Nem működik a topic, de sebaj, leírom így is. Olvasgatok itt a topicban, és pár dolog nem világos. Mi a bajotok a sötét oldal létezésével? Ez olyan dolog, mint az éjszakát támadni a nappal szemben, holott mindkettő szükségszerű és egyik sem képzelhető el egymás nélkül. Aki hisz a fényben, Istenben, az automatikusan megkapja az ellenpárját is. De hogy lássátok, csak ki kell menni a napra. Ha süt a nap van, megjelenik az árnyék is. Ha nincs fény, árnyék sincs. De élet sem igazán... Szóval aki hisz úgymond a fényben, Istenben, de harcol az ellenpárja ellen, az értelmetlen dolgot művel. Nem lehet kiirtani az Ördögöt úgy, hogy Istent ne tüntetnéd el vele. És minél szebb, jobb az Istened, annál rosszabb, gonoszabb lesz az Ördög, akit kapsz hozzá. Vagy lehet alkotni egy olyan Istent, ami magába foglalja mindkét pólust, akkor viszont ez az Isten nem feltétlenül jó, hanem mindent tartalmaz, a teljes spektrumot. Ilyen alapon az egész egyház tevékenysége is olyan, mintha folyamatosan magával, maga ellen küzdene, megalkotott valamit, hisz valamiben, de az ellenpárja ellen küzd. Ez tényleg örök harc így, kissé értelmetlen is.
INGAÓRA SZERTARTÁS – A HELYES DÉMONVIZSGÁLAT A szertartás csendet igényel, az óra hangjának kell a leghangosabbnak lennie!
1. Kötözzük az ingaórát az egyik ajtónk szemöldökfájához. 2. Hagyjuk, hogy hadd ingjon így egyben az egész. 3. Koncentráljunk erősen a lelki békénkre, aztán figyeljük az óra és az inga lengését. 4. Nagyon fontos, hogy a lakóhelyünknek megfelelő regionális angyalhoz imádkozzunk, mert Ő az adott környezet védelmezője. Ne forduljunk rögtön a magyarországi fő arkangyalhoz, hanem ki-ki a szükségeshez. A regionális angyalok nevei magukban foglalják, hogy hova tartoznak. A nevek.: DUNÁNTÚLIEL, TISZÁNTÚLIEL, DUNTISZKÖZIEL. 5. Figyeljétek alaposan a lengő órát és a benne lévő ingát és mondjátok hangosan háromszor!: 6. ” Drága Dunántúliel mutass utat, hol a gonosz, hol a démon, van-e rajzszeg a buborékon. Tejszín bogár, talpas pohár, távozz tőlem kankós homár! Lehetsz kövér, lehetsz vékony, felismerlek gonosz démon! Itt vagy közel, mert nem vagy távol, honnan jöttél? Kambodzsából?” 7. Várjatok három-négy percet lelki békétekben, aztán már tudni fogjátok, hogy merre van a gonosz a lakásban! Írjatok le mindent és osszátok meg egymással, hogy mit súgott az angyal! A tapasztalatcsere rendkívül fontos, hiszen a gyanakvás sosincs ok nélkül! Vannak pillanatok, amikor az igaz megtisztuláshoz nem elegendő angyalokat hívni segítségül! Ekkor fordulunk az elementálokhoz. Mindenkinek lehet igaz őriző elementálja! Most a föld-elementál megidézését mutatom be nektek.
FÖLD-ELEMENTÁL MEGIDÉZÉS SZERTARTÁS Ehhez a szertartáshoz is teljes csend szükségeltetik!
