességrobbanás, az elöregedés. Nyugaton, de nálunk is a lakosság több mint 20 százaléka 60 év fölötti. Ha még többen élünk még tovább, nem vezet-e gazdasági összeomláshoz, generációs háborúhoz? Iván professzor szerint már így is zajlik a nemzedéki háború – a munkaerőpiacon. Növekszik a negatív előítélet az idősekkel szemben: „Jöhet katasztrófa, de arra is van esély, hogy megtaláljuk a problémák megoldását. Az emberiség eddig is rengeteg csapást élt túl, kibírta az evolúciót. Kérdés: túléljük-e a civilizációt is?”
Iván László gerontológus mondja, minden vallás alapja a halhatatlanság, az örökkévaló lélek. A hinduizmus, a buddhizmus az újjászületést, a kereszténység a feltámadást tanítja. A görög mítoszokban is megjelent az örök élet vágya. Titóniusz királyfi Auróra istennőtől öröklétet kért. Megkapta a végtelen öregkorral járó összes nyomorúságot. Kétségbeesve kért örök ifjúságot is a halhatatlanság mellé, de Auróra megharagudott rá, tücsökké változtatta.
Iván László
Iván professzor szerint már az ó- és középkori alkimisták keresték az örök ifjúság elixírjét. Teknősbéka porított páncéljából, füvekből, kristályokból készültek a csodafőzetek. Kultusza volt a szépítő, fiatalító szereknek, Kleopátra szamártejben fürdött. A nomád törzsek szadisztikus szertartásai is a törzs hosszú fennmaradását szolgálták. Az élő vagy a halott ellenség koponyáját meglékelték, agyvelejét megették: így akarták megszerezni a tudását. Az inkák Tollaskígyó istennek szűz lányokat áldoztak. Óriási megtiszteltetés volt az áldozatoknak, holott szörnyű halál várt rájuk: az élő lányok dobogó szívét kivágták a papok. A törzsek megbecsülték az öregeket, s ezt brutális módon fejezték ki. „Megkímélték” őket a fölöslegessé válás, a tehetetlenség terhétől. Ha egy öreg úgy érezte, már nem tud a törzs hasznára lenni, rituális ünnepséget rendeztek a tiszteletére, és legnagyobb fia kiloccsantotta az agyát. Átsegítette apját a szellemekhez.
Máshol az öregek önként elvonultak a hegyekbe, vadállatok végeztek velük. Előfordult az is, hogy az időseket felhajtották a fa tetejére, alul rázták a fát, aki fennmaradt, életképesnek bizonyult. Iván professzor megjegyzi, évtizedekkel ezelőtt a keleti népeknél az volt a szokás: ha egy idős ember magára maradt, a szomszéd család befogadta. De a tradicionális közösségek azóta már Japánban, Kínában is fellazultak.
Nemrég volt a BBCn egy dok.film az öregedésről. Egyik legfőbb okának (a telomerek mellett) a szabadgyököket és a szervezet oxidációját jelölték meg benne. Tehát szerintük szabagyököket megkötő és oxidáció gátló anyagok radikálisan hosszabítják az életet. Kérdés hogy melyek ezek az anyagok és hogy lehet alkalmazni azokat...
Talán előbb tisztázni kellene azt, hogy testi vagy szellemi öregedésről akarunk társalogni! Mert nem mindegy, még ha szétválaszthatatlan is a kettő.
A baciknak persze jó, mert egyrészt nem öregednek meg, másrészt nincs szellemi öregedésük sem!-:))
A testi öregedésnél a genetikai alapokon kivül a környezetinek sokkal nagyobb szerepe van, mint a szelleminél. A régi mondás ("ép testben ép lélek") csak részben igaz. Ha a veleszületett vagy szerzett károsodások, betegségek az idegrendszert s annak is az előagyi részét nem kárositják számottevően, akkor a képességek és hajlamok megnyilvánulásainak csak a lehetőségek szabnak határt. Aki tudni akar, aki kreativ, az ki is használja ezeket a lehetőségeket, szorgalmának/kényelemszeretetének függvényében. Ha egy fiatalon tudásvágyó, gondolkodó tipusú ember eltunyul, annak rendszerint felfedett vagy ismeretlen idegrendszeri okai vannak. Mig az eleve szellmileg renyhe, lusta, motiváltságnélküli ember a legjobb környezeti/ egészségügyi feltételek mellett is leépül szellemileg.
