HA az inverter TERMELŐ KIMENETE nem tud a szolgáltató hálózatára rátáplálni. (azaz galvanuksuan van leválasztva a szolgáltatói áramkörről >> amikor termel az inverter) AKKOR az nem engedély köteles....
---
A leírt rendszer, ha jól értem ilyen >> ÁT-kapcsolós rendszer és akkor nem engedélyköteles.
Öcsisajt ... láthatóan segghülye vagy ugyan. De azért okoskodsz vaktában.
Nos, a vicc az bammeg, hogy - van saját rendszerem 2019-óta - napelemtelepítésből éltem 6 évet (és jól csináltuk) - it csak a síkhólyék írják le, hogy nem éretk hozzá (a többiek sok éve óta tudják, hogy de igen)
Hát így jártál okoskatörp, szerintem teheted a nagypofád pihenj-be. Mert az arcod sajnos sokkal nagyobb a talán csöppnyi eszednél.
**** Mennyi is lesz a Ft/kWh egy ilyen "olcsó" szigetüzemű rendszerből ?! **** kb. tuti, hogy több MÉG az 45-50 Ft/kWh éves átlagárú nappali "A" tarifánál is.
Pláne több lesz 23 Ft/kWh az éjszakai áramnál. és Tuti kevesebből lehet bevezetni, ha netán nincs "B" tarifa bekötve.
Egyik sem . Saját készítésű MOS-FET es szaggató ami pwm vezérelten egy arduino segítségével követi a munkapontot. A gyári megoldások árának töredékéért.
Ennek köszönhetően bármelyik kommersz régimódi hagyományos elektromechanikus termosztáttal rendelkező bojler mindenféle átalakítás nélkül üzemeltethető vele. Nekem ilyenek a vízmelegítő készülékeim.
Ha már egyszer elektronikai műszerész lettem ezelőtt sok évtizeddel és a programozáshoz is konyítok valamennyit, hát gondoltam kevés pénzzel , sok sok szabadidővel és kockásra ült valaggal fizetem meg a naplopás árát.
Egyébként a DC-ív (mindíg a bontáskor van a baj ) nem játék , különösen nem az 300V felett.
Azt hiszem veled érdemes lesz kicsit értekezni a témában. Szóval ez egy saját kivitelezésű rendszer ami működik már kb egy jó féléve.
Vizet melegítek vele 2db bojlerben .Egyik a központi fűtésre rásegít amikor tud a másik pedig a használati meleg vizet állítja elő . Az első tökéletesen független a hálózattól azzal nem is kell tovább foglalkozni . A másodikat pedig egy egész évre programozható időzítő készülék egy mágneskapcsolóval (GANZ DIL 0-52) évszaktól függő időszakra (a nappali órákra) leválasztja a hálózatról és rákapcsolja a napelemes "bazárra".
Tehát galvanikus kapcsolat nincs a hálózattal ezt fontos hangsúlyozni . Viszont a klímák hatásfoka (scop-cop) arra sarkall , hogy abba az irányba is tegyek néhány lépést. Mivel van a lakásomon 2db klíma felszerelve , logikus , hogy erre is kezd az ember fókuszálni. Eredetileg csak a vízmelegítés volt a célom az rendben is van, de ha lehet fejleszteni akkor miért ne. Ugyan is a jó idő beköszöntével látom azt , hogy fél nap alatt kész a meleg víz , a nap hátra levő részében akár lehetne a napos villannyal hűteni , kora ősszel meg fűteni is a lakást. Télen pedig azt a keveset ami megterem mind megeszik a bojlerek. Ezért kezdtem bogarászni a netet inverter után és arra gondoltam vannak emberek akik rendelkeznek konkrét készülékekkel kapcsolatos konkrét tapasztalatokkal melyeket hajlandók megosztani. Eszem ágában sem volt regényt írni de kénytelen vagyok mert mindenki abból indul ki , hogy itt egy hülye fasz aki asse tuggya micsinál csak jól elb... a pénzét.
Ahogy nézegettem ezeknek a készülékeknek a leírását abból az derül ki , hogy 10 illetve 20mS-os válasz idővel kapcsolnak át a hálózatra ha elborul az ég. Ebből az következik , hogy kell az akku mindenképp mert amikor jönnek mennek a felhők mint pl az elmúlt napokban is , akkor nincs az a klíma vagy hűtő ami ne fosná össze magát a sorozatos váltogatással járó 20mS-os (egy teljes periódusnyi !) kimaradásoktól.
Biztos , hogy van galvanikus kapcsolat is a hálózattal mert az egyik készülék leírása tartalmaz egy olyan kitételt, hogy a napelemek aktív részeinek földfüggetlennek kell lennie. Nyílván a keretet a tartószerkezettel együtt leföldeljük, viszont a leírásból az következik , hogy a DC oldal hálózati potenciálra kerül ! Tehát nem transzformátoron keresztül hanem galvanikusan csatlakozik a hálózatra az inverter . Mondjuk attól még az fogyasztóként jelenik meg a hálózaton tehát a visszatáplálástól nem kell tartani (elméletileg).