1. Vigyünk be a konyhába két kilogramm virágföldet, öntsük ki az asztalra. Fontos, hogy virágföld legyen, mert a démonok utálják a földet is, meg a virágokat is! 2. A szertartás pozitív energiáját az elektromosságból merítjük. Ne spóroljunk az energiánkkal, hiszen százszorosan kapjuk vissza azt! Ezért vásároljunk három darab (tartós!) góliát elemet és azokat háromszög alakban helyezzük a földbe úgy, hogy azok a talpukon legyenek. A háromszög alakzat megválasztásánál ugyanazokat a méretarányokat alkalmazzuk, mint amit a mellbimbócsakráink és a köldökcsakránk meghatároz. 3. Kerítsünk egy agyagedényt, (fontos, hogy agyagfedős edény legyen, de a fedő az idézés alatt legyen levéve!) és helyezzük azt a földben háromszögben álló három góliát telepre. 4. Koncentráljunk erősen az így felépített térkapu oltárunkra, leginkább az elemeket nézzük, és mondjuk el hangosan háromszor. 5. „ Drága Energizel, Vartael, Durocel! A föld, az hová az áram mégyen, gyere elő, kérlek szépen. Ez itt a földnek elemen tálja, te a Földnek elementálja. Én ki szívem elevenen tárja, te ki a démont megtalálja. Az egyenáram a váltód legyen, lakásomban s fenn a hegyen. Űzd a démont űzd hát elementál, lássuk a tálba a gonosz belement már?” 6. Miután háromszor felolvastuk az idéző idézetet, már majdnem kész is vagyunk. A démon benne lesz a tálban! Az agyagfedőt rakjuk az edényre, majd a lezárt edényt vigyük ki a kertbe és ássuk el hat láb mélyen. Nagyon ügyeljünk rá, hogy a fedél ne mozduljon el, mert a démon kijöhet!
Nagyon fontos, hogy az elementál idéző szertartás során távol tartsuk magunktól az energia vámpírokat. Ha erősen koncentrálunk feléjük, akkor megjelenik előttünk a vámpírlást szolgáló két fog. Ekkor koncentráljunk a fogakra, küldjünk rá átlátszó fényt magunkból és ismételgessük magunkban.: „ Távozz tőlem Tooth-Anód és Tooth-Katód!”
E műsorban a bűn fogalmát bontottuk ki, valamint a sátánt, mint személyt. A mondás úgy tartja, az ördög legnagyobb sikere az volt a történelem során, hogy elhitette nem létezik. Vajon mit kell tudnia és hinnie egy hívő katolikusnak a hazugságok uráról? Megtudhatja a műsorból.
Ebben az adásban egy nagyon érdekes témát, az exorcizmus (ördögűzés) témáját tárgyaltuk meg. A téma nagyban kapcsolódik az előző műsor tartalmához, melyben a sátánról és a démonokról esett szó.
Az ördögök kísértéssel, támadással, ostromlással és megszállással tudnak ártani nekünk.
Magyarázat:
Hittétel, hogy az ősbűn következtében a Sátánnak és angyalainak van bizonyos hatalma az emberek felett (DS 376, DS 789). A szentatyák ebben látják az eredeti bűn egyik legsúlyosabb következményét.
A Sátán és angyalai számtalan eszközzel képesek ártani az embereknek. Ezeket alapvetően öt csoportba sorolhatjuk: kísértés (tentatio), támadás (infestatio), testi megszállás (circumsessio), ostromlás vagy benyomulás (obsessio) és teljes megszállás (possesio). Ha az egyházi szóhasználat nem mindig következetes, annak az az oka, hogy az öt terület nehezen választható el egymástól, ui. vannak átmenetek és valójában csak az emberi életet befolyásoló erősödés mértéke szerint alkotunk mesterséges határokat, de a valóságban az ördög egyetlen tevékenységéről van szó.