Persze az öregedéssel csökken a rövid távú memorizálás képessége, lassulhat a gondolkodás, csökkenhet a rugalmasság és alkalmazkodó képesség, de a szellemi tevékenység eredményének a minőségét nem csökkenti jelentősen. Számtalan aggástyánkorban is szellemileg friss és aktiv emberről tudunk (függetlenül testi állapotuktól) és ennek az ellenkezője is igaz a fiatalabb esetében. S persze középen van a görbe csúcsa, ahova az átlag tartozik.
Azert oregszik minden, mert a sok fiatal osszekuszalja a matrixot, emiatt a regebbi dolgok szetrazodnak meggyurodnek. De ne nagyon terjesszetek, mert ez nem publikus info... :$
Az örök élet ugye "csak" meghosszabbított életet jelent? Betegségben, balesetben, gyilkosságban ugyanúgy meghalhatsz, hacsak nem készül a tested információiról időszakosan "mentés", amit a halálod esetén valami módon újraépít egy rendszer.
Teljesen igazad van, hogy már így is tele vagyunk igazságtalan helyzetekkel és döntésekkel. Akkkor minek gyarapítsuk még egyel? Szerintem az örök élet olyan alapvető dogmatikus kérdés, hogy vagy jár mindenkinek vagy senkinek sem(kivéve a genetikai betegségben szenvedőket, ha kurábilisek egyéb esetben nekik sem). Épp ezért mondom azt (bár ez egy kicsit szentimentálisan hangzik), hogy vannak dolgok amibe az ember NEM avatkozhat be. Tudom ez egy orvostanhallgató szájából furcsán hangzik, de egyre több olyan dologgal szembesülök, ami ezt a nézetemet erősíti.
Nincs olyan, hogy öregedés. Mindenki öregnek születik, s ezt két lépcsőben éri al: az első 9 hónapig tart és szemek elől elzártan, az azt követő néhányszor 10 évnem pedig szemmel is nyomon követhető a folyamat. Az eredeti cél szerint, aki 200 évig elél, az onnan kezdve már örök életű lesz.
Egyetértek. A korai leépülés mellesleg szerintem azért van, mert 40 fölött a legtöbb ember jellemzően úgymond leíjra magát, eligénytelenedik; nem táplálkoznak egészségesen, nincs testmozgás, kapuzárási pánik, depresszió, pótcselekvések, mérgező élvezeti cikkek, demotiváltság, életuntság stb stb stb. Jóhogy elkezdődik és felgyorsul a szervezet leépülése...
De én nem erre utaltam.
Hanem arra, hogy szerintem sok ember egyszerűen nem tud mit kezdeni az életével. Unatkozik... Nincs perspektívája, motivációja, valódi célja és többnyire szenved az életétől és minden módon igyekszik elterelni a figyelmét a valóságról (többek közt ezért jellemző társadalmi jelenség a sok pótszer, kábitószer, média- és számos egyéb -szenvedély, munkamánia és a tucatnyi - különféle izmus és a sok öngyilkosság, beteges szélsőségek, depresszió stb stb) A sikertelen emberek érthetően szenvednek, de szenvednek a sikeresek is, mert nem még sikeresebbek, mert nincs- vagy nem még nagyobb a hatalmuk, és mert nem lehetnek "istenek", ill. rettegnek hogy elveszítik, amit birtokolnak/bitorolnak; tisztelet a kivételnek...
Szóval ha megkérdezzük a fent felsorolt tömegek tagjait, szerintem leginkább azt válaszolják, borzalmas lenne nekik több száz, netán ezer évnyi élet, elég nekik az a 70-80 év, sőt még sok is...
Azt gondolom, a vallásos ill. különféle hitrendszerű emberek pedig, különféle idealista (vagy egyéb) ideológiák, elvek miatt nem kívánnának élni a meghosszabított élettel, egyesek istentelennek, mások embertelennek, természetellenesnek tartanák. Lenne ezernyi kifogás és ellenérv.