Szóval vissza kanyarodva az eredeti témához , a fentebb leírt körülmények miatt nem zárkózóm el az akkumulátoros iránytól sem. Ugyan is lehet pont az lesz a jó megoldás. Egy hálózathoz semmilyen módon nem kapcsolódó inverter amely akkuból pótolja ki a beúszó felhők idejére a napot az valóban folyamatos ellátást biztosít a készülékeknek. Viszont nem igazán találtam olyan hálózat független töltésvezérlős invertert amely 100-120V feletti DC feszeket is fogadna . Nekem viszont ott van kiépítve egy 1x8 db kb 320V / 8-9A -es sztring , amelyet át kellene kábeleznem párhuzamosítanom 4x2 80V/ 36A sztringre ,akkor viszont a bojleres elektronikáimat is át kéne alakítanom , Step-down jellegűből step-up rendszerűvé szóval sok meló volna.
Hát ezeket átgondolva tettem ki a négy linket , hátha van valakinek olyan készülékekkel tapasztalata amelyek számomra egy többé kevésbé alkalmas kompromisszumos megoldást kínálnának.
Hülyézni azt tudsz , frázisokat puffogtatni azt is tudsz. Értelmes érdemi hozzászólásod még nem volt. Rendelkezel napelemes rendszerrel ? Vannak gyakorlati tapasztalataid ? Tudsz az előzőekre igennel válaszolni ? Ha tudsz akkor szívesen veszem a ha megosztod a tapasztalataidat . Ha nem akkor pedig takarodj innen....
Hát már hogyne lenne olyan, hogy nincs galvanikusan leválasztva, a visszatáplálás mégis tiltva van. (Vagy nem egyre gondolunk.?) Az engedélykötelességet tekintve természetesen igazad van.
Egyébként én is ismerek olyat a környezetemben, akinek saját kivitelezésben van olyan rendszere, hogy a ház fogyasztóinak egy része külön van választva,
azok csak az inverter mögött, mint egy szünetmentes mögött vannak. Az inverter elsősorban a DC-ről, aztán akkuról táplálja őket. Ha nincs elég DC, akkor hálóról tölti az akkukat és erről mennek ezek a fogyasztók, ill. egy "söntkapcsolóval" az egészet át is tudja hidalni, ha meghalna a rendszere. Akármekkora DC teljesítmény lenne is, a hálózatra akkor sem táplál vissza. A ház másik része pedig "rendesen" a hálózatra van kötve. Nyilván ez is engedélyköteles lenne, de ez nem történt meg tudva azt, hogy ebből lehetnek következmények.
Értlek én , csak akkor minek ekkora rendszer a két fogyasztóhoz ? Ami az év kétharmad óraszámában a hálózatról fog vételezni , közben meg a megtermelhető energia töredékét tudja majd kihasználni .
a 4 linkből 2-re ráütöttem: "hálózatból kipótolja"... vagyis nem a világvégi "szigetüzem", hanem hálózat hiányában szigetüzemben is működik PVről vagy akkuról.
Üzemel a klímád , meg a hűtőd , fogyaszt 500 Wattot . Beborul az ég , a paneljaid meg termelnek 200Wattot , akkor honnan veszi az inverter a hiányzó Wattokat ? Kell oda akkumulátor !
Nekem csak 8 x 380 Wattos panelek vannak 3 kW-os inverterrel . Jó a tájolás és a dőlésszög , így van amikor a 3040Watt helyett 3320 Watt is termelődik , igaz csak rövid ideig .
Leszűkítettem a kört 2 típusra, érdekelne a véleményetek melyiket tartjátok jobbnak. Esetleg valakinek van e tapasztalata valamelyikkel (kereskedő és/vagy termék) kapcsolatban.
8db névlegesen 400W-os panel van sorba kötve , papírforma szerint 3200W 320V DC a felsőhatár , (melyet soha az életbe nem fogja elérni :)) . Akkumulátorom egyenlőre még nincs tehát jelenleg mindegy , hogy 24 vagy 48 V-os a töltés vezérlő. Klíma és hűtőgép van a célkeresztben .
Nemrég néztem a saját Huawei inverteremhez az akkus interfészt, hogy ki tudnám használni a hibrid üzemet rajta. A német piacon kicsit drágább volt, a Kínából hozott kb. 25%-al alatta lenne. De a szállítással már alig. S akkor még lehet kompatibilitási gond az EU-s kivitelű inverterrel. Nem akarok komolyan venni amíg a szaldó él. Csak játékból néztem, hátha a Sárga folyónál sokkal olcsóbb. Sajnos nem.