• Kísértés (tentatio): Nem minden rendetlen kívánság írható közvetlenül az ördög számlájára. Ezért nem kell ott ördögi kísértésről beszélni, ahol csupán érzéki vágyról, birtoklási ösztönről, gyávaságról vagy rossz társaságról, vagyis önmagunkból és a bűnös világból származó csábító negatív hatásról van szó. Az ördögi eredetű kísértés ui. ezektől mind irányában, mind erejében különbözik. Az ördögi eredetű kísértés mindig súlyos, akkor is, ha eleinte csak jelentéktelennek látszó vétekre ösztönöz. Az ördögi kísértés erőteljes, kitartó és miazmája jobban mételyezi a lelket, mint a merőben természetes eredetű kísértések. A kísértések végső célja (és ez rövid távon megmutatkozik) az Istentől való teljes elfordítás, a pusztítás. Az ördögi kísértést általában nem lehet egzakt módon megkülönböztetni a természetes eredetűtől, de általánosan lehet ismérveket adni: Ha a hit területén jelentkezik egy kétely, az általában nem ördögi eredetű, ha azonban az egész hitletétemény kérdőjeleződik meg egy pillanat alatt, majdnem mindig a Sátán áll a háttérben. A szexuális jellegű kísértés legtöbbször természetes; azonban ha valaki arra érez kísértést, hogy Istent és az Egyházat vádolja, netalán gyalázza, amiért korlátozza ösztöneit, akkor gyakran ördögi eredetű bajról van szó. Az öngyilkossággal és a szándékos gyilkossággal, a természetellenes testi vágyakkal, a megrontással, a mágiával, boszorkánysággal (vudu, mukamba), a sátánizmussal és a spiritizmussal kapcsolatos kísértések mögött szinte mindig ott szokott állni az ördög, nem kizárva a természetes hajlamok és kísértések együttműködő jelenlétét sem. A megfelelő orvosság az azonnali ellenállás, az imádság (kivált a rózsafüzér) és a szentségek (gyónás és a szentáldozás) gyakori vétele; kereszteletlen esetén a keresztség, meg nem bérmált esetén a bérmálkozás.
• Támadás (infestatio): Ebben az esetben az ördögi működés kézzelfoghatóbb. Olyan balszerencse-sorozatok, csapások és kísértések érik ennek során az embert, amelyekből világosan lehet érezni, hogy nem merő véletlenségről van szó. Fokozottabb mértékű támadásnál paranormális jelenségek is mutatkozhatnak, és olykor fény- és hanghatások is jelentkeznek. A megtámadottat rémálmok, látomások és depresszió gyötrik, és folytonosan erősödő félelemérzet keríti hatalmába. A szentek életében viszonylag gyakori jelenség. Ui. ez is egy sajátos kísértés, melynek segítségével az ördög – gyakran, de nem mindig – el akar tántorítani valakit egy nemes és komoly természetfölötti értékkel bíró cselekedettől (pl. megtérés). Felismerését nehezíti, hogy az ördögi támadás nagyon hasonlít ideg- és elmebetegségekhez, és felismeréséhez hívő, de nem babonás szakemberre van szükség. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az orvosok (és a papok) többsége nem feltételezi a probléma ördögi hátterét. A megoldás itt is a kísértésnél mondottakkal azonos, de ha lehet, még fokozottabb mértékben. Mindenképpen keresni kell egy mélyen hívő és lehetőleg képzett katolikus papot, aki előtt fel kell tárni minden nehézséget. Emellett orvost is érdemes felkeresni.
• Testi megszállás (circumcessio): A megszállottságnak egy gyengébb változata, amelynél a Sátán csak a testet keríti hatalmába, és oly módon kényszeríti a megszállottat cselekedni, hogy az istenkáromló tevékenységeknek kényszerű eszköze legyen. (Ilyen pl., amikor valaki minden ok nélkül kényszeresen köp, ha templomot, vagy feszületet lát.) A testi megszállás olykor kevésbé egyértelmű, és csupán a betegség makacssága, a megbetegedés körülményei és egyes sajátosságai árulkodnak arról, hogy démoni megkötözöttség húzódik meg a háttérben.
• Ostromlás (obsessio): Ez az ördögi tevékenység a támadás egy erősebb, a megszállottság egy gyengébb fajtájának tekinthető. Az ördög látványosan és teljességgel nyíltan lép fel, és az extrém természetfölötti (vagy paranormális) jelenségek, támadások és kísértések özönével árasztja el az ostromlott embert. Ezen a szinten nem ritka az ördög részéről a fizikai bántalmazás sem. Noha ez a jelenség ritkán a szenteknél is előfordul, az ostromlott ember gyakran már maga tehet bajáról. Oka lehet, hogy a Sátánt önmaga közelítette meg mágia, jóslás, babonaság, boszorkányság, sátánizmus, fekete mise vagy az okkult világ irányába mutatott veszélyes kíváncsiság más megnyilvánulási formáival, de nem ritka, hogy más személyek mesterkedése (átok, rontás, fekete mágia) áll a vész hátterében. Ebben az esetben mindenképpen meg kell keresni a helyileg illetékes megyés püspököt vagy egy katolikus pap ördögűzőt (exorcista). Az ördögi terv része a majdnem általános ellenállás olykor még egyházi körökben is, ezért nem szabad megtorpanni.
