A yt -on 2 csajszli, 1 angol-magyar és 1 magyar-magyar remek reklámot csinál a világ

egyik leghíresebb londoni áruházának, amit itthon kéjesen ájuldozó csajok hozzászólásainak kórusa kísér (elmebaj).

 

Én is jártam ott, persze eszemágában sem volt bemenni, fogtam az angol kollegám karját, aki tökrészeg

volt a pálinkától (zsebben fémtartály), mert tudta, hogy már megint hosszú várakozás, majd még hosszabb

utazás következik már megint hazafalé, majd holnap ugyanez vissza, és évek múlva is ez vár rá folyton folyvást.

Ő stabil eset, családos, az asszony rendbetartja az otthont és őt is, csak ki ne rúgják őt is, mert akkor mehet hajnalban

istállót pucolni, majd segédnek beállni a boltba, majd délután újra istálló, majd mehet haza. De most még tart

a londoni melóhely, utazhat oda-vissza nap mint nap órákat a többivel együtt és visszafele leihatja magát a sárga földig.

A vidéki melóhelyen viszont volt londoni kollega aki nem ment haza 4 napig, kapott szállást-kaját, így megúszva

az állandó utazást-költségeket, igaz, így a családját sem látta addig, maradt rájuk 2-3 nap 1 héten. Itthon is van ilyen ....

Estefele jobb elkerülni a St_P. állomás környékét, mert ott fel szokták pofozni a járókelőket, ott volt szállásom egy darabig.

 

Volt 1 kollegám aki kint maradt (szintén diplomás és tud angolul), igaz villámgyorsan előléptették,

ő meg villámgyorsan hagyta ott Angliát, ma egy másik országban és egész más szakmával kísérletezik, család nincs. Eltűnt.

 

Ez csak 1 laza életképkivonat, semmi több. Én csak olyan helyekre mennék ahol még nem jártam, de csak pár napra.