Ezért gondolom, hogy csupán kb 30-50% vagy még kevesebben élnének e lehetőséggel. Nem beszélve arról, hogy szerintem valószínűleg föllépnének, főleg eleinte kellemetlen mellékhatások. Akár fiziológiai problémák is, műhibák és egyebek miatt. Az "úttörők" között valószínűleg lennének pszichés defektusok, depresszió, öngyilkosság (főleg ha a folyamat irreverzibili lenne), mert azért valamely módon az extrém életkor is terhet jelenthet egyeseknek néhány szempotból (pl. ismerősök barátok szerettek túlélése stb). És ezek a járulékos jelenségek is valószínűleg sokakat visszarettentenének.
"Sokaknak elég a "normális" élethossz, sőt még az is sok..."
Ez szerintem nem igaz. Egy ember felnevelése, oktatása nagyon sokba kerül, később a ma Mo-on elterjedt infantilis dogmával szemben még hosszú időre van szüksége hogy kellő munkatapasztalatot szerezzen. Valamikor a 40-es éveiben jutna a topra szellemileg, csak sajnos ebben az időszakban kezdődik a szervezet komolyabb mértékű eü-i hanyatlása is, ami az emberek jelentős részének már elveszi a kedvét a továbbfejlődéstől. Pedig megfelelő körülmények között ez szint eltarthatnak 30-40 évig is, ha sikerülne megfelelő eü-i állapotban tartani őket. Ezzel ma pont ellentétes folyamat indult el, Mo-on már 40 felett sem nagyon merik vállalni a munkaadók a kockázatot hogy alkalmazzanak valakit. Az egész EU-nak óriási teher az idős emberek eltartása, de a már a szellemileg hanyatló középkorúak is problémát jelentenek. Úgy tűnik egyre többen vannak, aminek szerintem elsősorban az EU gazdasági hanyatlása az oka. Ezen belül persze a magyar helyzet különösen válságos.
Elég érdekesen látod ezt a kérdést. Milyen teszt? Ki és mi alapján állítaná össze? Ez nem olyan, mint az űrutazás. Az örökélet vmi olyasféle, hogy vagy jár mindenkinek vagy senkinek. Ki vagy kik vehetnék a bátorságot arra, hogy más emberek élete vagy halála fölött dönthetnének. Mert ha egyeseket bármi oknál fogva kizárunk az öröklétből azzal effektíve halálra ítéljük őket,
Természetesen. Mindenkinek jár, aki alkalmas rá...
A megszületésnek nincsenek feltételei. Azonban az meghosszabított élethez szerintem támaszthatók feltételek.
Nem olyan mint az űrutazás, nem is fizikai alkalmassági tesztekre gondoltam, hanem pszichés, mentális alkalmassági tesztekre. Valahogy felmérni, hogy az illető pl. képes-e elviselni a jóval hosszabb életet, van ötlete, hogy mit kezdjen az idejével, morálisan alkalmas-e (pl. nem akar visszaélni vele, nem bűnöző-e stb), nem fogja felsőbbrendűnek képzelni magát stb stb.
Ezt egy komoly (szintén morális és egyéb tesztekkel válogatott) nemzetközi, elit, tudományos szakértő gárda állíthatná össze és egyfajta nemzetközi parlamentáris szavazással dönthetnének a kérdéses dolgokban. Valami ilyesmire gondoltam durván, elnagyolva.
Diplomát sem kapsz ingyen, sőt szinte semmit a világon, vagy fizetned kell vagy alkamasságot bizonyítanod vagy mindkettő.
A társadalmat törvények szabályozzák, melyeknek ki vagyunk szolgáltatva, a legtöbb előjog nem jár csak úgy. Pl. ha nincs pénzed, nem élsz túl egyes betegségeket sem...stb.
Szerintem eleve nem mindenki akar örökké élni. Kb. az emberiség 30-50%-a közé saccolom ezek számát. Sokaknak elég a "normális" élethossz, sőt még az is sok...
A többiek kb. 60-70 %-a jelentkezne szerintem.
Aki nem felel meg a teszten, az miért lenne halálra ítélve? Élheti tovább a normális életét, amit amúgy is élne. Ha nincs pénzem egy drága életmentő műtétre (amit a tb-már nem fizet), akkor nem csinlják meg, ki és milyen jogon ítél így halálra?
Szerintem a hétköznapok gyakorlatában sokkal embertelenebb és önkényesebb döntéseknek vagyunk kiszolgáltatva lépten-nyomon, rengetegszer döntenek életünkről-halálunkról úgy hogy semmi beleszólásunk nincs...