• Megszállás (possesio): Ennek is különböző fokozatai vannak, de általánosságban elmondható, hogy a megszállottság lényege, hogy valakinek a testét és személyiségét egy vagy több démon teljességgel lefoglalja. A szabad akarathoz nem férnek ugyan hozzá, de a megszállottnak és közvetlen környezetének életét a szó legszorosabb értelmében pokollá változtatják. Súlyosabb esetekben a megszállott már semmilyen szabadakarati tevékenységet nem tud külsőleg felmutatni, és személyiségének külső jeleit (hangját, szavait, mozdulatait) teljesen eluralja a megszálló hatalom. Megnyilvánulásaiban nagyon hasonlít a tudathasadás (schizofrenia) vagy a nyavalyatörés (epilepsia) tüneteteihez, és a szakember (exorcista, angelologus vagy demonologus) is csak tüzetesebb vizsgálat után tudja bizonyosan diagnosztizálni az ördögi megszállottságot. A megszállott maga már ritkán tud segítségért fordulni, ezért környezetének kell katolikus(!) püspökhöz fordulni, aki köteles kivizsgálni az ügyet. Itt félre kell tenni minden szerénységet, és akár ráménősségig menő kitartással kell követelni a segítséget, hiszen a megszállottság az embert érhető legnagyobb csapás, s gyötrelmeit tekintve nincs az a testi fájdalom vagy lelki kín, amely összemérhető vele. A megszállottságnak jelei is vannak (melyeket az ördög a rejtőzködés fázisában nem, vagy nem mindig és nem együttesen mutat). A Római Rituálé (Rituale Romanum) leírja a megszállottság jeleit, melyekből többnek együtt kell jelentkezni ahhoz, hogy az ördögűző megkapja az engedélyt a püspöktől az ördögűzés elkezdésére. Ezek a jelek a következők:
1. Nem tanult nyelven való beszéd.
2. Távoli vagy rejtett dolgokról való pontos ismeret.
3. Az izmok potenciálját messze meghaladó, vagyis a nemtől vagy életkortól elvárhatónál jóval magasabb fizikai erő.
4. A szent dolgokkal kapcsolatos utálat (bár ezt nem mindig lehet rögtön észrevenni).
5. Emellett számos apróbb jel is megerősítheti vagy felkeltheti a megszállottság gyanúját: infernális gonoszság; gyors fizikai leromlás; megváltozott arcszerkezet és/vagy hang; koraérett vagy hirtelen javult nyelvhasználat és gondolatvilág; paranormális jelenségek: tárgyak távolról mozgatása (telechinezis), gondolatátvitel (telepatia); erős pszichológiai kényszerítő erő és sokszor hirtelen ébredt erőteljes érdeklődés a boszorkányság iránt.
Azonban óvatosnak kell lenni: „Konkrét esetek megítélésénél nem szabad szem elől téveszteni, hogy a gonosz angyalok közvetlen jelenléte és tevékenysége rendkívüli; tehát ritka (…). A rendkívülit és ritkát a hittudósok útmutatása szerint általában nem szabad könnyen és mindenütt feltételezni, hanem bizonyítani kell (miracula non sunt multiplicanda – a csodákat ne szaporítsuk). Ezért az ördögi hatásra gyanús esetben is természeti hatóokra kell gondolni, amíg az ellenkezőjére nincsen súlyos ok. A régiek túlzó ördög-szimatolása épp annyira szélsőség, mint sok modernnek ördög-iszonya. A katolikus igazság középen van. A gonosz szellemek beavatkozása lehetséges; meg is történik nem egyszer, – az Üdvözítő tanítása ebben világos és határozott – de mindig megfelelő természeti és természetfölötti megokolással” (Schütz. Dogm. I. 50.§ 4.).
Látom, van itt minden... Sátán, Démonok, Jézuska mint hivatásos ördögűző... :D Javaslom, lessétek meg a következő blogot, mert sok érdekes infót találhattok rajta!
A démonűzés valami olyan lehet, mint amikor valaki benzinnel jár háztűznézőbe..:)
Luk11.24" Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, a honnét kijöttem. 25 És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt. 26 Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél."
Folytatódik a démonűzés, miután a víziszonyos démon hetedmagával visszaér. Kiűzik mindet, azután jönnek vissza 7x7-en. A 49 démon megint elhúz egy tavirózsamentes környezetbe, majd visszatérnek 343-an. Megint folytatódik, és megint a démonűzés. ..a 13. körben a Sátán széttárja karjait. - Ne űzzétek ki a 13.841.286.422 démonomat, mert nem tudok visszaküldeni 96milliárdot!
Egy keresztény oldal és írásmagyarázat arról, hogy mi is a hiedelem a sátánnal, démonokkal és egyebekkel, talán nem árt erről az oldalról is megismerni a bibliai dolgokat....
Alapvető Biblia: http://www.biblebasicsonline.com/hungarian/
Sajnos nem mindenben értek egyet, pl. Jézus istenségtől való fogantatásáának gondolatával, meg egy pár dologgal, DE ez az az értelmezés, ami közelebb áll a valósághoz, mint a misztifikált kereszténységes hitelvi teológia!
Mondta itt alább valaki, hogy Jézus szinte egyfolytában csak űzte a démonokat ('ördög' ui. a bibliában nem létezik, ez egy egész más értelmű és régi magyar szó). A zsidó gyökerekre épült, és Alexandria olvasztótégelyében létrejött kereszténység a démonok kiűzésére egy saját szót alkotott. Az ördögűzés, vagy exorcizmus, eredetileg egy görög szó ferdítése, amely épp a démonok segítségül hívásáról szól.
Idézek a Katolikus Lexikonból: "ördögűzés, exorcizmus: A gör. exorkidzein a keresztények nyelvi leleménye, az epokridzein szó ellentétes értelműre igazítása. Epokridzein ui. ‘a gonosz lélek segítségül hívása ráolvasással, varázslattal’; az exorkidzein ennek ellentéte: a gonosz lélek eltávolítása és hatástalanná tétele Krisztus nevében adott paranccsal és Isten segítségül hívásával."
A démonok segítségül hívása viszont nem valamiféle fekete mágia. A régi görögök démonai ugyanis még nem rendelkeztek negatív értelemmel. Olyan szellemi lényeket értettek alattuk akikkel lehetséges hatékonyan együttműködni. Megfelelő módon való megközelítéssel jótékony segítségre számíthattak, viszont helytelen viszonyulással akár bajt is szabadíthattak a fejükre.
Valahol valaki azt mondta, hogy minden vallás tulajdonképpen tapasztalatra vezethető vissza. A világképet, így a démonkról, szellemvilágról, Istenről alkotott képek is tapasztalatok alapján jöttek létre. Mára egyre inkább úgy tűnik, hogy elfelejtettük ezt, és jobban ragaszkodunk a képeinkhez mint a valós átéléshez.
Kezdetben nem hittem semmiféle természetfeletti dologban. Biztos voltam benne, hogy racionalizmusom a legjobban működő, őszinte és babonáktól mentes, helyes megközelítése a világnak. De idővel változott a véleményem, mert nem tudtam, nem mertem azt mondani más hitű és meggyőződésű ismerőseimre hogy ők mind tévednek. Micsoda önteltség lett volna ez tőlem?
Utánajárva a dolgoknak, és beszélgetve, egyre inkább megnyíltam a megismerés felé, és ha nem is hittem teljes mértékben, de legalább nem vetettem el a dolgokat amiket például keresztényektől hallottam.
A tapasztalatok viszont amiket egyre és újra átéltem azt mutatták meg hogy a valóságról alkotott modellek mindig sántítanak. Talán épp azért mert idealizálni, rendszerezni próbálják a tapasztalatokat.
Találkoztam nem egy démontól megszállt emberrel. Olyan dolgokat éltem át, amik nem voltak előírva. Most kezdjek el elméleteket gyártani? Vagy keressem hitekben és mások gyakorlat nélküli véleményeiben a támaszt saját élményeimre? Bizonygassak másoknak? Minek?