Nem tudom melyik világvallás fogadná el az evilági öröklétet.
Valószínű semelyik, de ez az ő bajuk...
Amúgy öröklétről nem hinném hogy beszélhetnénk, maximum extrémen meghosszabított életről, mondjuk három-négyszáz (vagy esetleg 1000) évről maximum (nem értek hozzá, a tudósok mondhatják meg)
Azért írtam, amit írtam, mert attól, hogy egy egyház ezt nem fogadja el, nem hiszem, hogy a tudomány bármit is módosítana kutatásain.
Nehogy már bármelyik egyház meghatározza az emberiség fejlődését!
Maximum a saját hívei körében rendelhet el bármit is, az meg - mint már írtam - az ő problémájuk...
A történelem már számtalanszor bebizonyítottam, hogy nem lehet homlokegyenest szembe menni az egyházzal.
Ezt viccnek fogom fel inkább. Mert ha komolyan írtad, akkor nagyon elszomorodnék.
Egyrészt mi az hogy nem lehet???
Nanemá...
Titkosügynönök lelőnek ha megteszem? Ma már nem ilyen világ van, nem a középkorban vagyunk.... Tudotmmal, szerencsére egyetlen egyház sem szólhat bele érdemben komoly globális (főleg tudományos) döntésekbe. Egyes konzervatív országokban talán igen, de az is csak kirakat...
Tehát szerintem nagyonis lehet és sok esetben célszerű szembefordulni az egyházak elavult, korlátolt dogmáival.
Persze tudom, hogy ezt sokan megtették, de rájuk nem az volt a jellemző, hogy természetes halált haltak volna.
És szerinted ez rendjén van így? Az inkvizíciónak már pár évszázada vége van...
A tudomány számára is tényező a vallás, ha nem is ez határozza meg főként.
De azért szab számára bizonyos határokat.
Szerintem ez csak a látszat. Persze meghallgatják a pápát és publikusan még engedményeket is tesznek talán, de ha életbe vágó, fontos dologról van szó, nem dönthet semelyik egyház sem, maximum javasolhat, véleményt nyilváníthat és ha érvei a tudomány számára figyelemre méltóak, akkor talán figyelembe veszik.. de szerintem csakis a közvélemény konzervatív tagjai miatt.. Óriási röhej és blama lenne, ha bármit is meghatározna az egyház a tudomány fejlődésében..
Ide most hozhatnék számtalan modernkori példát.
Hozz csak, engem érdekel (még ha kissé offtopik is)
Ehhez igazából nem kívánok kommentárt fűzni, de a filozófusok nyilván ezt másképp gondolják.
Ezt viccnek szántam, némi igazságtartalommal, de azért kiváncsi lennék, hogy mitől lenne nyilvánvaló amit írtál...?
a Föld már így is túlnépesedett.
Igen, de ez szerintem nem érv a művileg meghosszabított élet elvetésére és nem szabadna hogy annak oka legyen. Ha a technológia készen áll a publikálásra, addigra erre a kérdére is szükséges a kidolgozott megoldás.
Akár születés korlátozással, akár máshogy. Amúgy inkább lokális túlnépesedés van a Fölödön, mert össze vagyunk költözve nagy városokba, és közben a bolygó kb 90%-a lakatlan, ha jól sejtem...
Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy mi lesz akkor, ha az ember egyszer csak elkezd örökké élni és közben folyamatosan születnek az új utódok.
Szerintem lehetne ezt is kezelni. Megfelelő tudományos szakértői team-ek ki tudnának dolgozni stratégiákat e problémák hatékony kezelésére.
Elég érdekesen látod ezt a kérdést. Milyen teszt? Ki és mi alapján állítaná össze? Ez nem olyan, mint az űrutazás. Az örökélet vmi olyasféle, hogy vagy jár mindenkinek vagy senkinek. Ki vagy kik vehetnék a bátorságot arra, hogy más emberek élete vagy halála fölött dönthetnének. Mert ha egyeseket bármi oknál fogva kizárunk az öröklétből azzal effektíve halálra ítéljük őket, még úgy is ha esetleg semmiféle bűnt nem követtek el, csak épp bizonyos képességek híján vannak. Szóval a morális kérdés ezzel korántsem megoldott, sőt még több problémát vet fel.