Eléggé elterebélyesedett az alaptéma. Olyan sok oldalhajtás, részletkérdés felmerült hogy sok lenne egyenként véleményt alkotni róla és válaszolni. Azon gondolkoztam el, vajom mi az ami valójában inspirálja ezeket a vitákat, mi a valódi kérdés? Mi a célunk ezzel az egésszel?
Vajon egy materialista szemléletű nem-e a saját világát akarja védeni amikor szellem- és démonhit ellen, annak az elavultságáról és meghaladottságáról beszél? Vajon egy katolikus nem-e a saját világát akarja megvédeni amikor a népi hagyományok ellen beszél? Vajon egy zsidó, egy pünkösdi, egy baptista, vagy egy szociológus, egy fizikus, vagy csak egy hétköznapi ember nem-e a saját világát védi amikor véleményt alkot?
Pál apostol szavai jutnak erről eszembe újra- és újra, amikor ezt mondja: "Ha pedig valaki azt hiszi, hogy tud valamit, még semmit sem ismer úgy, a mint ismernie kell."
Aki hiszel Jézusban és folyton rá hivatkozol, felteszed-e néha magadban a kérdést, hogy: valóban jól ismerem Jézust? Aki a tudomány bizonyítékai és eredményei alapján racionálisan gondolkodsz, felteszed még a kérdést hogy: talán léteznek más működő megközelítések is?
Amíg ugyanis megkérdőjelezhetetlennek tartjuk saját gondolatainkat és érzéseinket, a világról alkotott képünket, addig csak egy malomkerékben tekerünk egyre szorgosabban és elszántabban, valódi megismerés és kommunikáció nélkül.
Emlékszel, leveleztünk régebben. Rendesen ledöbbentett, hogy miket hagytál magad mögött ezért a "továbbfejlődésért". Azért az idézőjel, mert szerintem vesztetél a dologgal. SAJNOS rajtad a hitetlenséget látom, csak fenntartásokkal fogadod el az igét.
Nem irigylem azokat az élményeket, ami miatt ki is ábrándultál a gyülekezetesdiből, meg a képmutatásból. Sajnos mi emberek nagyon hajlunk a valásosságra, az intézményesítésre, hagyományok, külsőségek ápolására. De ne csak erre nézz! Jézus makulátlan, és megbízható.
Én sem Istenítem az én közösségemet. Sok minden nincs rendben, de fejlődünk, dolgozunk rajta. Más lehetőségünk nincs. Az építő kritikádra szükség van.
Azt megkérdezném, hogy mi a valódi szellemi megnyílvánulás, ami kimaradt a Bibliából. (komoly kérdés)
Most nekem jól oda kéne mondogatnom, hogy akkor is nekem van igazam, akkor is az enyém az erősebb, nagyobb, stb.
De nincs rá szükségem. Nem leszek se több se kevesebb. Csak annyit, hogy Jézus se a humanizmust, se a liberalizmust, se az mai ökumenizmust nem képviselte.
Szabad akaratod van. Isten gentleman.
Nem akartalak lenézni, vagy megalázni.
Megismertem valamit, ami valóban megbízható és hiteles. Ezt igyekszem tovább adni másoknak is. Ez nem a vezetőm, a gyülekezetem, a tesók, hanem az az Isten aki a Bibliát is ihlette és a fiát, Jézust adta ezért a méltatlan világért.
Erről beszéltem, te/ti egyszerűen nem fogadjátok el, hogy másnak is van véleménye, és tapasztalata. Ráadásul azt, hogy más út is létezik.
Mindig ugyanazt szajkózzátok: Jézus, Jézus, Jézus...
Amit leírtam te most nem fogod megérteni. :-))
A jelenlegi "filozófiám" régebbi, mint a te Jézus hited. Hmmm.... És még sem szajkózom ezt, hogy majd "rájössz, majd rájössz, stb...".
De ezt te megint nem fogod megérteni. :-))
Tesókról írsz az előző hozzászólásodban, és ez feltételez egy közösséget, akinek meg van vezetője - valószínűleg-. És mi a helyzet a vehemensebb tesókkal? Ők adnak neked útmutatást, tanácsokat?
Te hallgatsz rájuk? Hiszel nekik?
Ha igen, akkor pont az ellen beszéltél, amit csinálsz. - "Ne higgy más embernek"
Rossz válasznak minősítem, ha azt írod, hogy "ők Jézust követik, és tőlük Jézus tanításait kapod". :-))
Most leírom még egyszer, amit már korábban is írtam:
Te ebben hiszel, én másban. Akit én szólítok az nem Jézus, hanem más/mások.
Akit te hívsz azt te Jézusnak hívod. Az eredmény ugyanaz.
Talán benne van Jézus tanításaiban is, hogy fogadj el másokat, talán nem. Ezt te tudod.
Az én "filozófiámban" ez benne van. Én ez alapján élek.
Tévedésekben vagy Jézust illetően. De én is abban voltam mondjuk két és fél évvel ezelőttig. Tart még a kegyelem ideje. Én is elég relatívan kezeltem a Bibliát, de most már hála Istennek nem kételkedek benne, mivel hiszem, hogy Isten által ihletett könyv. Meg is tapasztaltam az ő szabadítását, gondviselését.
Ha majd olyan helyzetbe kerülsz, hogy a jelenlegi filozófiád már nem ad megoldást, akkor hívd segítségül Jézus Krisztus nevét, és meglátod: megszabadít.
Ne higy más embernek! Istennek hatalma van neked személyesen bizonyságot tennie a hatalmáról, a létezéséről. Tegyél egy próbát és ha szívből, alázattal megszólítod Jézust, akkor nem marad el a válasz.
Jézus szerintem egy ember volt, aki látott "néhány" dolgot, ékapott "némi" tudást.
Aztán, hogy megmentse az embereket "valamitől" feláldozta magát, és evvel az áldozattal helyrebillentette a Természet egyensúlyát. Ez csak egy lehetőség.
Ebből persze aztán szép kis történetet kreált az egyház. Hiába mondják, hogy nincs köze az egyházhoz, mégis csak általa vált híressé. Kissé ki is lett facsarva, de ez meg az akkori "egyház média" miatt van. Minden kornak kellett valamit nyújtani.
A példabeszédeket elfogadom, de úgyis mást értek belőle mint te. Ebből például azt, hogy "Állandóan hozzám jártok, de mi lesz ha nem leszek? Mit fogtok csinálni? Tanuljátok meg ti is hogyan kell, és csináljátok meg."
Ez is általános probléma - jelenleg is - , az emberek mindig másra akarják hárítani a felelősséget, és a vezetést is. Mondaj meg más mit csináljunk. Persze vannak kivételek, de a nagy tömegre igaz.
Démonlátó/űzőséget akár magadra is veheted, de ez is általános jelenség. Hajlamosak az emberek mindent túl misztifikálni, és ez rosszabb, mint az elmaszatolás. Szerintem sokkal többet árt. A dolgok baromi egyszerűek. :-))
Most leírhatnám, hogy szerintem mi okozza, a skizofréniát, a depressziót, és hogy milyen gyógymódok vannak rá, de ezek csak saját tapasztalatok, és ha te Jézusban, és a démonokban hiszel, akkor úgyis rajtuk keresztül éled meg ezeket.
A hegymozgatáshoz meg kevés a Hit, ahhoz már Tudás kell. :-)) Tudni kell, hogy megtudod csinálni. :-))
Biblia, Biblia... :-)) Na jó ez kicsit durva, ezért megmagyarázom. Állandóan a Bibliáról hallok, mint egy könyvről, ami megmondaj mit csináljunk. B...skulcs, hát azt már több mint ezer éve írták. Azóta egy cseppet változott a világ. Egészen mások vagyunk. Szellemileg, és fizikailag is. Más hatások érnek minkt, és másként gondolkozunk.
Ez a könyv gondolatébresztőnek jó, de törvénykönyvnek kissé durva lenne.
Tudod mi a bűn szó jelentése?
Annak idején létezett egy vallás, amit BÜÜn vallásnak hívtak, aztán jöttek a keresztények, és a BÜÜN vallást pogánynak minősítették. Viszont, hogy nyomatékosítsák az emberekben, hogy az a vallás rossz, frankón megalkották a BŰN szót, amit aztán felruháztak a rossz jelentéssel.
Ez is média?! :-)) Ez az én véleményem. Ezt én gondolom.
"Mindenki ugyanoda tart, csak van aki tesz néhány kitérőt."