Eddig is voltak és most is vannak, akik mások élete és halála felől döntenek. Ha úgy vesszük, a bűnözők sem követnek el bűnt, csak épp híján vannak bizonyos értelmi, erkölcsi, szociális, stb. képességeknek. Problémák mindig is lesznek, unalmas is lenne az élet nélkülük. :)
Ezenkívűl még egy lényeges dolgoról nem esett szó. Mégpedig arról, hogy a Föld már így is túlnépesedett. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy mi lesz akkor, ha az ember egyszer csak elkezd örökké élni és közben folyamatosan születnek az új utódok.
Harc, mint mindig. A hálálokok valószínűleg egyre jobban el fognak tolódni a betegségekről a balesetek és gyilkosságok felé.
Az öregedés megállításával párhuzamosan kellene fejleszteni a más bolygókra történő utazást és azok terraformálását, benépesítését. Meg persze a Föld jobb kihasználását fenntartható szinten. Ugyanakkor sokkal minőségibb oktatásra és születésszabályozásra lenne szükség.
"Pl. lehene úgy szabályozni a dolgot, hogy csak az kezdhet legálisan ilyen "örökélet kúrába", aki megfelelő képzésben és felkészítésben részesül és megfelelő teszteken viszgákon megfelel.
A morális részt így nagyjából ki lehetne zárni, szerintem."
Elég érdekesen látod ezt a kérdést. Milyen teszt? Ki és mi alapján állítaná össze? Ez nem olyan, mint az űrutazás. Az örökélet vmi olyasféle, hogy vagy jár mindenkinek vagy senkinek. Ki vagy kik vehetnék a bátorságot arra, hogy más emberek élete vagy halála fölött dönthetnének. Mert ha egyeseket bármi oknál fogva kizárunk az öröklétből azzal effektíve halálra ítéljük őket, még úgy is ha esetleg semmiféle bűnt nem követtek el, csak épp bizonyos képességek híján vannak. Szóval a morális kérdés ezzel korántsem megoldott, sőt még több problémát vet fel.
"A vallási probléma lényegtelen, hisz a tudomány számára nem tényező... Nem?"
Már hogy lenne lényegtelen? Nem tudom melyik világvallás fogadná el az evilági öröklétet. A történelem már számtalanszor bebizonyítottam, hogy nem lehet homlokegyenest szembe menni az egyházzal. Persze tudom, hogy ezt sokan megtették, de rájuk nem az volt a jellemző, hogy természetes halált haltak volna. A tudomány számára is tényező a vallás, ha nem is ez határozza meg főként. De azért szab számára bizonyos határokat. Ide most hozhatnék számtalan modernkori példát.
"A filozófia pedig így is - úgyis beleköt mindenbe ugyebár... :)"
Ehhez igazából nem kívánok kommentárt fűzni, de a filozófusok nyilván ezt másképp gondolják.
Ezenkívűl még egy lényeges dolgoról nem esett szó. Mégpedig arról, hogy a Föld már így is túlnépesedett. Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy mi lesz akkor, ha az ember egyszer csak elkezd örökké élni és közben folyamatosan születnek az új utódok.
"tumorok ellen nem rossz az extra p53, de öregedésre nem megoldás...) "
Önmagában biztos nem sőt még fokozza az öregedést. Nekem logikusnak tűnik. De vajon volt-e szó arról, hogyha kombinálva lenne fokozott telomeráz kifejeződéssel akkor vajon mi lenne?
bocsi, de volt-e már-e itt-e ez a konkrét p53+öregedés referencia-e? (már ha érdekes... e?)
"Super p53" mice exhibit enhanced DNA damage response, are tumor resistant and age normally. EMBO J. 2002 Nov 15;21(22):6225-35. (Garcia-Cao I, Garcia-Cao M, Martin-Caballero J, Criado LM, Klatt P, Flores JM, Weill JC, Blasco MA, Serrano M.)
(full text free in PubMed Central)
én pár éve egy kongresszuson Blasco Marit hallottam ebben a témában, akkor sokkal többet elmondott, mint ami a cikkben írva vagyon - bár főleg támogató részadatokat, szóval valójában semmi lényegileg újat; szóval vírusok meg tumorok ellen nem rossz az extra p53, de öregedésre nem megoldás...)
